Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2001. december / 11. szám

TÁJÉKOZTATÓ 19 esetén az állatok megkötéséhez szükséges eszközök­kel is ellátott fedett területtel. (2) A fajából, neméből, életkorából adódóan, vagy egyéb okból egymással szemben ellenségesen visel­kedő állatokat egymástól el kell különíteni. 15. § Ha az állatot a vágóhídra érkezését követően nem vágják le azonnal, úgy várakoztatása idejére biz­tosítani kell ellátását és nyugodt pihenését. 16. § A vágóhídon a vágóállat állapotát és egészsé­gét a megérkezéskor, a várakoztatott állatot pedig szükség szerint ellenőrizni kell. A beteg, elgyengült vagy sérült állatot haladéktalanul el kell különíteni, és gondoskodni kell elkülönített levágásáról. 17. § A kábítás nélküli állatvágás esetén az állatot le­vágás előtt úgy kell lefogni, amely alkalmas arra, hogy az megkímélje minden elkerülhető fájdalomtól. 18. § A kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell előidéznie, amely addig tart, amíg a levágást köve­tően az állat ki nem vérzik. 19. § Az állat vágására külön jogszabály eltérően rendelkezhet a következő esetekben: aj szárnyas állat ■nyúl vágása, azonnali halált okozó módszerrel; b) ^ffiyszervágás, ha a kábításra nincs lehetőség; ej pré­mes állatok, tenyésztett vad leölése; d) rituális vágás. A veszélyes állat tartása 20. § (1) Veszélyes állat tartása, országba történő behozatala előzetes hatósági engedélyhez kötött. (2) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illető­leg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatá­lya alá nem tartozó veszélyes állat tartására a tervezett tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegy­ző) - az állategészségügyi hatóság és a természetvé­delem illetékes állami szervének a szakhatósági hoz­zájárulásával - adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy nem veszé­lyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartás­hoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Az en­gedélyben - ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságá­nak módjáról. (3) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg a « zetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá zó veszélyes állatok tartását a természetvédelem kés állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző szakhatósági hozzájárulásával. (4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatla­non, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyez­ni. (5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthat­ja. (6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterü­letére ne juthasson be. Ennek hiányában tartási enge­dély nem adható. (7) A veszélyes állat tartását jogszabály vagy ható­sági határozat megtilthatja, illetve feltételekhez kötheti. A veszélyes állatok körét és tartásuk feltételeit, a veszé­lyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály álla­pítja meg. 21. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetőleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához a tervezett tartás helye szerint ille­tékes jegyző előzetes tartási engedélye szükséges. A jegyző az engedélyt az állategészségügyi hatóságnak és a természetvédelem illetékes állami területi szervé­nek szakhatósági hozzájárulásával adja ki. A jegyző határozatát az illetékes rendőrhatóságnak megküldi. (2) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állatok országba való behozatalát a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző hozzájá­rulásával. 22. § (1) Veszélyes állat elidegenítése, felügyelet­ének átengedése hatósági engedélyhez kötött. Az en­gedélyezésre a veszélyes állat tartásának engedélye­zésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkal­mazni. (2) A veszélyes állat tartója a veszélyes állat aj eltű­nését a jegyzőnek és a rendőrhatóságnak, a termé­szetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó ve­szélyes állat esetében a természetvédelem illetékes ál­lami szervének is, b) elhullását a jegyzőnek és az állat­orvosnak köteles bejelenteni. 23. § Ha a veszélyes állat tartója az engedély feltét­eleitől eltér, a jegyző - a tulajdonos költségére, a felté­telek biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe, vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el. Ha az állattartó gondoskodik a feltételek biztosításáról, úgy a veszélyes állatot részére vissza kell adni, ellen­kező esetben tőle az engedélyt vissza kell vonni, és költségére intézkedni kell a veszélyes állat végleges el­helyezése iránt. 24. § A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó te­vékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell al­kalmazni. IV. fejezet. AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI Az állatkísérlet általános szabályai 25. § (1) E törvény alkalmazásában állatkísérlet a gerinces állatnak - meghatározott céllal és módon végzett - fájdalmat, szenvedést, nélkülözést vagy egészségkárosító hatást, tartós idegi megterhelést okozó beavatkozás. Külön jogszabály feltételeket álla­píthat meg a nem gerinces állaton végzett kísérletre is. (2) Állatkísérlet kizárólag nyilvántartásba vett intéz­ményben és engedély alapján végezhető. (3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély ese­ti vagy általános érvényű. (4) Az állatkísérlethez engedély abban az esetben adható, ha az emberi vagy állati betegségek megelő­zéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél eléréséhez szükséges. (5) Az engedélyezés során - a kérelmező által be­nyújtott dokumentáció, továbbá a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 4(a továbbiakban: miniszter) által felkért szakértői testület véleménye alapján - külö­nösen a következő szempontokat kell figyelembe ven­ni: aj a hazai előírásoknak megfelelő más hazai vagy külföldi adat nem hozzáférhető; b) a tervezett kísérlet­től újabb eredmény várható, vagy az a korábbi kísérle­tek eredményének ellenőrzésére felhasználható; ej a kísérlet módszere korszerű; d) a kísérlet személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre állnak. (6) Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, va­lamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előál­lítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adha­tó. 26. § Az állatkísérlet helyettesítése céljából - ameny- nyiben más megfelelő módszer is hozzáférhető - olyan tudományos eljárást kell alkalmazni, amely nem igé­nyel élő állaton végzett kísérletet. 27. § (1) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a feltétlenül szükséges mértékre kell csökken­teni. Azt a vizsgálati módszert kell választani, amely előreláthatóan a legkisebb fájdalom okozásával, illető­leg legkisebb élettani, idegi vagy viselkedésbeli káro­sodás mellett végezhető el. (2) Az állatkísérletről és az állatot ért beavatkozásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. 28. § (1) Az állatkísérletet általános vagy helyi érzés­telenítéssel, fájdalomcsillapítással, avagy más, az ide­gi megrázkódtatást, fájdalmat, szenvedést vagy az ál­lat károsodását kizáró módszerrel kell végezni, kivéve, ha ezek alkalmazása a kísérleti állat számára nagyobb megterheléssel járna, mint mellőzésük, illetőleg az a kí­sérlet eredményét értékelhetetlenné tenné. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt módszerek alkal­mazása nélkül végzett tartós vagy súlyos szenvedéssel járó kísérlet ugyanazon az állaton ismételten nem vé­gezhető. 29. § (1) Az állatkísérlet alatt és után az állat megfe­lelő tartását, ellátását, gondozását és folyamatos egészségügyi ellátását biztosítani kell. (2) Az állatkísérlet befejezésével a véglegesen vagy súlyosan károsodott állat életét kíméletesen ki kell oltani. 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól A Kormány, az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 8. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed aj a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terri­er és keverékei), valamint a Tvr. 5. §-ának (4) bekezdé­se alapján veszélyesnek minősített eb tartására; b) az aj pont szerinti eb tulajdonosára, illetőleg az eb fel­ügyeletét ellátó természetes személyre (a továbbiak­ban együtt: ebtartó). (2) A Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése alapján veszélyes - pit bull terrier jellegű - ebek általános jellemzőit az 1. számú melléklet tartalmazza. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásának engedélyezése hatósági eljárás az eb tartási helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegy­zőjének (a 2. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek mi­nősített eb tartására vonatkozó - a Tvr. 5. §-ának (5) bekezdésében előírt - melléklet tartalmazza, további­akban: jegyző) hatáskörébe tartozik. (2) Az engedély a kiállítástól számított egy évig érvé­nyes. (3) Az engedélybe - kérelemre - be kell jegyezni az eb felügyeletét ellátó személyt. (4) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni. 3. § (1) Az engedély kiadását az eb természetes sze­mély tulajdonosa, vagy az eb felügyeletét ellátó termé­szetes személy a tulajdonossal együtt kérheti. (2) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartá­sának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartal­maznia kell: aj az ebtartó nevét, születési helyét és ide­jét, anyja nevét, lakcímét; ej az eb tartási helyét (a te­lepülés neve, kerület, házszám); b) az ebtartó nyilatko­►

Next

/
Thumbnails
Contents