Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. január / 1. szám
KÖZELET 11 A vaspondrók A vaspondrókat Rákoscsaba-Újtelepen már mindenki ismerni. Az 1995-ös balassagyarmati invázió óta egyre gyakrabban lehetünk tanúi ennek a jelenségnek. Hol itt, hol ott bukkannak fel a főváros külső részeiben is. Hogy milyenek is ezek az állatok és lehet-e ellenük védekezni, arról Bakos Péter, az önkormányzat környezetvédelmi és mezőgazdasági tanácsnoka (FKGP) tájékoztatja olvasóinkat.- Milyen állatok ezek a vaspondrók?- Ránézésre féregnek vagy rovarnak gondolhatja bárki őket, de mindkét esetben téved az illető. Az állatrendszertani besorolás szerinti XVII. törzsbe, az ízeltlábúak (Arthropoda) közé, a csápos .ízeltlábúak (Antennata) altörzsébe, a légcsövesek (Tracheata) ágazatába, a törzs 2. osztályába, az ikerszelvényesek (Diplopoda) közé sorolhatóak ezek az állatok. Megjegyzem, hogy a rovarok (Insecta) az ízeltlábúak törzsének egy másik osztályát, a 6. osztályt alkotják. Az ikerszelvényeseket más néven ezerlábúnak is nevezik, de nem azonosak az ízeltlábúak egy másik osztályát, az 5. osztályt képező százlábúakkal (Chilopoda). Az ikerszelvényesek faj számát kb. 80 ezerre becsülik. A vándorlásra nem minden ikerszelvényes faj hajlamos. Ázsiában a Polydesmida, Amerikában a Spirobolida, Európában főleg a Julida rendbe tartozó fajokra jellemző a vándorlás, de előfordulhatnak ettől eltérő esetek is. A balassagyarmati és a fővárosi esetek mindegyikében (így Rákoscsaba-Ujtele- pen is) a meghatározott faj a Julida rend, Julidae családjába tartozó vonalas vas- pondró (Megaphyllum uni- lineatum) régebben használatos nevén a Chromatoiulus unilineatus volt. Az ikerszelvényes testfelépítésre jellemző, hogy az első négy törzsszelvényen 1-1 pár található, ezek az egyszerű szelvények, a további szelvények viszont 2-2 szelvény összeolvadásából keletkezett ikerszelvények, 2-2 pár lábbal. Testük megnyúlt, hengeres, rajta fej és törzs különíthető el. A vonalas vas- pondró 5-6 évig él, fejlődés- menetében 8 lárvastádium különíthető el. Hazánkban mindenütt megtalálható, a legkülönbözőbb élőhelyeken is előfordul, a különféle művelt területeken, a parlagokon és természetesen az emberi településeken is. Korha- dékevő állat, növényi részeket, szerves anyagokat, avart rágcsál. A korhadó növényzet felaprózásában, lebontásában az ikerszelvényes fajok képviselik az első lépcsőt, ezután a földigiliszták, atkák, televényférgek, fonálférgek végzik a folyamat finomabb részeit, s így együtt a sok talajlakó élőlény biztosítja a talaj termőképes állapotát. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, Korsós Zoltán 1996. január 3-án tartott előadást az Állattani Szakosztály 859. ülésén a magyarországi iker- szelvényes-inváziók tapasztalatairól. Érdemes pár sorban utalni a világban történt nagyobb ikerszelvényes inváziókra, s főleg az európai esetekre. A legelső pont Magyarországon volt 1876 márciusában Vajdaszentivány közelében, az erdélyi Torda vármegyében. A második és harmadik szintén Magyarországon történt, 1878 májusában Szajol-Fegyvernek- Törökszentmiklós között, illetve 1882. szeptemberében a Krassó-Szörény vármegyében található Resicabányán. 1900. júniusában Elzászban, Sennheim közelében észleltek vonulást, ezt követte pár észak-amerikai eset, majd az 1905. júniusi, hunyadi megfigyelés Erdélyből. Voltak szentesi, németországi, japán, indiai, amerikai és Olt völgyi Diplopoda vándorlások. A legfrissebbek az 1993- as horvátországi, a szintén 1993-as jugoszláviai, az 1995- ös balassagyarmati és az ezt követő fővárosi esetek. Az 1878-as szajoli, az 1882-es Resicabányai, az 1900-as elzászi, az 1934-es és 1988-as japán, valamint az 1993-as horvátországi invázió során az ikerszelvényesek a vasúti síneket lepték el. A vonatkerekek által szétlapított állatok testnedve síkossá tette a síneket, a mozdonykerekek megcsúsztak, így a vonatokat gátolta a továbbhaladásban. A vándorlások okai többfélék. Céljuk gyakran az optimálisabb mikroklíma és az alkalmasabb élőhely. Előfordul, hogy szárazabb helyet keresnek az állatok, de arra is volt már példa, hogy éppen a száraz felől vonultak a nyirkosabb irányába. Alkalmanként tápanyagban gazdagabb hely felé vonulnak, de van olyan is amikor petelerakó helyet keresnek, ősszel pedig áttelelésre alkalmas hely is lehet az úti céljuk. A populáció megnövekedését nem lehet egyetlen okra visszavezetni. A faj túlszaporodását a különböző tényezők egybeesése okozza minden egyes esetben. A populációdinamika törvényszerűségei szerint a populáció növekedése egy darabig tart, majd megáll, és ugrásszerűen visz- sza is esik. Ez beletelhet egy-két évbe is. Tudom, hogy az olvasónak nincs türelme a védekezésnek e passzív módjához, tenni szeretne valamit az invázió megfékezése érdekében.- Mit tesz, miért káros ez az állat, s lehet-e ellene védekezni, s hogyan?- Klasszikus módszerekkel nem mérhető a kártétele, a kellemetlenséget azzal okozza, hogy az ember lakóhelyét is megszállja. Mivel nem gazdasági kártevőről van szó, ezért az ellene való védekezés még gyerekcipőben jár. A vegyszeres védekezés elkerülendő, legfeljebb talajfertőtlenítővel kezelt avarréteget lehet alkalmazni. Meg lehet próbálni keskeny barázdát húzni a védendő terület köré, s a barázda legmélyebb részére kell szórni a talajfertőtlenítőt. Nagyobb mennyiségű vaspondrónál az összesöpréses védekezés szinte reménytelen feladatnak tűnik. A mechanikai védelem leghatékonyabb fajtája a gázlánggal való pörkölés. Ez házilag is elvégezhető egy gázpalack és egy malac- pörzsölő segítségével, azonban szigorúan be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat! Szerk. Támogatás védőoltáshoz Az elmúlt évben több, az agyhártyagyulladás okozta tragédiával végződő hírt hallottunk a médiumokból. A XVII. kerületben a szociálisan rászoruló két év alatti kisgyermekek ingyen kaphatnak védőoltást. Dr. Bényi Zsolt, az Egészségügyi Bizottság elnöke javaslatára a bizottsági határozatot követően a testület döntött arról, hogy az önkormányzattól azon 2 év alatti gyermekek, akik után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, ingyenesen megkaphassák az agyhártyagyulladást megelőző oltóanyagot. Az Egészségügyi Szolgálat decemberben levélben hívta fel erre a lehetőségre a szülők figyelmét. Az önkormányzatnak kb. másfél millió forintjába kerül a prevenciós támogatás bevezetése. P.T.E.
