Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. december / 11. szám
14 KÖZÉLET Tízéves a nemzetiségi törvény Az 1998. évi helyhatósági választásokat követően öt kisebbségi önkormányzat alakult a XVII. kerületben. A 2002. évi kisebbségi önkormányzati választáson számuk nyolcra növekedett. Az eddigi bolgár, cigány, német, román, szlovák kisebbségi képviselet mellett megjelent a kerületben a görög, a lengyel, és a ruszin ön- kormányzat is. A nemzetiségi törvény tízéves évfordulóján megkérdeztük kisebbségeinket, hogy ha lehetne, mit változtatnának a szabályozáson; a karácsonyi ünnepek közeledtével pedig a hazánkba átörökített szokásokról érdeklődtünk tőlük. Bolgár önkormányzat, Fráter Violetta (elnök): A nyelv tudását feltétlenül kötelezővé tenném a képviselők számára. Fontosnak tartanám, hogy a képviselő a területen lakjon, ahol indul a választásokon. 0 A karácsonyi ünnepek előtt hathetes böjt van. Szenteste nem halat eszünk, ahogy húst sem, hanem hét különböző eledelt (pl. tökös rétes, kenyér, szárított gyümölcs, rizzsel töltött szőlőlevél, bableves stb.) fogyasztunk. A kenyérsütés fontos szertartás - a ház gazdája, a férfi töri és osztja szét a családnak, teszünk belőle a párna alá is. Karácsony első napján nagyon fontos a templomlátogatás, utána szabad csak húst fogyasztani. A hagyományokat Magyarországon nehéz megtartani. Nálunk otthon a családban keveredik a tradíció az itteni szokásokkal. Jómagam halat főzök szenteste és többi ételt is készítek. Cigány önkormányzat, Vajda János (elnök): Szabályozni kellene, hogy elsősorban a kerületi romák indulhassanak a választásokon. Nekem is vannak 60-70-80 km-ről tagjaim, de egyszerűen nem tudok üléseket tartani, mert nem jönnek el. így teljesen működésképtelenek vagyunk. Arról nem is beszélve, hogy egy nem területi lakos nem ismerheti az adott hely problémáit, gondjait. 0 A karácsonyi szokások teljesen azonosak a magyarokéval. Ugyanúgy megajándékozzuk a gyerekeket, bár az utóbbi időben kevés segítséget tudunk adni a családoknak az ünnepek szebbé tételéhez. Görög önkormányzat, Sztefopulosz Alekosz (elnök): 0 A görög karácsonyi ünnepsorozat 12 napig (görögül= dodekaímero) tart, ősi ortho- dox-keresztény hagyományok szerint. Ez idő alatt minden görög háznál szinte egyfolytában bőséges, terített asztal van. Minden háznál ég a kandallótűz (ennek hiányában a házi oltár gyertyája). December 25- én hajnali 2 órától szinte egész nap szól a harang, hirdetve Krisztus születését, és naphosszat istentiszteletek zajlanak. December 26-a a vendégeskedés napja. Ekkor köszöntik fel Krisztosz- és Krisztinákat. Az ünnepeltek terített asztallal várják a vendégeket. A gyerekek házról-házra járnak kálándákat énekelni (ez olyan, mint a magyar regölés). December 25-én délben, amikor a család körülüli az asztalt, felvágják a Krisztuskenyeret (Hrisztopszomo). Annyi felé kell vágni, ahány családtag van, plusz kettőt, amelyekből az első szelet Krisztusé, a második a jószágoké vagy az elhunyt rokonoké. Lengyel önkormányzat, Ifi. Buskó András (elnök): A lengyeleknél két nagy társadalmi egyesület van, ezek azonban keveset foglalkoznak a második, harmadik generációs nemzedékkel vagy azokkal, akiknél családon belül csupán egy lengyel van (pl. nagyszülő lengyel, vagy vegyes házasság van). Magyarországon összesen 3500 lengyel él - ez nagyon kevés -, így nem tudunk túl nagy önkormányzattal rendelkezni, ezért helyi szinten kell többet tenni a képviseletért. ■3ft A lengyelek nagyon vallásosak, főleg római katolikusok. Ezért a karácsony kiemelt társadalmi és családi esemény. A hagyományok egyébként - a közös vallási eredetből adódóan nagyon hasonlóak. Van egy magyar-lengyel baráti kör a Csekovszky Művelődési Házban - 2000 óta hagyományosan itt tartjuk meg a karácsonyt. Ilyenkor a magyar és a lengyel karácsonnyal összefüggő programokat rendezünk - pl. néprajzi könyvekből olvassuk fel a szokásokat. Német önkormányzat, Dienes Diana (elnök): 0 A karácsony és vízkereszt közötti időt a német hagyomány Zwölfnachte néven említi. A karácsonyhoz tartozik a A legtöbb hazai nemzeti és etnikai kisebbségnek közös vonása, hogy a magyar állam keretei között leélt évszázados múltja miatt kettős tudatúnak vallja magát, és magyarságtudatuk legalább olyan erős, mint kisebbségi kötődésük. A huzamos történelmi együttélés a kisebbségi törvényben megfogalmazott definíciónak is fontos kritériuma. Eszerint ugyanis államalkotó tényezőként elismert nemzeti és etnikai kisebbségnek számít „minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul” (1993. évi LXXVII. Törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, I. Fejezet l.$ (2) bek.). E törvény értelmében Magyarországon honos nemzeti vagy etnikai kisebbségnek minősül a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán népcsoport. Az elmúlt években előrehaladt a kisebbségek önszerveződésének, öntudatosodásának folyamata. A gyülekezési és egyesülési jog megvalósulására, valamint az önszerveződés magas fokára utal a kisebbségi civil szervezetek, egyesületek, klubok, együttesek nagy száma. Az 1993. évi törvény - mely éppen tízéves - a kisebbségek jogairól az egyéni kisebbségi jogok között az alábbiakat rögzíti: „Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez... való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető.” Az 1990-es népszámlálási adatok szerint az ország 10.374.823 fős lakosságából 232.751 fő vállalta kisebbségi hovatartozását, illetve 137.724 fő vallotta anyanyelvének valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvét. A kutatók és a kisebbségi szervezetek becslései szerint az egyes nemzeti és etnikai kisebbségek létszáma ennél magasabb.
