Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. december / 11. szám
KÖZÉLET 15 Nemzetiségi gála (Folytatás a címoldalról) A gálát dr. Hoffmann Attila polgármester nyitotta meg, aki a hagyományok felelevenítésének lehetőségét hangsúlyozta a gála megrendezésével kapcsolatban, utalva a XVII. kerületben ismert német és szlovák eredetre. A nemzetiségek 20-20 percben adtak elő műsorszámokat, természetesen anyanyelvükön. A programban többek között közreműködött a német Fröhlicher Kreis gyermek néptánc- csoport, a Körösi és Újlak iskola tanulói, a lengyel Polonéz együttes, az Ugocsa együttes, a Balcan Sindicate, a Helidonaki táncegyüttes, a Keresztúri Szlovák Asszonykórus és tánccsoport, valamint a Zeleny Veniec. A műsorvezető Dar- nyik Ágnes volt. Az eseményt görög táncház zárta. pte karácsonyfa is, amely szinte az egész világon az ünnep szimbóluma. A magyarországi németek rendszerint borókabokrot állítottak fel, és azt díszítették színes papírfűzérekkel, aszalt gyümölccsel, pattogatott kukoricával, ezüstözött vagy aranyozott dióval, almával, fügével, mézeskalács-figurákkal, süteménnyel, a későbbi időkben szaloncukorral. Gyertyákat és csillagszórókat is erősítettek a fára, csúcsára pedig az esthajnalcsillagot. A lakás tükreit és képeit is feldíszítették zöld ágakkal. A gyermekek megajándékozása a maihoz hasonlóan december 24-én történt. A tetőtől talpig fehérbe öltözött Jézuska (Kristkindli) a karácsonyfán kívül gyakran házilag készített ajándékokat is hozott a gyerekeknek, így például kötött sálat, zoknit vagy kesztyűt, kelt tésztából sütött figurákat, saját faragású babákat és más játékokat. A magyarországi német településeken karácsonykor szintén sor került a betlehemi játék bemutatására. Az utóbbi években egyre több helyen újítják fel e szokást. Ebben az időszakban számos termékenységvarázsló szokás is ismert volt. A karácsony előtti napon a pásztor betért a házakba, s a gyerekekkel húzatott egyet a magával vitt fűzfavesszőkötegből. Karácsony első napján a gyerekek ezzel a vesszővel csapkodták meg a felnőtteket, hogy „frissek és egészségesek legyenek”. Román önkormányzat, Ko- vácsné Rojcsek Anna (elnök): Lenne néhány dolog, amin változtatnék a törvényt illetően. Nagyon fontos lenne behozni egy olyan jogszabályt, hogy idegenek ne tudjanak bekerülni a kisebbségbe. Jó lenne, ha lehetőség lenne nyelvtanulásra is, hiszen sokan közülünk már nem tudják anyanyelvi szinten a nyelvet. Arról nem is beszélve, hogy működésünk anyagi feltételei minimálisak. A karácsony Romániában is legalább olyan fontos ünnep, mint Magyarországon. Még a szokások is hasonlók. Most már ugyan ritkábban, de előfordul az ún. turkajárás, ami ugyanaz, mint itt a betlehemezés. Ilyenkor köszöntik a szomszédokat, megvendégelik őket. Az étkezés is hasonló, mint itt. Disznót vágnak karácsony előtt, ott halat, kocsonyát nem nagyon esznek. Ugyanúgy van viszont fonott kalács, bejgli, töltött káposzta. Ruszin önkormányzat, dr. Zsupán Kornél László (elnök): Ez a törvény úgy abszurdum, ahogy van. Először is hozzácsapták a kisebbségi szavazást az általános helyi szavazáshoz. Másodsorban nagyon fontos lenne, hogy csak azok kerülhessenek be a kisebbségi testületbe, akik vagy a nyelvet tudják, vagy bizonyítani tudják papíron, hogy az adott nemzetiséghez tartoznak. Jelenleg mindenki szavazhat, aki szavazati joggal rendelkezik. Ugyanakkor nem szabadna egy családból csak egy embernek benne lennie egy képviseletben. Ezzel el lehetne kerülni az ún. etnobiznisz-t, azaz, hogy családok anyagilag hasznot húzzanak a státuszukból. A kerületben harmincán vagyunk, azonban nagyon megnehezíti a munkánkat, hogy mi még helyiséggel sem rendelkezünk. •#> A ruszinok görög katolikusok vagy pravoszlávok. Nálunk január 6-án van a szenteste, 7- 8-9-e a karácsony. Ilyenkor szigorú böjt van, szentestére pélIdentitás (Békési Joe karikatúrája) dául a töltött káposzta gombával készül, a korhelyleves szintén. Halat lehet enni és természetesen van mindenféle sütemény, például bejgli. A szokások közül a betlehemezés és a kántálás maradt meg, ez is csak az eldugott falvakban, városban már nem. Az én hazám Magyarország, úgyhogy mi az itteni időpontban ünnepeljük a karácsonyt, de a kerületi ruszinokkal januárban tartunk egy közös ünnepet is. Szlovák önkormányzat, Epress Rezsőné (elnök): Jó lenne, ha a választásoknál - amikor jelöltállítás van - egy civil szervezet is mondhatna véleményt a jelöltről. De ugyanilyen fontos, hogy a nemzetiségi választások az önkormányzati választásokkal szinkronban legyenek. A nemzetiségi törvény jogainál nincs anyagi finanszírozás mellérendelve. Kapunk ugyan intézményeket, de pénzt nem kapunk hozzá, így nehéz a fenntartásunk. A nemzetiségi képviselők státusza sincs rendezve. Jó lenne változtatni azon is, hogy ne csak egy kisebbségnek legyen jelöltje a parlamenti választásoknál. # Csak az itteni hagyományokat ismerem, sajnos nem volt még alkalmam Szlovákiában karácsonyozni. így hát ugyanúgy ünnepiünk, mint a magyarok. Kerületünkben egyébként december 13-án ünnepeljük együtt a szlovák karácsonyt. Gálfi Irén
