Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-10-25 / 17. szám

10 Hitelét ___ Halottainkra emlékezünk Mindenszentek napja egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált Mindenszentek és a halottak napja a halottakra való emlékezés ünnepe. Mindenszentek azok­nak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A katolikus egyház tanítása szerint a IX. századtól kötelező ünnep, amikor az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe 2000 óta újra munkaszüneti nap lett. Kegyeleti hely a Rákoskeresztúri Köztemetőben A kereszténység előtt November elsejének ün­nepe, Mindenszentek napja az Egyesült Álla­mokból indult, angol­szász eredetű Hal- loween-ünnepre vezet­hető vissza (Áll Hallows magyarul mindenszen­tek). A nap előestéje (an­golul „All Hallows Eve", rövidítve: Hal­loween) a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája. Halloween azonban az egyik legré­gibb ünnep. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény Mindenszen­tek napja hagyományai­nak keveredésével ala­kult ki. A mai Anglia, Fran­ciaország és az Ibériai­félsziget kelta termé­szetimádói számára a Napisten volt a munka és a pihenés jelképe, a gazdag termés biztosí­tója. A kelta újévet min­den év november else­jén nagy fesztivállal ün­nepelték, amely a nap uralmának végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának kezdetét szimbolizálta. Az I. században a. ró­maiak elfoglalták Angli­át. Hagyományaik kö­zül a november 1-je kö­rüli Pomona-nap, a gyü­mölcsök és kertek isten­nőjének ünnepe az év­századok során keve­redve a kelta Samhai- ünneppel, az őszünnep kialakulásához vezetett. A keresztény hagyomány kialakulása Mindenszentek (latinul: Festum omnium sancto­rum) azoknak az üdvö- zülteknek a közös ünne­pe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. A Minden­szentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket isten­ként és félistenként tisz­telték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak szá­mukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben építtette Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az összes isten tiszteletére áldoz­tak. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes for­rások szerint 609) május 13-án keresztény temp­lommá alakították, s IV. Bonifác pápa a templo­mot az összes vértanú tiszteletére szentelte. In­nen ered a Mindenszen­tek napja. A római ha­gyomány azonban nem az első volt a sorban, ugyanis a május 13-i dá­tum már korábban is ezen szentek ünneplésé­re szolgált. A kezdetek a IV. századra nyúlnak vissza: Szent Efrém Szíri­ái egyházatya és Arany­szájú Szent János írásaik­ban beszámolnak a Min­denszentek ünnepéről, amelyet ekkor azonban még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első va­sárnap ültek meg. E va­sárnap neve a görög egyházban ma is Szen­tek Vasárnapja. Nyugaton 609-ben emlékeztek meg először erről az ünnepről, ami­kor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldog- asszonya és minden vér­tanúk tiszteletére a már említett módon felavat­ták a Pantheont. Nem­csak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írország­ban kezdtek el ünnepel­ni a 700-as években. No­vember első napja a megemlékezés napja­ként a VIII. században, 741-ben, III. Gergely pá­pa (731-745) idején je­lent meg először, aki a kategóriát tovább bővít­ve a Szent Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vérta­núnak, hanem „minden tökéletes igaznak" a tisz­teletére szentelte. Mindenszentek egye­temes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószí­nűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesz­tendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi ha­gyományt az újjal. 835- ben jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyé­vel hivatalosan is elis­merte az új ünnepet, és attól kezdve a Minden­szentek az egész keresz­ténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ün­nepet tehát november 1- jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja. A Mindenszentek napja után következő napot, Halottak napját 998 óta tartják novem­ber 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a szá­zadvégi szorongásos hangulattal, amely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelé­sek mellett igyekeztek a halottakkal „jóban len­ni", az elhunytak szelle­meivel jó barátságba ke­rülni. A sírokon gyer­tyát gyújtottak, hogy „szegény, fázós lelkek annak fényénél melen­gethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendele­té (998) mindmáig fenn­maradt. Az ezredvégi világvége várás elmúl­tával azonban az ünnep megmaradt, egyre in­kább elterjedt, és a XIV. századtól Róma is át­vette. Forrás: Múlt-kor Hasznos információk Október 23.-november 4. között a Rákoskeresztúri Újköztemető 7-20 óráig tart nyitva. Gépjárművel ingyenes a behajtás október 31-én 16-20 óra között, valamint november 1-jén és 2-án egész nap. Más napokon: 120 Ft. Mozgáskorlátozott igazolvánnyal ingyenes. Október 29.-november 4. között ingyenes mikro- buszjárat működik a temető területén. Október 31-én 17 órakor a szóróparcellában lesz a hagyományos kegyeleti megemlékezés.

Next

/
Thumbnails
Contents