Hírhozó, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
HÍRHOZÓ 1993. DECEMBER 1. kény. Ha mindez nem történt meg, akkor a gyógyszertár körül fog a víz lecsapódni, itt fogja elönteni a Péceli utat és a Póceli út után következő házakat. Ezt azért mondtam, mert a költségtényezőket kell figyelembe venni, mert másfél milliárd forint erre nincs. Ez egy-két év alatt megvalósítható, de ezt meg kell csinálni. Dr. Léránt István: Mint területi képviselő reagálnék, hogy működésem következtében derült ki, hogy annak idején fekáliát engedtek le. A TSZ ellen az Önkormányzat nagyon sok úton próbált tenni és bizonyos eredményeket is ért el. Kataszt- rófálisnak tartom még mindig a vízelvezetés helyzetét, de én úgy emlékszem, hogy kb. 1991 óta egyetlen egyszer sem jött le a TSZ felől ürülékes árvíz, ez már eredménynek tekinthető. Egyetértek Dr. Takács Andrással, hogy a hatóságnak ki kellene menni a Nemesbükk utcába és meg kellene nézni, hogy kinek a portája előtt van betonlapokkal keresztbevágva a patak. Ezt is meg kell nézni, mert ez sem olyan, amit megépíthet egy lakó. Mindenki megépítette a saját átereszét, előtte fel- töltötte. A tanács elkövette azt a hibát, hogy a gázvezetékeket átvezette a vízfolyáson, ami a mai napig életveszélyes, mert bármikor, ha jég lesz a patakban szétlökheti. Kátai Péter: Nagyon komoly gondok vannak abból, hogy annak idején, amikor Rákoscsabát parcellázták, abszolút nem vették figyelembe a talajlejtési viszonyokat. Az emberek eltömnek árkokat és ezzel megakadályozzák a vízelvezetés működését, de saját érdeküket sem veszik figyelembe. Németh Lajosné: Arra szeretnék választ kapni, hogy az édesanyám telke melletti árok mikor lesz kimélyítve, mert ígéretet kaptunk rá. Egyszer volt ároktisztítás, de a mélyítés nem történt meg. Perlaki László: Az egész kerületben alapvetően azzal kellene kezdeni a csapadékvíz és a belvíz elvezetését, hogy elválasztanánk a külterületeket és az onnan lezúduló vizeket, a belterületektől és a lakott részektől. Az évtizedek során kiparcellázott, természetes vízfolyásokat, ahová a lakók engedéllyel, vagy engedély nélkül házakat építettek, ledózerolnánk és a vízfolyás két oldalán 4-4 m szélességben fedőutakat létesítenének, hogy a természetes vízfolyások üzembe helyezhetők legyenek. A következő az lenne, hogy azokat az árkokat, amelyeket az itt lakók betemettek, újra kiássuk, ez rengeteg pénzbe kerül. A vízelvezető művek egy részét a természet tette tönkre, másik részét a lakók közreműködése tette tönkre, ezért meg kellene bírságolni a lakókat, kötelezni kellene őket, hogy amit betömtek, takarítsák ki. Harmadrészt meg kellene építeni azokat az alap vízelvezető műveket, amelyek az összegyűlő vizeket bevezetnék a Rákos-patakba. Sajnos a Rákospataknál kell kezdeni, nem fönt. Ezekből a feltételekből a tervek előállnak hamarosan, részben már előálltak, de nincs pénz. A hatósági engedélyek is folyamatban vannak. Sajnos nincs pénz arra, hogy a tényleges munkákat elkezdjük gyorsan, időben, látható eredménnyel. Ezek az általános problémák, ebben együttműködés kellene a lakosok részéről. Ha földárkot kell tisztítani akkor azt 100,- Ft/fm-ből meg lehet oldani. Ez nem sokat ér, mivel ezek földutak, a víz visszamossa. Ha burkolt árkot akarunk építeni, akkor már 1500-1800 Ft/fm a költség. A régi rendszerben meghozták azt a törvényt, hogy az árkot a tulajdonos a járdákkal együtt köteles tisztítani maga előtt, vannak olyan Önkormányzatok, ahol ezt komolyan veszik. Ahhoz, hogy parkolójuk is legyen, meg a vízelvezetés is megoldott legyen,.akkor zárt csatornákat kellene építeni. Ennek a költsége kb. 5000 Ft/fm lenne. Az árkokon azért jön sok víz, mert fönt a vízgyűjtőterület nincs tehatárolva és a mezőgazdasági területekről is fölösleges vizek jönnek le. A lefelé jövő vizeket át kell tudni vezetni a Péceli út alatt. A Péceli út mentén és a Péceli út alatti vízelvezető rendszerek tönkrementek. Eben mindazoknak részük van, akik a tanácsi időben, akár mint tanácstagok, akár mint tanácsi dolgozók nem tettek semmit annak érdekében, hogy az állami vagyon megóvásra kerüljön, hagyták tönkremenni. Linnertné Kurucz Ilona: A Kendő utca 26-28. között levő árokkal kapcsolatban. Én voltam ezeken a telkeken, ott jelentős feltöltés történt azért, hogy a telektulajdonosok előnyösebb helyzetbe jussanak, hogy a másik telkére menjen a víz. Perlaki László: A Kendő utcában az a feladat, hogy a vizeket nem szabad olyan mennyiségben odaengedni, amit az már nem bír el. Ha ott egy 6 méteres átmérőjű csatorna épülne, akkor is eláraszt mindent a víz, mert lefelé nem folyik el rendesen. Léránt István: Én azt hiszem, hogy a rákoscsabai képviselők el tudják azt vállalni, hogy egy időpontot egyeztetünk, és Perlaki úrral kimegyünk és megnézzük. Mint lakó egy kérdést tennék fel. Nekem, személy szerint mikor várható, hogy bekötik a telefont. Azt az információt kaptam, hogy Rákoscsaba nem számíthat előbb telefonra, mint 1994 vége. Az EPT működik, kötik be a lakóknak a telefonokat, de én úgy értesültem, hogy emberekhez becsöngetnek, hogy akarnak-e telefont, és meg is kapják. Akik nem részvényesek, azok kapják a telefont. Kátai Péter: Én most konkrétan nem tudom megmondani, hogy Léránt István mikor kap telefont. Polányi Sándor úr, az EPT igazgatója tegnapi telefonbeszélgetésünk során jelezte, hogy a jövőheti Képviselő-testületi ülés napirendje előtt egy beszámolót fog tartani, hogy pillanatnyilag az EPT hogy áll. Azt el tudom mondani Önöknek, hogy az én információm szerint az EPT hogy áll. Elindult ez az igen vonzónak tűnő telefonberuházás. Mi azt gondoltuk, hogy a XVII. kerületben, a X. kerületben és a XVIII. kerületben gyorsan és sokkal hamarabb lesz telefon a lakosság részére, mint bárhol másutt a Fővárosban. Ezek után következett be a Kontrax csődje, ami nagy károkat okozott az Első Pesti Telefontársaságnak. Az EPT feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, ma ez a vizsgálat még folyik. Utána jött egy újabb probléma, a koncessziós szerződés kiírása. Érre többfajta ígéret hangzott el a Minisztériumtól, á* miniszter úrtól is, hogy kerületenként lesz a koncesszió megállapítva. Ez nem így történt, Budapest egészére lett egy koncessziós terület meghatározva. Ha kerületenként lett volna, akkor az EPT eséllyel pályázhatott volna a koncessziós jog megnyerésére. De mivel fővárosi szinten egy koncessziós terület lett meghatározva, így egy cég pályázhatott erre, a MATÁV. A MATAV privatizáció előtt áll. Hosszas tárgyalásaink után sikerült annyit elérni, hogy az EPT és a MATÁV között egy olyan szerződés megkötése van folyamatban, ami az EPT igazgatósági tagjai szerint korrekt és reális. Még egy probléma volt a Kontrax csődje miatt, a beruházás befejezéséhez jelentős összegre volt még szükség. Ma ez a pénz 9 vagy 10 bank által rendelkezésre áll. Október 6-án járt le a Kontrax- nak a csődegyezségre a határideje. A csődegyezség megtörtént, tehát a Kontrax cég is életben van. Az ütemtervnek az a lényege, hogy a lakótelepi házakban a meglévő, már kiépített vonalakat kötöttek be, tudomásom szerint a Pesti út Rákos patak felőli oldalán, következő ütemben az ellenkező oldalon történik meg a bekötés. A már nagyjából kiépített vonalakat december 31- ig fogják bekötni. Bukta Mihály: Az eredeti tervhez képest kb. 1 éves késéssel állunk szemben. Léránt István: Ez egy rendkívül bonyolult jogi problémát is fölvet, mert ki és hogyan dönti el, hogy melyik rész kap előbb telefont. Ezt műszakilag sem lehet megindokolni. Kátai Péter: Azt javaslom Önöknek, hogy várjuk meg a jövő hét pénteket és akkor a legilletékesebb személytől kapnak felvilágosítást. Linnertné Kurucz Ilona: Németh Lajosné mondataira szeretnék reagálni, az édesanyja telke, kontra a Kovácsék féle telken átmenő árok témában. Az Ön által Kovácsék-féle teleknek nevezett telek vegyes tulajdonú, egy része az Önkormányzaté. A másik, amit szeretnék mondani, hogy a jelenleg működő Képviselő-testületet terheli az, hogy ott egy burkolt vezeték lett kiépítve. Én úgy hallottam, hogy a Tanács és a mostani rendszer felelős azért, hogy ez ki lett építve. Ez egy vegyes tulajdonú telek és mivel egy komoly vízfolyás van rajta, a jogszabályok szerint ezt nem szabad elidegeníteni. HÍRHOZÓ A XVII. kerületi önkormányzat értesítője Felelős kiadó: Oóci József polgármester Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Mag László A szerkesztőség elme: 1173 Budapest, Pesti út 165. Telefon: 257-3333/119 mellék Terjeszti: az UNIVERSITAS Oiákszövetkezeti Csoport FetetŐ8 vezető: Mozsár Ágnes Telefon: 217-0233/160 Készült: Golden Type Bt. - Zenemű Nyomda Kft. A POLGÁRMESTERI HIVATAL MEGVÁLTOZOTT TELEFONSZÁMAI Központ: 257-3333 Polgármester: 257-5326 Alpolgármester: 256-0156 Alpolgármester: 256-0675 ÜSZI: 256-5333 FAX: 256-0661
