Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-05-24 / 9. szám

16 I PL OM AC IA Rákosmente testvérvárosa, lovran Az óváros falain kívül szinte minden a Monarchia letűnt hangulatát idézi Hullámverás (Federlko Sterle) környezet. Lovran az Isztriai-félszigeten, az Uéka-hegység meredek lejtői alatt fekszik a Kvarner-öböl partján. A hegyek világa ma ter­Ádám Ferenc A horvátországi Lovran, vagy a- hogy abban az időben mondták eleink, Lov- rana óvárosának szom­szédságában, a Villa Flora kapujának oszlo­pán magyar és horvát nyelvű emléktábla hir­deti: Feszty Árpád (1856-1914) A neves magyar festőművész a Villa Flórában hunyt el. Az emlékjelet 2003-ban közösen állította Lov­ran önkormányzata és a tengermelléki Baross Magyar Kultúrkör. Mitikus körképünk festőjét korábban sú­lyos kór támadta meg. „Hónapokon át lebe­gett élet és halál közt, állapota ez évben mégis annyira javult, hogy el­utazhatott a quarnero- melléki Lovranába, ahol némi megköny- nyebbülést szerzett ne­ki a friss tengeri levegő. Életkedve is visszatérő­vitorlások (Federiko Sterle) ben volt, sőt végre már ecsetje után is nyúlha­tott, s tanulmányokat, vázlatokat kezdett fes­teni, jövendő képek motívumait. A sors másként határozott. Jú­nius elsején (a hivatalos iratok tanúsága szerint valójában május 31-én) hirtelen vége szakadt életének s a tüzes lélek békés nyugalomra tért." - írja emlékező cikkében a Művészet 1914. évi hatodik szá­ma. Egyike volt az utol­só, békeidőkbeli, oda­utazó gyógyulni vá­gyóknak... Erdős Re- née is említi Lovranát önéletírásában: tragi­kus szerelmük után az „óvatos" öngyilkossá­gi kísérletet elkövető Bródy Sándor szintén a városkában igyeke­zett regenerálódni. Hogyne kedvelték volna eleink az isztriai városkát? Hiszen már Marcus Vispanius Ag- ripa, római patrícius ál­lamférfi is nyári rezi­denciát épített itt, a Krisztus utáni első szá­zadban. A neve is a la­tin laurus szóból szár­mazik, ami magyarul babért jelent, írásban a VII. században említet­ték először. S a babérfák ma is mindenütt megta­lálhatóak, virágaik már decemberben(l) kinyíl­nak. A XX. század elejé­nek nyaralóit - illetve „telelőit", hiszen akkor­tájt sokkal inkább a hi­deg hónapokban utaz­tak a tehetősebbek az enyhe mediterrán vidé­kekre - is lenyűgözte a varázslatos természeti szekötve a település vé­dőszentjének, Szent Györgynek ünnepével, továbbá cseresznye­fesztivált júniusban. Lent a tengerparton pe­dig már az április végi napokon napfürdőzők élvezhetik meleget. A hegyek, a tenger kékje, a szigetvilág lát­ványa mellett a ma uta­zóját azonban legalább annyira lenyűgözheti a város épített öröksége. A múltnak azon emlé­kei, amelyet leginkább a középkor és a Monar­chia kettőssége jelle­mez. Szerencsés vidé­kek azok, amelyeket el­kerültek az utóbbi év­századok romboló há­borúi! Lovran a közép­korban a tengerészek, a halászok és a kereske­Emléktábla a Villa Flora kapujának oszlopán mészetvédelmi terület, ahol nyaranta túrázók és hegyikerékpárosok lepik el az ösvényeket. Itt találhatóak azok a szelídgesztenye-erdők is, amelyek a messze földön híres lovrani marónit adják, amely­nek tiszteletére a város minden októberben fesztivált rendez. Tarta­nak itt még spárgafesz­tivált is áprilisban, ösz­dők városa volt. Óváro­sa jellegzetes mediter­rán lakóhely a Szent György tiszteletére e- melt XII. századi temp­lommal, a XIV. századi Szent János-kápolná- val, a kimagasló város­toronnyal - amelyben az élelmet őrizték, ha a tenger felől éppen meg­támadták a város pol­gárait -, a hangulatos kis sikátorokkal, lép-

Next

/
Thumbnails
Contents