Hírhozó, 1999 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1999. október / 9. szám
8 AKTUÁLIS MO és Külső kerületi körút Még nem kezdték el az MO autópálya keleti szektora, vagyis az M5-ÖS és az M3-as autópálya közötti szakasz építését, mert máig nem dőlt el a végleges nyomvonal. Ha a „C” nyomvonal valósul meg, szükség lesz az autópályától függetlenül a Külső kerületi körút megépítésére is. formációt az önkormányzatokkal a közlekedési tárca, illetve a Főváros. Kevés tájékoztató jutott el eddig a kerületekbe az MO tervekről, a Külső kerületi körúttal kapcsolatos lépésekről, annak finanszírozási forrásairól, a beruházások várható kezdési időpontjáról, s arról, hogy az érintett kerületeket és településeket mikor, illetve mely fázisban kívánják a döntéshozatalba bevonni. A legtöbb információt az országos sajtó útján ismerjük. Ez év első felében, a helyi médiáknak tartott fővárosi sajtótájékoztatón Demszky Gábor főpolgármester és Csordás Mihály, a Közlekedési Ügyosztály vezetője egybehangzóan azt mondta, hogy jelenleg a Lotz Károly korábbi közlekedési miniszterrel aláírt szerződés van érvényben, miszerint a „C” nyomvonal épül meg, s vele párhuzamosan tervezik a „Külső kerületi körutat”. A januárban életbe lépett fővárosi keretszabályzatban azonban még szerepel a „B” nyomvonal terve is. így lehet, hogy még semmi sem dőlt el végérvényesen. A főpolgármester szerint a kormány 2000-ig elhalasztotta az MO autópálya délkeleti szektorának folytatását. Tehát ismert, hogy az MO autópálya keleti szektorának továbbépítéséről, illetve a Külső kerületi körút (korábbi nevén Ipartelepi feltáró út, vagy Európa út) megvalósításáról máig nem született konkrét döntés. Az ügyről nem közöl elegendő inAutópályára pedig szükség van A XVII. kerületi szakemberek és politikusok is egyetértenek abban, hogy szükség van autópálya körgyűrűre, de úgy, hogy a családi házas lakóterületeket indokolatlanul ne terhelje a ne- hézgépjármű-forgalom. Legvalószínűbb, hogy az MO körgyűrű „C” variánsa valósul meg, ami Gyált és Vecsést délkeletről elkerülő változat, a főváros területén kívül halad a budapesti területektől. (Emlékeztetőül, a „B” Budapest peremterületén haladna.) Hol menjen a 31-es és 30-as sz. főút közötti szakasz? Az MO autópálya 31-es és 30-as számú főút közötti szakaszának jelenlegi tervében az autópálya három csomóponton csatlakozna a XVII. kerület úthálózatára. A Tárcsái és Pesti úton, a 31es főútnál 800, a Péceli útnál közel 400 méterre épülne az út. A tervezett „C” nyomvonal és az előbb említett pályaszakasz környezeti hatástanulmányáról szóló véleményezést 1998 tavaszán a helyi, korábbi képviselő- testület jóváhagyta többek között azokkal a kikötésekkel, hogy: a testület szükségesnek tartja a környezeti hatástanulmányban részletezni az MO megépülte után prognosztizálható forgalomátrendeződést és a csatlakozó beruházások hatásait, valamint védőerdők építését. Az illetékesektől azonban azóta sem érkezett minderre a lakosságot is megnyugtató konkrét reagálás, amiről a kerület vezetői tájékoztathatnák az itt élő polgárokat. Külső kerületi körút is épülne Az M0 „C” nyomvonalával párhuzamosan épülne meg a Külső kerületi körút, mely a dél-pesti kerületeket kötné össze (nem azonos az ún. Munkáskörúttal, amely tudomásunk szerint a Hungária körutat tehermentesítené). A közlekedési tárca szerint a dél-pesti kerületekben várhatóan megnövekvő forgalmat igye- kezné csökkenteni a körút. Az elképzelések szerint a körút a X., XVI., XVII., XVIII. és XXIII. kerületek közötti összeA Rákoskert és a Rákosvidék Megőrzéséért Egyesület álláspontja MO: súlyosan szennyező, veszélyes üzem A XVII. kerület ma még Pest legnagyobb zöldfelületekkel bíró tüdeje, lakott területeinek nagy része békés kertváros. Mindez eltűnik, ha a javasolt tervek szerint, a kerület szélén épül meg az M0 autópálya, amely a csendes, jó levegőjű kertvárosokat átjáróházzá változtatja. A kerületünket is érintő keleti pályarész a már megépült déli szakasz folytatása lenne. A déli szakaszról fontos tudni, hogy a napi forgalma negyvenhatezer jármű, a beruházók szakértői által becsült meny- nyiség kétszerese. S ami ugyancsak lényeges szempont: a keleti szakasz a Trieszt-Kijev nemzetközi tranzitfolyosó része lesz, de ezen halad majd át a Dunántúl és az Eszakkelet-Magyaror- szág közötti tranzitforgalom is. Az autópálya egy éjjel-nappal üzemelő zajos, súlyosan szennyező, veszélyes üzem. A jármüvek számtalan mérgező, az egészségre ártalmas anyaggal szenny ezik folyamatosan a levegőt, a talajt és a vizeket. A zajártalom és a súlyos környezeti kár elkerülhetetlen, ezeket megszüntetni nem lehet, mértékük hatalmas költségekkel is legfeljebb csupán elviselhető szintre szorítható vissza (az M0 költségvetésében a környezetvédelemre tervezett összeg mindössze a teljes költség 2,5%-a, miközben pl. a düsseldorfi autópálya építésekor ez az arány 25% volt). Ráadásul még az új nyomvonal környezetkárosító hatását is messze meghaladja az a káros hatás, amit az autópálya a kertvárosok régi úthálózatára és ennek révén az egész településre jelent. Ezek az utak válnak ugyanis az M0 bekötőútjaivá (Pesti út, Péceli út, Tárcsái út). A bekötőutak és az M0 kereszteződésében létrejövő csomópontok vonzzák a zöldmezős beruházásokat: a mostani szántóföldek ipari területté válnak, megjelennek a bevásárlóközpontok, benzinkutak, logisztikai központok, vámudvarok stb. így a csomópontok amellett, hogy a tranzitpálya le- és felhajtóhelyéül szolgálnak, a köréjük települt létesítmények miatt még olyan forgalmat is vonzanak, amely eddig nem használta a kerület egyébként is elavult úthálózatát. A szűk keresztmetszetű bekötőutakon, így a forgalom ahelyett, hogy csökkenne, nőni fog. Mellettük védművek létesítésére nincs hely, s a lassan haladó forgalom zaja és légszennyezése még nagyobb mértékű, mint az autópálya közelében (pl. alapjáraton a levegőbe kerülő mérgező anyagok mennyisége átlagosan 20-30-szorosa a 100 km/h sebességnél levegőbe kerülő mennyiségnek). A forgalom által keltett rezgések kárt tesznek a házakban, a mérgező anyagok miatt a kerti termények ehetetlenekké válnak, a szennyezett levegő miatt megnő a daganatos, asztmás, allergiás betegek száma, még a felnőtteknél is jobban veszélyeztetve a gyermekeket. Mindezek a hatások nemcsak a bekötőutak közvetlen környezetében várhatóak, hiszen a térség rákerül az M0 hálózatára, semmi sem akadályozza meg azt, hogy a járművek tetszőleges módon igyekezzenek kikerülni a bedugult szakaszokat, vagyis a mellékútvonalakon és a mellékutcákban is megjelennek az MO-ra igyekvő kocsik, teherautók, kamionok, ha úgy érzik, hogy arra gyorsabban haladhatnak. Ha a jelenleg érvényben lévő nyomvonal épül meg, kertvárosaink (leg- érintettebbek Rákoskert, Rákoscsaba, Rákoshegy) egyik utcája sem lesz olyan, mint most, oda lesz a csend, a jó levegő. A környezeti ártalmak következményeként a lakóingatlanok elértéktelenednek, az életkörülmények romlanak. Márpedig kerületünk lakói jelentős anyagi áldozatot hozva, önerős beruházásokkal (járda, út, víz, gáz, telefon) vállalták az infrastruktúra nagymértékű hiányosságainak pótlását, s a kevésbé komfortos életformát a csendért, nyugalomért, az egészséges, jó levegőért. Senkinek sincs joga mindezt hatalmi szóval elvenni! A RÁMEGY azért alakult meg, hogy az MO-ás beruházással kapcsolatos, minden további döntés során a lakosság érdekeinek is érvényt szerezhessünk. Kérjük a kerületben működő civil szervezeteket, hogy együttműködési szándékuk esetén vegyék fel a kapcsolatot egyesületünkkel.
