Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-10-25 / 17. szám
10 Hitelét ___ Halottainkra emlékezünk Mindenszentek napja egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált Mindenszentek és a halottak napja a halottakra való emlékezés ünnepe. Mindenszentek azoknak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A katolikus egyház tanítása szerint a IX. századtól kötelező ünnep, amikor az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe 2000 óta újra munkaszüneti nap lett. Kegyeleti hely a Rákoskeresztúri Köztemetőben A kereszténység előtt November elsejének ünnepe, Mindenszentek napja az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű Hal- loween-ünnepre vezethető vissza (Áll Hallows magyarul mindenszentek). A nap előestéje (angolul „All Hallows Eve", rövidítve: Halloween) a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája. Halloween azonban az egyik legrégibb ünnep. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény Mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki. A mai Anglia, Franciaország és az Ibériaifélsziget kelta természetimádói számára a Napisten volt a munka és a pihenés jelképe, a gazdag termés biztosítója. A kelta újévet minden év november elsején nagy fesztivállal ünnepelték, amely a nap uralmának végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának kezdetét szimbolizálta. Az I. században a. rómaiak elfoglalták Angliát. Hagyományaik közül a november 1-je körüli Pomona-nap, a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe az évszázadok során keveredve a kelta Samhai- ünneppel, az őszünnep kialakulásához vezetett. A keresztény hagyomány kialakulása Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az üdvö- zülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben építtette Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az összes isten tiszteletére áldoztak. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították, s IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja. A római hagyomány azonban nem az első volt a sorban, ugyanis a május 13-i dátum már korábban is ezen szentek ünneplésére szolgált. A kezdetek a IV. századra nyúlnak vissza: Szent Efrém Szíriái egyházatya és Aranyszájú Szent János írásaikban beszámolnak a Mindenszentek ünnepéről, amelyet ekkor azonban még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. Nyugaton 609-ben emlékeztek meg először erről az ünnepről, amikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldog- asszonya és minden vértanúk tiszteletére a már említett módon felavatták a Pantheont. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írországban kezdtek el ünnepelni a 700-as években. November első napja a megemlékezés napjaként a VIII. században, 741-ben, III. Gergely pápa (731-745) idején jelent meg először, aki a kategóriát tovább bővítve a Szent Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem „minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte. Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835- ben jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1- jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja. A Mindenszentek napja után következő napot, Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, amely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal „jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy „szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendeleté (998) mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a XIV. századtól Róma is átvette. Forrás: Múlt-kor Hasznos információk Október 23.-november 4. között a Rákoskeresztúri Újköztemető 7-20 óráig tart nyitva. Gépjárművel ingyenes a behajtás október 31-én 16-20 óra között, valamint november 1-jén és 2-án egész nap. Más napokon: 120 Ft. Mozgáskorlátozott igazolvánnyal ingyenes. Október 29.-november 4. között ingyenes mikro- buszjárat működik a temető területén. Október 31-én 17 órakor a szóróparcellában lesz a hagyományos kegyeleti megemlékezés.
