Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. február / 2. szám

AKTUÁLIS 5 A magyar kultúra ünnepén Nem olyan régi ünne­pünk a Ma­gyar Kultúra Napja. Ma­gyarországon a finnek pél­dája nyomán kezdett elter­jedni az 1980-as években. A finnek február 28-án tartják a Kalevala napját, amely ünnepe az egész finn kultú­rának is. Hazánkban, Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását, s ehhez kötő­dik az ünnep, e napon köszöntjük és ünnepeljük a magyar kultúrát. Mi a kultúra? Milyen kapcsolat­ban áll az ember a természettel, környezetével? Több válasz lehet­séges. Mást és mást emelnek ki az egyes tudományos vizsgálódási szempontoknak megfogalmazott feleletek. Mindenesetre azokból a gondolatokból kell kiindulnunk, hogy a kultúra egy komplett egész, mely életmódunkban válik látha­tóvá. Nem vitás, hogy a magyar kultúra a magyar nép életmódja, hazai értékeinek őrzője, átadója. A mindennapi társadalmi érintke­zési viszonyok formarendje. Közösségi viszonyok, értékek, értékrendszerek, normák, maga­tartások együttese. Számomra ez az igazi gazdag­ság. Értékeink sokszínűsége. Mint tudjuk, a kultúra egyete­mes, de minden helyi megnyilvá­nulása egyedi, amely betölti és nagymértékben meghatározza éle­tünket. A rákosmenti, XVII. kerü­leti kultúra is egyedi és sajátos. Azoktól az „alulról”, vagy önszer­veződő közösségek értékrendszeré­től az, melyek folyton-folyvást fel­tárulnak helyi társadalmunk előtt. Az a sok-sok civil szervezet, ön- megvalósító műhely, klub, kör, stúdió mind-mind azt bizonyítja, hogy ebben a kerületben sokan vannak azok, akik vagy lokálpatri­óta módjára, vagy művészi érzé­kenységük révén, netán erősödő közösségi hovatartozási érzésük érdekében fenntartják, ápolják a magyar és helyi kultúrát. Ezen ér­tékek gazdagsága, már kiegészülve a kisebbségek hagyományaival egy olyan örökség, melyet feltétlenül fenntartani, gondozni kell. Nehéz lenne azonban mindezt olyan kö­zösségi színterek, közművelődési intézmények nélkül tenni, amelyek nem fogadják be ezeket a kezde­ményezéseket. Bátran állíthatom, a XVII. ke­rületben minden adott arra, hogy megvalósíthassuk önmagunkat, bemutathassuk tehetségünket, ki­állíthassuk képeinket, művelőd­hessünk. Köszönet érte intézményeink­nek, a közösségi, illetve művelődé­si házaknak, s mindazoknak, akik ezért tettek, és a jövőben is tesznek. A család, a nevelési és oktatási intézmények mellett a művelődés otthonai a közművelődés alapin­tézményei, amelyeknek fontos sze­repük van az itt lakók művelődési, közösségi igényeinek kielégítésé­ben, fejlesztésében, a művészeti értékek közvetítésében, a lokálpat­riotizmus erősítésében. Erre esküdött fel többek között éppen egy évvel ezelőtt a Hírhozó szerkesztője is, aki előadóművész lévén, és a helyi lap élén szintén szívesen vállalja a közvetítő szere­pét és köszönti a Magyar Kultúra Napját! P. Tóth Erzsébet Felhívás XVII. kér. Önkormányzatának kép- viselő-testülete a magyar államala­pítás 1000. évfordulója alkalmából Rákoskeresztúrért díj elismerő cí­met alapított. A díj adományozásával az önkor­mányzat kifejezi elismerését azon pol­gárok iránt, akik példamutatásukkal, maradandó alkotásaikkal, munkássá­gukkal jelentős mértékben hozzájá­rultak Rákoskeresztúr városrész szel­lemi és anyagi gyarapításához. A díjat a képviselő-testület élő vagy elhunyt magyar vagy külföldi állam­polgárnak adományozhatja. A díj adományozására ünnepélyes keretek között kerül sor, minden év június el­ső szombatján, 2000-ben június 17-én a Kerületi Napok rendezvénysoroza­tán, a Dózsa Művelődési Házban. Az elismerésben részesülő személyeknek az elismerés adományozásakor a pol­gármester oklevelet, pénzjutalmat és művészi kivitelezésű bronz emlékér­met ad át. Az elismerő címre javasla­tot tehetnek a rákoskeresztúri polgá­rok, a települési képviselők és a pol­gármester. A 2000. évi Rákoskeresztúri díjra vonatkozó javaslatokat (a javasolt személy neve, születési helye, ideje, mun­kahelye, beosztása, lakcíme és az indok­lás 10-20 gépelt sorban) a polgármesteri hivatal Művelődési és tájékoztatási cso­portjánál (Pesti út 165. II. 209.) 2000. március I. 12 óráig lehet leadni. ÚTKÖZBEN ÖN SZERINT SZÜKSÉG LENNE MOZIRA A KERÜLETBEN? Nagy József rovata Kovács Róbert üzletkötő A multiplex moziknak kö­szönhetően a fiatalok né­hány éve ismét szívesen járnak filmszínházba, de ehhez sajnos be kell utaz­niuk a városba. Ezen a környéken nem lehetne elkérni négy-ötszáz forin­tot egy jegyért, de szeré­nyebb kivitelű mozit el tudna tartani a kerület. Hovány Attila biztonsági őr Szükségünk volna mozira, de nem a régi „fapados- | ra”, hanem a modern múl- tiplexre. Ha már kimozdulok ott- honról, akkor az igénye- I sebb szórakozást válasz- | tóm. Még akkor is, ha pár- 1 száz forinttal többet ha­gyok a kasszánál. Tóth Gábor szakács Ha lenne mozi Rákoske­resztúron, nemcsak a he­lyiek látogatnák, hanem még a környező vidéki te­lepülésekről is jönnének fiatalok. Én hetente kétszer is beülök megnézni egy fil­met, ehhez most kényte­len vagyok beautózni a vá­rosba. Mucsai Tamás tanuló A Duna Plazába járok moziba, de ha Rákoske­resztúron is lenne egy filmszínház, nem buszoz- nék át Budapest másik vé­gére. A mozizás ma már épp olyan program, mint a színházlátogatás. Az ember megnézi az előadást, iszik egy kólát, beszélget a barátokkal. Makai Gusztáv szakács | Nálam az is szempont, hogy kényelmes legyen a | mozi. Faszéken nem szíve- I sen ücsörögnék végig egy előadást, akkor inkább | otthon maradok, nézem a | tévét vagy videózok. Biztos vagyok benne, | hogy a fiatalok hozzám 1 hasonlóan gondolkodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents