Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)

2004. november / 10. szám

HÍRHOZÓ KULTÚRA 27 Népművészeti textilkiállítás Festménykiállítás a Csigaházban Haris Mária szövő, népi ipar­művész kiállítása nyílt meg a Dózsa Művelődési Ház Mini Galériáján október 19-én. A nagyszámú közönségnek először Herencsár Viktória cimbalomművész és lánya, Horváth Anita hegedűmű­vész mutatták be különleges játékukat, majd Kelemenné Hajnal Csilla, a Dózsa műve­lődésszervezője köszöntötte a megjelenteket. A kiállítást Beszprémy Ka­talin, a Hagyományok Házá­nak munkatársa és főtaná­csosa nyitotta meg. Felhívta a figyelmet a Haris Mária ál­tal alkalmazott természetes anyagokra és egyedi formák­ra. Hangsúlyozta, hogy fenn­maradásunk záloga kulturá­lis identitásunk megőrzése, ezért is fontos Haris Mária népművészete. Az iparművész életrajzából megtudhattuk, hogy szakkör­vezetői oklevelét szö­vés és hímzés szak­ágban szerezte. A formát, szerkezetet, motívumot a népmű­vészetből meríti, dí­szítésnél pedig szíve­sen alkalmazza az erdélyi, illetve no­mád színvilágot és technikát. Alap­anyagként természe­tes színű, vagy maga által növényi festék­kel festett gyapjút használ. Az öltözeti darabokon kívül la­kástextíliákat - taka­rókat, párnákat, fali­szőnyeget - is készít, és a munkák megter­vezésekor a saját öt­letei és a jelenkor igényei mellett mindig szerepet kap a hagyománytisztelet is. Ha­ris Mária évente részt vesz különböző kiállításokon, nép- művészeti vásárokon és tánc­ház találkozókon. Legkiemel­kedőbb eredményei: 1998- ban II. díj a „Férfi és fiúvise- letek” pályázaton, 2002-ben a Pécsi Országos Szőttes- és Cserépvásár „Mesterszövő” címe, illetve 2003-ban díja­zott az Iparművészeti Múze­umban megrendezett Ma­gyar Kézművesség 2003 pá­lyázaton. Szabó A. A Rákoscsabai Közösségi Házban október 1-jén Parrag Emil festőművész kiállítás­megnyitójának lehetett tanú­ja a rengeteg érdeklődő. „A 60-as évek második fe­le” című tárlaton Sárközi Klári művelődésszervező kö­szöntötte a megjelent vendé­geket, köztük Derzbach Ist­vánná és dr. Dombóvári Csa­ba önkormányzati képviselő­ket és Ács József művészt, kerületünk díszpolgárát. A kiállítást Csáji At­tila festőművész, Par­rag Emil régi barátja nyitotta meg. Beszé­dében felhívta a ’60- as évekre a figyelmet, mert ez az időszak fordulópont volt a művészetek terén. Ekkor jelentkezett a magyar avantgárd, és a váltást, a nyitást fő­leg a periférián lévő művészek - fogalmaz­ták meg. Parrag Emil festé­szetében is nagy vál­tozást hoztak ezek az évek - a korábbi geometri­kus, figuratív képeket egy szürrealizmushoz inkább ha­sonlító stílus váltotta fel. Az eltérő anyagok, sokszor vad, általában sötét tónusú színek azt mutatják, hogy Parrag Emil képeit indulat és érzel­mi feszültség jellemzi, és a meditativ festészet, csend­élet helyett ő az akciófesté­szet felé mozdul. Csáji Attila beszédét Bel- házy Miklós előadóművész műsora követte, aki gitáron Weöres Sándor és József At­tila verseket adott elő megze­nésített változatban. A nagyszámú közönséget a képek megtekintése után az aulában állófogadás várta, ahol Pájer Ildikó, a Csigaház igazgatója megköszönte Par­rag Emilnek a kiállítás lehe­tőségét. Sárközi Klári hang­súlyozta, hogy a kiállítások jobb megértésének és befo­gadásának érdekében a Csi­gaház hagyományt szeretne teremteni a „Tárlatvezető a művész” akcióval, amire nem csak iskolás csoportokat, ha­nem felnőtteket is várnak. Parrag Emil bemutatóját ok­tóber 8-án, pénteken hallgat­hatták meg az érdeklődők, de a kiállítás egészen október 22-ig nyitva állt. Sz. A. Teremavató Október 8-án a Rákoscsabai Közösségi Házban ünnepé­lyes keretek között újra meg­nyílt a „Csabai Alkotók Kö­re” nevű terem. A más néven „Civil Műhelyre” keresztelt helyiség elsősorban - mint neve is mutatja -, a kerületi civil szervezeteknek kíván segíteni, gyűléseiknek helyet adni. Az avatáson, melyen Vígh- Kiss József önkormányzati képviselő, az Aranyhegyi Szövetség titkára és Mecseki Hargita szobrászművész is részt vett, sokat tudhattunk meg a terem eddigi funkció­járól és mostani átalakításá­ról. Vígh-Kiss József a képvi­selői keretéből vállalta a fi­nanszírozást, mert úgy véli, fontos, hogy a kerület civil szerveződéseinek egy szép, barátságos terem álljon ren­delkezésére. Ezáltal lehető­ség nyílik arra, hogy nem csak saját szervezetük, ha­nem a többi egyesület tagjai­val is találkozzanak, beszél­gessenek, és talán közösen összefogva még sikeresebbek legyenek céljaik megvalósí­tásában. A helyiségben korábban egy képzőművészeti gyűjte­mény volt, ami azonban most az Erdős Renée Házba költö­zött; a Csigaház munkatársai ezért döntöttek úgy, hogy közhasznú célra alakíttatják át az üressé vált termet. Az avató estéjén Pájer Ildikó, a közösségi ház igazgatója kö­szöntötte a megjelenteket, és külön köszönetét fejezte ki az anyagi támogatásért, Nagy Ernőnek pedig azért a mun­káért, hogy úgy sikerült a termet felépítenie és átalakí­tania, ahogy azt a Csigaház megálmodta. A falat a közösségi házban korábban kiállító művészek ajándék alkotásai - festmé­nyek és kerámiák - díszítik, a meleg tónusú függönyök és asztalterítők pedig egy barát­ságos, kedélyes hangulatot adnak a teremnek. Papp Petemé rákoscsabai önkormányzati képviselő, bár az avatón személyesen nem tudott megjelenni, de le­vélben gratulált a teremmeg­nyitóhoz: szerinte ez a gyö­nyörűvé vált terem a közös­ségi hit és akarat diadala. Pájer Ildikó elmondta, hogy a Csigaház támogatná azt a ko­rábban jól bevált ötletet, hogy legyen a hónapnak vagy hétnek egy konkrét napja, amikor a civil szervezetek tagjai bármikor betérhetnek és találkozhatnak egymással. Szabó Anikó

Next

/
Thumbnails
Contents