Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. november / 10. szám
26 KULTÚRA HÍRHOZÓ Iskolatörténeti kiállítás nyílik Rákoshegyen az iskolát járvány miatt, de húsvét- kor már tudták minősíteni, bár 24 (fél)napot mulasztott. 1917-ben az év végi értesítőt igazgató-tanítóként már Bagó Margit, a régóta ott tanító pedagógus írta alá. Az iskola pecsétjének körirata ekkor: „Rákoshegy Zsófia telepi Nyilvános magániskola ■ BAGÓ MARGIT”. Tóth Terézia rákoshegyi magániskolájának I., II. osztályos növendékei Záborszky Ernőné sz. Horváth Gizella tanítónővel. A felvétel az 1913/14-es iskolaévben készült November 27-én nyílik a XVII. kerületnek és elődtelepüléseinek iskoláit, a helyi alap- és középfokú oktatás történetét bemutató kiállítás az Erdős Renée Házban. A kerületi iskolatörténeti kiállítás megnyitásával egy időben, a témához kapcsolódóan megjelenik a Rákosmenti Helytörténeti Füzetek II. évfolyamának 2. száma. Ebben a három szerző, Szanyi Dezső a rákoscsabai és a rákoskerti, dr. Dombóvári Antal a rákoskeresztúri és a rákosligeti, Ádám Ferenc pedig a rákoshegyi históriát ismerteti. A majdani olvasóknak, kedvcsinálóként álljon itt egy részlet a könyvből. (Elöljáróban még annyit: Rákoshegy első elemi iskoláját a mai Táncsics u. 23-ban nyitotta meg Tóth Terézia tanítónő. A helyi oktatás elindítójának emlékét ma sajnos semmi sem őrzi a településen. Az igazgatónő egy rosszul sikerült vakbélműtét következtében hunyt el, 1917 első felében. Az iskola tanulói, a szülők, rákoshegyiek, keresztúriak, tantestületének és a keresztúri iskolák pedagógusainak nagy részvéte mellett temették el a keresztúri evangélikus temetőben.) „Zavaros idők voltak: háború, forradalmak, szegénység... És ehhez még hozzájárult az igazgatónő tragikus halála. De a népesség számának emelkedése szükségessé tette az iskola fenntartását, a fenntartó személyétől függetlenül. Kulcsár Mariska Értesítő Könyvecskéje, a maga néhány adatával, komoly segítséget nyújt a folytatás történetének kibogozásához. Kulcsár Máriát - aki 1908. február 2-án született, a római katolikus vallást követte, atyja Kulcsár István ablaktisztító volt - 1914-ben írta be a „Tóth Terézia elemi magán iskolájába” Bums Marienne tanítónő. Karácsonykor azért nem lehetett értékelni a teljesítményét, mert „huzamos mulasztás miatt” nem tudták leosztályozni, húsvétkor pedig azért nem, mert „járvány miatt az iskola zárva volt.” így tanulmányait csak az 1915116-os tanévben kezdhette meg. Év végi értesítőjét, igazgatóként és tanítóként is, Tóth Terézia írta alá. 1916 őszén aztán megint bezárták Az 191711918-as iskolai évben megint csak húsvétkor értékelt - ekkor már - Vuchetich Mária tanítónő, év végén viszont már Lugmayer Ferenc igazgató-tanító neve olvasható a bizonyítvány keltezésében, s a koronás magyar kis- címeres bélyegző körirata: „RÁKOSHEGYI ÁLL. EL. NÉPISKOLA PECSÉTJE". Következik a IV. osztály értékelése az 1918/19-es tanévOktóber 23-án a 15 éves Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság rendhagyó kiállítással jelentkezett az Erdős Renée Házban Itt és Most címmel. A csoportos kiállítás az elmúlt időszak összegzését, számvetését is jelentette. A köz- művelődési egyesület egyik célkitűzése, hogy megteremtse azt a helyi befogadó közeget, ahol a művészet kíváncsisággal és érdeklődéssel találkozik, az alkotások üzenetei pedig megértésre és rokon- szenvre találnak. Bakonyvári M. Ágnes, az Erdős Renée Ház igazgatónője a zsúfolásig megtelt terem közönségének elmondta, hogy a polgármester kifejezett kérésére iktatták be az „Itt és Most” című kiállítást a ház 2004-es programjába. A megnyitó előtt Jutási Miklós és Murányi László, a Bartók Béla Zeneiskola művésztanárai oboáztak. Dr. Molnár Vaben. A tanítónő: dr. Molnár Lajosné sz. Vuchetich Mária, az iskolaév befejezésekor Lugmayer igazgató úr ír alá. (És elkezdődik az iskolai anyakönyveken, bizonyítványokon, bélyegzőkön is jól követhető, XX. századi magyar nemzeti sport művelése: a címernek, vagy egyes alkotórészeinek eltüntetése. A kikaparás, lefestés, leragasz- tás, átragasztás és kivágás léria, a Róka Ferenc Művészeti Alapítvány kuratóriumi elnöke megnyitó beszédében a kiállítás megrendezésének körülményeiről mesélt: rendezőtársával, Laborcz Mónikával együtt megpróbáltak olyan helyet találni minden egyes alkotásnak, hogy az önmagában érvényesüljön, mégis, a mellette lévő műveket hatásukban erősítse. Dr. Molnár Valéria kiemelte a tárlat befogadásának fontosságát. A befogadó közönség számára azt kívánta, hogy az élet fájdalmait és szépségeit bemutató alkotások között találjuk meg azokat, amelyek nekünk is segítenek lezárni egy belső fájdalmat, vagy éppen új utakat nyitnak meg előttünk. 37 művész közös tárlata technikái közül mindegyikkel találkozhatunk az iskolai dokumentumokon, tárgyakon is. Ekkor a koronát kellett kivakarni a gumibélyegzőből a politika szeszélyeinek kiszolgáltatott, szerencsétlen igazgatónak.) Persze, ebben az évben természetesen nem osztályoztak hittanból. A kislány három nevelő kezei alatt öt osztályt végzett egy iskolában, amelynek közben három tulajdonosa, fenntartója volt. Év végi értesítőiben négyféle pecsét van. (1920-ra újat kellett csináltatni, visszatéve a pecsétre a koronát, így az végső soron megegyezik a 18-assal.) És még egy adalék: 1914-ben a szülő aláírásánál a Kulcsár István név szerepel, (Mariska nővére bizonyítványának néhány lapja is fennmaradt, azt is mindig az apa írta alá). 1915-től viszont csak az anya, Kulcsár Istvánná az aláíró... Ezek után már ne is csodálkozzunk azon, hogy az I., II. osztályban színjeles kislány később csak bukdácsolva tudja elvégezni az elemi iskolát.” Fejér Gyula köszöntött mindenkit a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság nevében, és a két szinten lévő kiállítás megtekintése után állófogadásra invitálta a megjelenteket. A most összegyűjtött művek sokféle műfajt képviselnek, a grafikák, festmények, kerámiák, fényképek és ak- varellalkotások még noveim bér 21-ig tekinthetők meg az Erdős Renée Házban. A kiállítás alkotásai a következő művészek keze alól kerültek ki: A. Kádár Kata, Albrecht Júlia, Ács József, Ádámffy Pál, B. Pál Margit, Balogh Gyula, Babusa János, Ballonyi László, Bánkuii István, Békési József, Bodor Zoltán, Csekovszky Árpád, Érsek Tibor, Horváth Balázs, Kacsó Péter, Karsai Zsig- mond, Kiss György, Krasznai Szomor Péter, Laborcz Monika, Lakatos J. Péter, Lipták György, Marosvári György, Mecseki Hargita, Meiszter Kálmán, Misetics Sándor, Nagy János, Nagy Ottó, Parrag Emil, Parrag Noémi, Salamon György, Sáfrány Magdolna, Szabó Éva Mária, Szakáll Ágnes, Szilcz Marianna, Szinte Gábor, Tóth Tibor, Tömpe Emőke. Szabó Anikó
