Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. április / 4. szám
HÍRHOZÓ CSATLAKOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ Tisztelt Választópolgárok! Kedves XVII. kerületiek! Magyarország 2003. április 12-én, szombaton népszavazáson dönt jövőjéről, az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Minden magyar választópolgár joga, hogy szavazatával kifejezze álláspontját, véleményét, minden magyar választópolgárnak megadatott az esély, hogy részese legyen annak a nagyon fontos döntésnek, amely akár hosszú évtizedekre meghatározhatja hazánk, fővárosunk, kerületünk, sőt családunk, gyermekeink, unokáink sorsát is. Mi nemcsak csatlakozni szeretnénk az unióhoz, hanem Európa újraegyesítését kívánjuk - nyilatkozta Orbán Viktor, Vagy a senki földjén ütünk tábort, vagy annyi évszázad után végre a győztesek és sikeresek táborához csatlakozunk - mondta Medgyessy Péter. Önök tudják, hogy mit ígér Magyarországnak az európai uniós csatlakozás! Esélyt a gazdasági-társadalmi fejlődésre, élénkebb, szélesebb piacot, új vállalkozási lehetőséget, munkahelyteremtést, átgondoltabb természet- és környezetvédelmet, és - ami nekünk, XVII. kerületieknek oly nagyon fontos - infrastruktúra- és közlekedésfejlesztést. Önök bizonyára átgondolták már azt is, hogy Magyarország - csak a maga erejéből - nem tudna felzárkózni Európa fejlettebb régióihoz, nem tudná behozni azt a hátrányt, amelyet oly régen szeretnénk leküzdeni! Biztosak vagyunk abban, hogy Önök összevetették már magukban a csatlakozásból származó előnyöket és a kívülmaradásból adódó hátrányokat, de kérjük, azt se feledjék véleményük kialakításakor, hogy az Európai Unió tiszteli tagországai nemzeti értékeit, megbecsüli az ott élő kisebbségek, nemzetiségek hagyományait, nyelvét, kultúráját is. Én azt hiszem, úgy kell majd magyarnak lenni, ahogy Bartók és Kodály tudott a magyar népzenéből meríteni és ugyanakkor európai, világszínvonalú lenni - nyilatkozta erről Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Mi, a XVII. kerület országgyűlési képviselője és polgármestere, közösen arra kérjük Önöket, hogy vegyenek részt a népszavazáson. Remélem, hogy a részvétel magas, az eredmény pedig kedvező lesz, mert az egyben azt is megmutatja, milyen fontos szerepe van az Európai Uniónak Magyarországon és milyen fontos szerepe lesz Magyarországnak az Európai Unióban - mondta Habsburg György. Mi - vele egyetértve - igennel szavazunk április 12-én, s abban bízunk, hogy Önök is így tesznek. Kérjük, szavazzanak a jövőre, a fejlődésre és a felzárkózásra, arra, hogy Magyarország végre elfoglalhassa megérdemelt helyét Európában. Devánszkiné dr. Molnár Katalin országgyűlési képviselő Dr. Hoffmann Attila polgármester Az Európai Unió jelképei: Az Európai Unió zászlaján kék alapon tizenkét sárga csillag helyezkedik el. Körben helyezkednek el, ezzel jelképezik a tökéletességet, és 12 van belőlük, mint az óra lapján a számokból, ezzel jelképezik a teljességet és az unió népeinek egységét. Himnusz: Beethoven IX. szimfónia - Örömóda Európa nap: Minden év május 9-én ünnepük. Miről döntünk április 12-én? A magyar választók 2003. április 12- én dönthetnek arról, hogy hazánk belépjen-e az Európai Unióba. A szavazás négy nappal előzi meg az uniós csatlakozási szerződés aláírását. A több mint tíz éve tartó csatlakozási folyamat rendkívüli jelentőségű lépése volt, hogy Magyarország 2002. december 13-án lezárta az EU-val folytatott tárgyalásokat. A Koppenhágában megszületett megállapodás eredményeképpen Magyarország, és 10 másik állam (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Litvánia, Lettország, Észtország, Málta, Ciprus) kapott hivatalos meghívót az unióba. A magyar Országgyűlés december 17-én döntött a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról és ügydöntő népszavazás kiírásáról. Az Európai Parlament várhatóan 2003. április 9-én szavaz az Európai Unió bővítéséről, ezt követően az Európai Unió részéről a csatlakozási szerződéssel kapcsolatos álláspont már véglegesnek tekinthető. Magyarország európai uniós csatlakozásáról 2003. április 12-én kerül sor országos ügydöntő népszavazás megtartására. A népszavazás ügydöntő jellegű, vagyis annak eredménye kötelező erejű a kormányra nézve. A népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választó- polgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Amennyiben a népszavazás igennel dönt, az Országgyűlés ratifikálja a csatlakozási szerződést. Ezután az athéni csúcsértekezleten 2003. április 16-án a miniszterelnök aláírhatja a csatlakozási szerződést. 2003-2004- ben mind a tizenöt jelenlegi tagállamnak ratifikálnia kell a bővítést (a csatlakozási dokumentumokat), többségében parlamenti szavazással. Ezt a tagállamok 2004. május 1-ig fejezik be és Magyarország ekkor válhat az Európai Unió teljes jogú tagjává. Ha a népszavazás nemmel döntene, a nem szavazat akár 10 évre is eltolhatná Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. (Sz.)
