Hírhozó, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993-12-01 / 12. szám

1993. DECEMBER 1. hogy végre építkezhessenek a vállalkozók. Ez a rendezési terv jóváhagyásra kerül a Képviselő- testület által. Ezután bevisszük a Fővároshoz, be­jegyzésre kerül. Amikor ezekre sor kerül, akkor kezdődhet az építkezés. A lámpázással kapcsolatban, a polgármester úr­ral együtt bent voltunk a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályán. Ez áprilisban történt. Még tavaly jeleztük a balesetveszélyes helyeket, hogy hová kérünk jelzőlámpákat, hol kérünk buszdűlőket, buszvárókat stb. Azt a felvilágosítást kaptuk a Fővárostól, hogy sajnos a főútvonalakon a teljes finanszírozást nem tudják biztosítani a ke­rületnek. Körülbelül 40-60%-ban tudja vállalni. Je­len esetben is a Péceli úti - Pesti úti lámpázásnál is a kerületnek fizetni kell a ráeső részt. A Fővá­ros folyamatosan tervezteti, tehát a terveztetést elvállalta, de kivitelezés a Főváros költségvetésé­től és a kerület költségvetésétől függ, ebből a ket­tőből fog összetevődni. Ezzel párhuzamosan kaptam egy felkérést a Fővá­rosi Közterületfenntartó Vállalattól, és ezt minden képviselő megkapta tőlem, amelyben kérték, hogy jelezzük a kerületnek 2000-ig az Önkormány­zat által balesetveszélyes helyeket, ahová lámpát igényelünk. Folyamatosan készül a tervezés a Fő­várossal, folyamatosak az egyeztetések is. Kátai Péter: Annyit még hadd tegyek hozzá, hogy mivel a legbalesetveszélyesebb csomópon­tok a Főváros kezelésében vannak, tehát ezt nem könnyű a fővárostól kicsikarni. A gyakorlat az, hogy a kerület is valamilyen mértékben anya­gilag hozzájárul. Itt ez a konkrét lámpa esetében az itt lévő 3 egyéni képviselő a saját egyéni kép­viselői keretéből hozzájárult, ezt már tavaly kezde­ményezte. Ennek következtében valósult meg ez a lámpa. Van még a kerületben több hely, ahová lámpa kell, tehát türelemmel kell lennünk. Kérem hallgassuk meg a képviselő asszonyt, aki még az RRT-hez szeretne hozzászólni. Linnertné Kurucz Ilona: Az RRT-hez szeretnék néhány gondolattal hozzájárulni. Abból indul­tunk ki, hogy Rákoscsabának több olyan területe van, ami rendezésre szorul, de ehhez anyagi esz­közök is szükségesek, még a tervezéshez is. Úgy gondoltuk, hogy azon a részen kellene elkezde­ni, ahol mi a legégetőbbnek tartottuk a rendezet­lenséget. A Göcsej út és a Zrínyi úti szakaszt ja­vasoltuk először rendezési átvilágításra és rend­ezési terv készítésére. Az Önkormányzatnak itt jó adottságai vannak: több önkormányzati ingatlan van egymás mellett, viszonylag nagy 3000-4000 m2 területek, ahol olyan hiányosságokat lehet megoldani, amit úgy ítéltünk, hogy nagyon lényegesek. PL: a Művelő­dési Ház - amint Ön is említette -, ahol mozi is működhetne, ahol mi csabai emberek összejöhet­nénk egy színházi előadásra, egy hangverseny­re, vagy az éppen a környékbeli iskolákba járó gyerekek valamilyen előadására. Ebből az épít­ményből lenne a művelődési ház, hozzáépítve egy színházterem, ahol a mozi megvalósulna, itt lehetne mindenféle kiscsoportos foglalkozás, a könyvtárat is be lehetne rendezni, lehetnének itt a nyugdíjasok, lehetne a Polgári Kör, mindenfé­le szakkörök, amik a lakosságnak a különböző éreklődési csoportjait szolgálná. A másik az oktatási intézmény hiánya. Most de­mográfiai hullámvölgyben vannak az általános is­kolás korúak, de 6-8 év múlva, akik nem rég futottak ki, hozzák a gyerekeiket. Akkor megint nem férnek be a Göcsej úti iskolába. Tehát isko­la kell. Nagy kínálat nincs, hogy hol legyen. Itt van két önkormányzati ingatlan, a Halászkert és mellette a könyvtár ingatlanja. Ez a kettő egy­ütt 4000 m2-nél nagyobb terület. Itt egy szép tor­natermes iskolát lehet építeni, vagy középiskolát. Nincs közgazdasági iskolánk, kereskedelmi isko­lánk, de általános iskola is kell. Szükségesnek tar­tom ezt a két ingatlant megőrizni az utókornak. A kereskedelmi részt is szeretnénk rendezni. 9 Kitérnék még a Péceli útra kifutó telkek hátsó ré­szeire. Jelentős az önkormányzati tulajdon, a Képviselő-testület hatásköre eldönteni azt, hogy a saját területét parcellázza vagy nem. Ha akad arra vevő, márpedig akad, nagyon is keresik a tel­keket, akkor ebben nem volna szerencsés, ha akadályozná valaki a Képviselő-testületet. Úgy ta­pasztaltuk, hogy a magánemberek is szívesen el­adnák, természetesen ezt nem erőszakoljuk rá senkire. A rendezési tervet úgy kell elképzelni, mint egy területfelhasználási irányelvet. Az Építé­si Hatóság nem adhat ki családi házra javasolt te­lekre, csak családi ház építést. Amikor arról volt szó, hogy a kerületi temetőket az Önkormányzat visszaigényelje, a jegyző ezt az egy temetőt nem igényelte vissza, mert a Katoli­kus Egyház visszaigényelte. Nem önkormányza­ti tulajdon és nem is igényelte vissza Önkormány­zatunk. Pillanatnyilag kinek a tulajdona, azt nem tudom megmondani. Nem minket terhel a rend­ezése. Az egyháznak kell kezdeményeznie, hogy mit akar vele. A lakosság önként felajánlja a mun­káját, csak a tulajdonosnak kell lépni. Ha a Kép­viselő-testület elfogadja, akkor január tájban rög­tön hozzáfogok annak az előkészítéséhez, hogy a Göcsej út és a Színes utca szakaszra is elké­szüljön a rendezési terv, az összes problémáival együtt, Pöröly utca, vásártér stb. A harmadik sza­kasz a Zrínyi utca és Sugárút részre vonatkozó rendezés elkészítése, ezt hagytam magam részé­ről utoljára. Természetesen vannak más területek is, de erre futja. Elhangzott itt, hogy meg fog növekedni a forga­lom. Többször részt vettem az MO-ás tervezésen. A Péceli út nem csatlakozik rá az MO-ra. A Pesti út csatlakozik rá, tehát nagy forgalomnövekedés­re nem kell számítani. Megítélésem szerint ez a program kb. 20 éven belül valósul meg. Szeretném, ha az RRT tartalmazna nyilvános WG-t és szemétgyűjtő helyeket. Köszönöm türel­müket. Bátonyi László: A Kendő utca 28-nál van a víz­elvezető árok. Én laktam a Kendő utca 26-ban, tehát az árokparton. 12 alkalommal voltak kint ko­csival, meg se kérdezték az ott lakót, hogy mi a véleménye az árvízről, ami mindig elönti az utat. Csináltattak oda egy hidat. Az a kérdésem, hogy ki lett-e fizetve. Perlaki László: A Kendő utca 28-nál hidat nem csináltunk, ott egy átereszt csináltattunk meg. Bátonyi László: Miért nem kérdezték meg, akik ott laknak 1962 óta. Az áteresz úgy lett megcsi­nálva, hogy esőzéskor mindent elönt a víz. Zentainé (Bélyeg u. 11.): Én a Bélyeg utca 11 -ben fogok lakni, de hírből tu­dom, hogy akármilyen kis esőzés van, akkor be­folyik az esővíz. Leszigeteltük a kaput, a garázs­kaput, de 3 háznak nincsen vízelvezetőárka. Egy csapat ott volt kb. 1 hónapja, én oda mentem egy emberhez és mondtam, hogy szeretném ki- ásatni az árkot. A három középső házba befolyik a víz. Szeretném tudni, hoqy miért maradt ki az a 3 ház. Kátai Péter: Perlaki urat szeretném megkérni, hogy Rákoscsaba vízelvezetésével kapcsolat­ban egy általános áttekintést adjon a jelenlévők­nek, és az előbbiek során konkrétan elhangzott kérdésekre is válaszoljon. Tiszárovics István: Élnézést kérek. A műszaki csoport nem jön ki semmi beruházási részre, felül­vizsgálni a kivitelezési minőséget. Én most is azt mondom Önöknek, hogy annak a rendszernek, ami van a kerületben, hogy kivitelezünk és kivitel- eztetünk, nincsen műszaki felügyelete. Meg me­rem kockáztatni azt, hogy ha két hónapon belül nem történik itt olyan rendezési ütem, amit mi elv­árunk, akkor ügyészségi vizsgálatot kérünk és műszaki szakvéleményt kérünk és akkor az Ön- kormányzatot fogják elmarasztalni. Már rég óta kínlódunk a Péceli úton lévő görbülettel, ami még mindig nincs rendezve. A temető kérdésében is HÍRHOZÓ elutasítom a választ, mert ha megintelpasszoljuk a kérdést, akkor a körzet ugyanúgy veszélyeztet­ve van közbiztonsági szempontból és egészség- ügyi szempontból is. Az Önkormányzat vegye tu­domásul, hogy ha ez a téma nem rendeződik, ak­kor semmi esélyük sincs a következő választás­kor. Kátai Péter: Engedje meg, hogy annyit elmond­jak mielőtt Perlaki úrnak átadom a szót, hogy az Önkormányzat rendelte meg Főmterv nevezetű tervező intézetnél az egész kerületre vonatkozó­an a kiviteli terveket, ezek 1992, -93, -94, -95-re vannak elosztva és folyamatosan készülnek. Rá­koscsaba tekintetében kb. a terület egyharmadá- ra készült el a terv. Az ügyészségi vizsgálat sok mindent megállapíthat, de pénzt nem fog adni az önkormányzatnak. Rákoscsabát belviz és árvíz súlytotta területnek minősítette a testület. Én személyesen írtam levelet az Országgyűlés Kör­nyezetvédelmi Bizottságához, a Belügyminiszté­riumhoz, a Fővárosi Önkormányzathoz, a Főváro­si Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságához és mindenhonnan azt a választ kaptam, hogy saj­nos nincs pénz, nem tudnak segíteni. Az elmúlt évben a felszíni elvezetést kivették az állami cél- támogatás keretéből, tehát nem lehet céltámoga­tást igényelni. Egyedül a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Biztossága ajánlott fel néhány mFt-ot. Az egész kerületben a felszíni vízelveze­tés másfél milliárd forintot jelent, ez a jelenlegi egyéves költségvetésünknek háromnegyed ré­sze. Nem tudjuk önállóan megoldani, ha a kerü­let saját magára marad, az azt jelenti, hogy hosszú évek fognak eltelni, amig ezt a problémát meg tudjuk oldani az egész kerületben. A Képvi­selő-testület úgy döntött, hogy elsősorban a ki­vitelezésnél Rákoscsabát kell előnyben részesíte­ni. Ennek megfelelően az elmúlt évben és ebben az évben is ez valóban így történt. Sok millió fo­rintot költöttünk a saját költségvetésünkből úgy, hogy senki nem segített, az itteni vízelvezetési problémák megoldására. Horváth Pál: A vízelvezetéssel kapcsolatban on­nan kell kezdeni, ahonnan a víz elindul és nem ott ahová megérkezik. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a Rákos-pataktól kezdték. Ennek következ­tében alakult ki az a helyzet, hogy a gyógyszertár­nái, a háztartási boltnál egy kis gyűrűt tettek az út­test alá és a könyvtár magasságában el is duga- szolták az árkot, tehát ott sem tud lemenni a víz. Utána csodálkozunk azon, hogy a torkolati vizek­nél vannak a problémák, mert ezt a részt érinti. Ott kellene elkezdeni, ahol a víz keletkezik, az pe­dig a Rákoskerti dombok. Ez vonatkozik a Nemes- bükk utca, illetve az Alsódabas utcára és a másik oldalon a Kendő utcai problémákra. Rákoscsabá­nak ilyen a földrajzi fekvése. Az utcákat feltöltöt- ték 30 cm-rel és a kertekbe befolyik a víz. A Por­zó utca sarkán egy híd van, ahol pillanatnyilag hason csúszva lehet átmenni a híd alatt. Ennek következtében a víz összeszalad és a Bélyeg ut­cát elönti. Most nyáron csinálták meg a Porzó ut­cát és menjenek ki a Porzó utca Peregi utca sar­kára. Ha még egy eső jön a gépkocsik nem tud­nak behajtani a Peregi utcából a Porzó utcába. Dr. Takács András: 1988-ban az Alsódabas ut­ca és a többi utca súlyos vízkárosodást szenve­dett, 70-80 cm-es víz állt a házakban. Egyetértek azzal, hogy onnan kell kezdeni, ahonnan a víz el­indul. Illetékes szakemberekkel a Dunai Vízügyi Igazgatósággal és szakemberekkel bejártuk ön­ként a területet, kb. három hónappal ezelőtt. A következő javaslattal szeretnék élni: arról van szó, hogy azt a völgyet, ami táblásítva lett, le kell fed­ni egy állandó jellegű erdősávval mégpedig gyor­san növő fákkal, hogy ott megakadályozza a víz­nek a lefolyását. A Nemesbükk utcán leszűkítet­ték a hidat, megfelelő átereszeket kell képezni. A Porzó utcai átereszt megfelelően ki kell tisztítani. Az Alsódabas utcai átereszt egy híddal kell meg­oldani, mert sajnos kicserélték az átereszt és kés-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents