Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. december / 11. szám
TÁJÉKOZTATÓ 30 zatát, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt; d) az eb tartási helyének leírását; e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és marmagasságát. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) az ebtartó egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; b) igazolást a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott veszélyes eb ivartalanításáról, illetve a veszélyes és veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítóval való ellátásáról; c) közös tulajdonban lévő ingatlan (lakás) esetében a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát; d) többlakásos házban, illetve egy lépcsőházban lakók nevét, címét, a tartáshoz történő hozzájárulását. 4. § (1) A jegyző az engedély kiadása előtt helyszíni szemlét tart, amelyen meghívása esetén a hatósági állatorvosnak és a rendőrség megbízottjának is részt kell venni. (2) A jegyző az engedély kiadásának előfeltételeit szükség esetén tenyésztési és más szakértő bevonásával vizsgálja. (3) Az ebtartó köteles a tartási körülmények ellenőrzését elősegíteni és tűrni. 5. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartásának engedélyezéséről a jegyző határozatot hoz. A határozat jogerőre emelkedése után a jegyző a 2. számú mellékletben meghatározott engedélyt állít ki az ebtartó részére. (2) Az engedély nem adható ki, ha a kérelmező a) a tizennyolcadik életévét nem töltötte be; b) cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll; c) szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt elítélték és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól; d) az eb biztonságos tartási feltételeit nem biztosítja. (3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha aj az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott valamely kizáró ok az engedély kiadását követően keletkezik; b) az engedéllyel rendelkező az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegi; c) az eb tartási helyét véglegesen megváltoztatják; d) a veszélyesnek minősített ebnek más lesz a tulajdonosa. Veszélyes eb ivartalanítása 6. § A veszélyes eb ivartalanítását az eb tulajdonosának, illetve - a Tvr. 7. §-a (6) bekezdésének aj pontja alapján elrendelt esetben - a veszélyessé minősített eb tulajdonosának a 3. számú mellékletben foglaltak szerint írásban kell kérnie az állatorvostól. A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására vonatkozó rendelkezések 7. § (1) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb nyakörvén jól látható jelzést („biléta”) kell elhelyezni. A biléta legalább öt centiméter átmérőjű, piros szegélyű fehér korong, egyik oldalán a tulajdonos neve, lakcíme, másik oldalán az eb azonosító száma és fekete színű „Veszélyes!" felirat szerepel. A biléta beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik. (2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen (kennel) tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, illetve, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon. (3) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására szolgáló ingatlan be-, illetve kijáratain: „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen, megfelelő módon kell elhelyezni. 8. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani - amennyiben a fuvarozási szabályzatok szi- 4 4 \ gorúbb követelményeket nem állapítanak meg - csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a pórázról elengedni, és a szájkosarat levenni tilos. Tömegközlekedési eszközön történő szállítás esetén egyebekben a fuvarozási szabályzatok rendelkezéseit is alkalmazni kell. (2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át. 9. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb elhullását, elveszését, valamint az 5. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a tulajdonos megváltozását huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - jelenteni kell a jegyzőnek. (2) Aki veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a jegyzőnek bejelenteni, és a befogott ebet a hatóság képviselőjének átadni. (3) A kóbor veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet haladéktalanul be kell fogni, és meg kell kísérelni a tulajdonos értesítését. (4) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, az ebet részére vissza kell adni. Az értesítés eredménytelensége vagy a költségek megfizetésének elmulasztása esetén az ebet tizennégy napos hatósági állatorvosi megfigyelés után ki kell irtani. Elkobzott veszélyes vagy veszélyessé minősített eb elhelyezése, megfigyelése 10. § (1) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti telepen, tizennégy napos állategészségügyi megfigyelés alatt kell tartani. (2) A veszélyes vagy a veszélyessé minősített eb tulajdonosa ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során jogerős határozattal elkobzott eb kiirtását, az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelési idő elteltével, az állategészségügyi hatóság által kijelölt állatorvos hajtja végre. (3) A veszélyes vagy veszélyessé minősített eb állategészségügyi megfigyelésének, lefoglalásának, elkobzásának és kiirtásának költségei az eb tulajdonosát terhelik, kártalanításra nem tarthat igényt. Veszélyessé minősített ebekkel kapcsolatos rendelkezések 11. § (1) Az eb veszélyessé minősítésére irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. (2) Az eb veszélyessé minősítése során fokozott gondossággal kell vizsgálni az eb által okozott súlyos sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült magatartását. 12. § A veszélyesnek minősített eb tulajdonjogának átruházását huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - a jegyzőnél be kell jelenteni, és az új tulajdonosnak tartási engedélyt kell kérnie. A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítása és nyilvántartása 13. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítása mikrochippel történik, melyet az állat nyakának bal oldalán, a bőr alá kell elhelyezni. (2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek egyedi azonosítását kizárólag a megyei (fővárosi) állatit ’« egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) által kijelölt állatorvosok végezhetik. 14. § (1) Az állomás és a jegyző nyilvántartást vezet a veszélyes és veszélyessé minősített ebekről. (2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek központi számítógépes nyilvántartása az Országos Állategészségügyi Intézetben történik. (3) A veszélyes és a veszélyessé minősített ebek nyilvántartásának tartalma: a) a tulajdonos adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcíme); b) az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, neve; c) az eb tartós egyedi azonosító (mikrochip) adatai; d) az eb egyedi jellemzői (leírása, tartási helye); e) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja; f) a nyilvántartásba vétel időpontja. (4) A nyilvántartási adatokat a veszélyes és a veszélyessé minősített eb elhullásától, elvesztésétől számított három évig kell megőrizni. 15. § A jegyző és az állategészségügyi szakhatóság az ebtulajdonosnak a 14. § (3) bekezdésének a) ponú jában írt adatai, valamint az eb adatainak kezeié^* jogosult. Ellenőrzés 16. § (1) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartási feltételeinek megtartását a) a tartás helyén évente legalább egyszer, a 4. §-ban meghatározottak részvételével a jegyző, b) közterületen a jegyző és a rendőrség ellenőrzi. (2) A hatósági állatorvos a jegyző által elrendelt esetben végez ellenőrzést az eb tartási helyén, illetve állatorvosi rendelőben, az eb azonosítására és egészségi állapotára (veszettség elleni oltás is) vonatkozóan. (3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni. (4) Ha az állatorvos tevékenysége során pit bull terrier vagy keveréke ivartalanításának hiányát észleli, erről az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőt, a tulajdonosra és az ebre vonatkozó - rendelkezésére álló adatok - közlésével három munkanapon belül tájékoztatja. Értelmező rendelkezések 17. § E rendelet alkalmazásában: a) eb biztonsáj^L tartása: az eb tartása helyén az eb elzárása a h^P belül vagy zárt ketrecben, illetőleg kennelben, amely megakadályozza elsősorban a gyermekek, de bármely más illetéktelen személy bejutását, és alkalmas arra, hogy meggátolja az eb kijutását, illetve felügyelet nélküli közterületre kerülését. A ketrecnek, kennelnek tetővel kell rendelkezni, és védelmet kell nyújtania az eb számára az időjárás ellen; b) ivartalanítás: hímivarú ebeknél a herék, nőivarúaknái a petefészkek eltávolítása; c) kiirtás: az állat életének kioltása, ami e rendelet vonatkozásában csak állatorvosi beavatkozással, fájdalomtól és megrázkódtatástól mentesen történhet; d) súlyos sérülés: nyolc napon túl gyógyuló fizikai sérülés, amely csonttöréssel vagy olyan torzító, tépett sebekkel jár, amelyeket csak sebészeti eljárással lehet egyesíteni, illetőleg gyógyulásuk plasztikai sebészeti műtéti úton lehetséges; e) szaporítás: az ebtartó egy szukát vagy más ebet nem tenyésztési célból enged szaporodni; f) tenyésztés: legalább két tenyész- szukával folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos ebszaporítás. 18. § (1) Ez a rendelet 1997. február 27. napján lép hatályba, egyidejűleg az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 13/A. §-a, valamint az állatviadalok tilalmáról és egyes küzdő ebek behozatali, tenyésztési tilalmáról szóló 15/1994. (II. 1.) Korm. rendelet hatályát veszti. v
