Hírhozó, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997. június / 6. szám

=(^ VÁROSHÁZA TÁJA Mindennek van határa... (Folytatás az 1. oldalról) A. szóban forgó kerülethatár-kérdésben a BM, illetve végső soron a parlament dönthet, de mindenekelőtt a két kerületnek kell dűlőre jutnia. A XVII. kerületi Önkormányzat május 7-i kivételes testületi ülésén tűzte napirendre a ferihegyi ügyet. Kátai Péter polgármester elmondta: hogy mikor még formailag Lőrinchez tartozott a reptér, területének egy jelentékeny része ” belelógott" a XVII. kerületbe, Ferihegy 2 fejlesztésének iránya szó szerint is felénk tart. Lakosságunk egynegyedét érinti ez a probléma, tehát az önkor­mányzat nem mondhat le arról a jogáról, hogy beleszólása legyen a légikikötő sorsába. Eddig is a megegyezés híve volt kerületünk, ezután is az marad. A mi javaslatunk: a vitatott 11 km'-t egy koordináló bizottság közreműködésével igazságosan kell megosztani, ■ miként az egyeztetési - véleményeztetési jogot és a bevételeket is. Kátai Péter amellett tette le a vok­sol, hogy csakis korrekt érdekegyeztetés szülhet, teremthet hosszútávú békét. Bukta Mihály úgy vélte, nem kell kom­promisszumra kényszerülni, miután a '94-es törvény a XVII. kerületnek ítélte vissza a repteret, ezáltal mi biztos pozícióban vagyunk. Ezért nem kell bolygatni a kerülethatár kérdését sem. Ilyen kezdeményezéssel esetleg olyan helyzetet teremthetünk, amelyben felsőbb döntési szintek kezébe adjuk a módosítást - a mi kárunkra. Te­hát: ne adjunk okot a külső beavatkozásra! Azt dolgozzuk ki, hogyan döntsünk a hatósági kérdésekben, így a környezetvédelemben. Bakos Péter (frakciója nevében) támogatólag értett egyet Bukta Mihállyal. Nem vagyunk biztos pozícióban, ne döntsünk most! - vélték többen (így például Kátai Péter, Kiss Lajos, Kovics Tibor), s utaltak a jelenlegi állapotokra, a határkérdés felvetésének különböző körülményeire. Kovics Tibor kifejtette: a hátrányos helyzetünkre való tekintettel alaposan fel kell készülnünk egy kom­promisszumos megoldásra. Érvek és tények, érvek és tények... Kiss Lajos javasolta: a testület alakítson ki egy előzetes, egységes, a másik félnek is elfogadható álláspontot. Ezt erősítvén Devánszkiné dr. Molnár Katalin föltette az alapkérdést: mi a jövőbeni szándékunk? Csak a megegyezés lehet. Ha ezt nem hozzuk tető alá, könnyen megeshet, hogy " két szék közül..." és "az a bizonyos nevető harmadik"... Tehát a kerülethatártól függetlenül döntsünk most amellett, hogy azon túlmutató (környezetvédelmi, területfejlesztési és -rendezési stb.) kérdésekben a polgármester folytasson tárgyalásokat a szom­szédokkal. Dolgozzunk ki egy részletes, pontos megállapodást, ami a szabályozott mederben tereli tovább a majdani tárgyalásokat. A ferihegyi ügy ezúttal azzal zárult, hogy Deván­szkiné dr. Molnár Katalin, dr. Ádám Lórántné, dr. Hájer Emília és Bukta Mihály módosító indítványára a képviselő-testület úgy döntött, hogy a reptérrel kapcsolatos önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben felhatalmazta a pol­gármestert, folytasson egyeztető tárgyalásokat a XVIII. kerület és Vecsés polgármesterével. Ezután június 15-ig kezdeményezze egy együttes ülés összehívását a XVIII. kerületi önkormányzat­tal annak érdekében, hogy az eltérő álláspontok közelítsenek egymáshoz és kialakuljon egy komp­romisszumos megoldás. Erre az együttes ülésre hívják meg Vecsés polgármesterét is.- tam ­Forrásokat a források védelmére! (Folytatás az 1. oldalról) "Örömmel látom a forrásvédelmi előter­jesztést - adta meg az alaphangot dr. Hájer Emília, a Fűzkút-forrás kapcsán-, a Tanár - Gömb - Bojt - Csabagyöngye utcák határolta terület egésze vizes, a talajvízszint emelkedik, a házak vízben állnak, össze fog­nak omlani, ha nem lépünk. E hajdani in­goványos részen a 30-as években is összedőltek házak, ezért becsövezték (drénezték), hogy elvezessék a talajvizet. Csakhogy e csöveket a legújabb csa­tornázáskor átvágták... Mihamarabb lép­nünk kell, s mivel erőnket meghaladó a problémakör, a különböző minisztériumi s más lehetőségeket (például pályázatokat) fel kell térképezni, külső erőforrásokat igénybe venni a Polgármesteri Hivatal részéről. Valamennyi forrást ki kellene emelni és a Rákos-patakba elvezetni...” Bakos Péter elmondta: - Bukta Mihállyal tavaly helyszíni szemlét tartottunk. A Bojt utcával szemben most is munkagépek, döm­perek állnak, itt engedik le a fáradt olajat! Az őszi gázbekötések sem nevezhetőek jóhiszemű lépéseknek. A csabai polgári kör is több ízben próbálta előbbre lendíteni, or­vosolni e gondokat. Teljes mértékben indo­kolt a védetté nyilvánítás, a telekalakítási és építési tilalom forrásaink területén! A meglévő rendeletet egészítsük ki azzal, hogy a kerítésépítés a "telekalakítás” szó után szerepeljen. Varga Lászlóné: - Szó esett ún. vándorfor­rásokról. Ilyenekről nem tudok, csak olya­nokról, amelyek egy lakásban állandó "tóként", egy másikban pedig "folyóként” viselkednek e források. A Kecses (!) utcában pedig - minek is nevezzem? - kacsa­úsztató fodrozik. Devánszkiné dr. Molnár Katalin a for­rások kitörési pontjaihoz hasonlóképpen megoldandó feladatnak látja a kifolyási pon­tokat. "Mindezek számottevő anyagi követ­kezményekkel járnak...” Kiss Lajos a vagyongazdálkodási bizottság részéről is kiegészítő javaslattal élt: - A költ­ségvonzatokkal kapcsolatban a polgármester úr szeptember 1-i hatállyal vizsgálja meg, milyen terhet ró a védetté nyilvánítás az önkormányzatra.- Mihamarabb értesíteni kell az ott élőket is indítványozta Bukta Mihály kör­nyezetvédelmi tanácsnok-, mert számosán el­lenállnak, elhordják a termőföldet, pusztítják a növényzetet. Akár rendőri segédlettel is megpróbálhatnánk meggátolni a környezet- károsítást. Vitathatatlan: a forrásvédelem elenged­hetetlenül szükséges lépés! Kerületünk Budapesten a második helyen áll forrás­gazdagságban. A Fűzkúton kívül még kilenc forrásunk van, ritka természeti értékeket képviselvén. Olybá tűnik: vizes problémákban nyakig állunk... Emellett persze más környezeti gondokkal is küszködünk. Gondoljunk csak a Sárkány-féle autóbontó telepekre, a Szigetcsép utca feletti állattartó telepekre, hígtrágyatárolókra vagy a Napiás úti szeméttelepekre... O. Lánszky Margit Település-egységben a nyerő Még tavaly decemberben döntöttek úgy a képviselők, hogy a vonzáskörzetünkbe tartozó településekkel önkormányzatunk folyamatos és kiterjedt településfejlesztési együttműködést alakít ki. Erre ösztönöz a XVII. kerület ter­mészetes központi fekvése is. 16 településsel és a XVI. kerülettel folytak tárgyalások a Rákos­menti Településfejlesztési Társulás névre ke­resztelt kezdeményezés során. A megkeresett önkormányzatok közül Gyömrő, Vecsés, Pécel, Isaszeg, Nagytarcsa, Kistarcsa, Csömör. Kerepestarcsa, Gödöllő, Szada, Veresegyháza, Erdőkertes, valamint a XVI. kerület nyilvánította ki kooperációs készségét visszajelzésében. Legutóbb Edelényi-Szabó Ákos alpolgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy az imént említett települések, kerületek érdekeinek összehan­golását, információcseréjét, a térség me­nedzselését, összehangolt fejlesztését, már meglévő területfejlesztési programok összegyűjtését, új közös projektek kidolgozását, az ezt szolgáló közös pénzalap létrehozását célul kitűző társulás (mint önálló jogi személyre szabott) megállapodás-tervezetét a XVII. kerületi önkormányzati képviselő-testület minősített többséggel jóváhagyta. 3

Next

/
Thumbnails
Contents