Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)

2006. szeptember / 8. szám

4 2006. SZEPTEMBER ÖNKORMÁNYZAT «HIRH0Z0 Fórum a vasúti közlekedésről (Folytatás a címoldalról) A sorozat első rendezvénye, a BKV-fórum több előrelépést hozott: július 3-tól új megállóhelyet kapott a 178-as gyors buszjárat Rákoslige­ten, a IV. utcánál és a Pesti úton, a Göröngyös utca - Borsó utcánál, át­szállási lehetőséget teremtve a öl­es, a 62-es, a 67-es és a Keresztúr - buszra. A fórum óta a BKV Zrt. köz­vetlen terveibe vette a XVII. kerüle­ti buszhálózat átszervezését. A cég gyors 161-es és gyors 162-es buszjá­ratot ígért, ezekkel a Péceli út és a Pesti út külső szakaszán élők is át­szállás nélkül juthatnának az Örs vezér terére. Az augusztus 30-án megrendezett fórumot Alexa György nyitotta meg, aki elmondta: a sorozatot azzal a céllal indították, hogy meghívják a régió köz­lekedésében illetékes szereplőket. Mint tudjuk, kerületünket két fő vasútvonal (Budapest-Hatvan, Budapest-Nagykáta irányában) szeli át. A lakosság ennek eddig inkább a hátrányait érezte: a régió keresztirányú forgalmát hat sorompó hátráltatja, mivel a vasút és a közút va­lamennyi esetben szintben szeli egy­mást; közúti felüljárót eddig még nem kapott a kerület. Dr. Hoffmann Attila hangsúlyozta, hogy a kerület népességének növekedé­sével a helyzet tarthatatlanná vált. A polgármester visszaemlékezett, hogy gyermekkorában az itt lakók többsége vonattal járt munkába, és fejlesztések­kel, kulturált körülményekkel a lakossá­got újból rá kellene „kényszeríteni” a tö­megközlekedés igénybevételére. Mint mondta, kormányok jöttek és mentek a rendszerváltozás óta, de ez ügyben nem történt előrelépés. Most azonban lehető­ség van uniós pályázati pénzek felhasz­nálására. Megemlítette továbbá, hogy a városközpontból ki kell telepíteni a buszpályaudvart, a vasúthoz csatlakoz­tatva; ehhez már a tervek is megvannak, s nemrég két befektetői csoport is aláír­ta a szándéknyilatkozatot. Balogh Árpád, a MÁV Zrt. EU- program Igazgatóságától a jövőt vázolta, németországi képekkel alátámasztva, hogy milyen lehetőségek rejlenek az elő­városi vasúiban. ígéretet tett a megálló­helyek felújítására, perontetők építésé­re, utastájékoztatók kihelyezésére. A legfontosábbnak nevezte - mint a többi szereplő is az este folyamán - az illeté­kesek együttműködését: az önkormány­zatok, a MÁV, a BKV és a Volán együtt­működése kell az európai színvonalú megoldásokhoz: P+R parkolók, kerék­pártárolók építéséhez, jó csatlakozási le­hetőségek vagy a megállók környékének kialakításához, a hiányzó infrastruktúra létrehozásához. Hangsúlyozta: országos szinten napi hárommillió embert érint az elővárosi közlekedés, s ez az összla­kosság közel harmada! A szakember a járműpark fejlesztésére is kitért: a MÁV elindított egy jármű­beszerzési programot, például Esztergom fe­lé már új, dízel motor­kocsik közlekednek, s a színvonalas körül­ményeknek köszönhe­tően az utasforgalom mérhetően megnőtt azon a szakaszon. Ilyen megoldást ter­veznek keleti irány­ban is az agglomerá­ció lakosságának ki­szolgálására. Dr. Mosóczi László, a MÁV pályavas­úti üzletágának vezetője hangsúlyozta, hogy a vasút eddig sosem vett részt s a városon belüli közlekedésben, de a fo­lyamatos közúti dugók a vasútra irányí­tották a figyelmet. A gyakoribb járatin­dításra szerinte egyelőre nincs lehető­ség, mert sem Rákos megálló 1964-ben kiépített rendszere, sem a Keleti pálya­udvar nem bírná a többletterhelést, bár jogosnak fogadta el az igényt, hogy kel­lene egy csakis a XVII. kerületbe induló járat. Ehhez megoldást jelenthetne, ha a Keleti pályaudvar bizonyos terhelését (pl. békéscsabai járat) a Nyugati pálya­udvarra helyeznék át. Budapest körül vasúti körgyűrűt kell létrehozni a cent­rum tehermentesítéséért. Mosóczi László szerint két-három éven belül megvalósíthatók bizonyos fejlesztések, ilyen például az utas­tájékoztatók kihe­lyezése, a peronte­tők építése, a har­mincperces járat­sűrűség húszper­cesre változtatása. A MÁV októbertől a hatvani szaka­szon tíz villamos motorvonatot állít forgalomba, és az átszállás össze­hangolásán is munkálkodik. A csak infrastruktú­rára felhasználha­tó ISPA program felét Brüsszel adja, a felét a magyar ál­lamnak kell állnia: hangsúlyozta, hogy e programban 2006 végéig nagyon sok pá­lyát felújítottak, igaz, az emberek által jogosan kifogásolt környezet a legtöbb helyen sajnos egyelőre a régi. A sorom­pók problémáját meg fogják vizsgálni - ígérte az illetékes. Balogh Árpád az idő­pontra vonatkozó kérdésre csak annyit tudott mondani, hogy a tervek megvan­nak, ha Brüsszel elfogadja, és a magyar állam előteremti az önrészt, 2007-ben indulhat a fejlesztési beruházás. Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület nevében még egyszer felhívta a figyelmet arra, hogy az illetékeseknek nem egymásra kellene mutogatniuk, hanem össze kellene fog­niuk a jó csatlakozás kialakításáért és a kulturált körülmények megteremtésé­ért, mert ez elsősorban nem pénzkérdés. Ezután a lakossági levelekre kaptunk hol kielégítő, hol nem annyira teljes kö­rű válaszokat, mindenesetre elindult egy párbeszéd a XVII. kerületi önkor­mányzat és az illetékesek között, amit örömmel üdvözölhetünk. S persze re­ménykedhetünk a tervek megvalósulá­sában. R. E. Enyhülhet a zsúfoltság a 68-ason A BKV szerint a 68-as autóbusz vona­lán a jelenlegi szóló járművek cseré­je szükséges, nagyobb befogadóké­pességű csuklós autóbuszokra. A vo­nalon tizenkettő csuklós járműre van szükség. A különböző forgalomtech­nikai beavatkozások a Kozma utca - Jászberényi út térségében érezhető­en csökkentették a közúti torlódáso­kat, ezáltal a vonalon 72 perces csúcsidei fordulóidő tervezhető. Je­lenleg tizenhat szóló autóbusz közle­kedik a 68-as vonalon, ezek lecserélé­se csuklós autóbuszokra várhatóan az év végére lehetséges.

Next

/
Thumbnails
Contents