Hírhozó, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993-12-01 / 12. szám

HÍRHOZÓ

kisajátítani. Mandula úrnál van Für Lajos miniszter úr levele, amiben biztosítja, hogy itt a szegény gyermekek kapnak 8 db sátrat, teljes felszereléssel és 2 db gépkocsit. Ez nem valósulhatott meg. A második kérdésem pedig az ABC áruháznak a fejlesztése. A privatizálása megindult, nagy az érdeklődés, többek között mi hegyaljaiak is megpályáztuk ABC-nek, de nem vagyunk versenyben az eddigi tájékoztatásunk alapján. A harmadik kérdésem, hogy a gyógyszertárnak mi lesz a sorsa. Egyetértek Önökkel a csabai piacot illetően, de ebben a formában való fenntartását záros határidőn belül kérjük megszüntetni. Itt az idős emberek kérik,hogy ez a piacrendezés úgy történjen meg, hogy ők a kis áruikat oda kivihessék, ne kelljen az esőben ázni stb. Szeretném tudni, hogy másfél éve hova tűntek a tartópillérek a csabai piacról. Azóta is keressük és nincs.

H. Tóth Judit: Kezdeném az elején a válaszadást, hogy miért készülnek itt RRT-k. Azért tervezünk RRT-ket, mert egyik vállalkozónak sincs arra pénze, hogy önmagában terveztessen RRT-t. Ezáltal engedély nélküli építkezések sora folyik 20-30-40 éve, de sajnos még a mai napig is. Hiába van Hatósági Csoport, hiába van állandó helyszínelés, akkor veszik észre a kollégák, amikor már legalább a pincerészig elkészült. Tehát ezért kellenek az RRT-k. Tulajdonképpen azért vagyunk itt, azért készülnek ezek a tervek, mert a rákoscsabai piacot szeretnénk rendbehozni. Mindenki látja, hogy ez egy áldatlan állapot, ami kialakult, ahogy a hozzáépítkezések történtek, ahogy nem törődnek vele, senki sem érzi magáénak ezt a területet. Erre készül ez az RRT. Ez nem egy ideiglenes RRT, magának a kerületfejlesztési koncepciónak a lényege az, hogy megmaradjon a kertvárosi jelleg. RRT az nem azt jelenti, hogy minden épület meg van tervezve. Ezek a tervek itt azért készültek, hogy a laikusok részére is látható legyen, hogy milyen épületeket lehet ide tenni. A szabályozási tervlap, és a szabályozási előírás be fog kerülni a főváros nyilvántartásába, amennyiben Önök és a Testület elfogadja. Be fog kerülni a mi hatósági csoportunkhoz és az meg fogja kötni az épületek beépítési vonalát, az épületek beépítési magasságát, a terület beépítési százalékát, és hogy milyen jellegű beépítés kerüljön rá.

A régi temetőről csak annyit tudok mondani, hogy borzasztóan behatárolt az Önkormányzat költségvetése. Rangsorolnunk kellett, hogy mi az ami égetően szükséges. A kerületfejlesztési koncepcióban benne van a XVII. kerületben levő régi temetőknek a sorsa. Ide sorolnál a kegyeleti parktól kezdve a román temetőktől, a rákoscsabaí temetőig. Ezeknek a rendezése fel van írva. A mi költségvetésünk megengedi, ezeket folyamatosan terveztetjük. Az idei költségvetés ezt sajnos nem engedte meg. A gyógyszertárról annyit, hogy a régi épületet mi mindenképpen fenntartásra javasoljuk. Ez is szerepelt a tilalmi listán.

Dr. Nagy István: A gyógyszertár privatizációjáról annyit lehet mondani, hogy a privatizációs jogszabályok alapján, nem az Önkormányzat hatáskörébe tartozik. A gyógyszertárak privatizálása még el sem indult kormányzati szinten sem, első perctől kezdve komoly gondok és problémák vannak. Alapvetően azért, mert az ország gyógyszertárainak privatizálását úgy szeretnénk megoldani, hogy azokat csak gyógyszerészek kaphassák meg. A privatizációs törvény alapján azt csak gyógyszertár céljára lehet használni. Ebben a tekintetben sokkal kisebb a kereslet, tehát ez sokkal lassabban megy.

Kátai Péter: Vitatott az, hogy ki a tulajdonosa, az Állam privatizálja vagy a Fővárosi Önkormányzat. Mindkét oldalról igyekeznek a privatizációt kezdeményezni. Viták vannak és ez egyre rosszabb helyzetbe hozza a gyógyszerészeket, illetve a gyógyszertárakban dolgozó embereket, akik szeretnék megvásárolni azt a gyógyszertárat, ahol dolgoznak és az ott élő embereket, akiknek az

8

ellátása remélhetőleg javulni fog a privatizációtól. Dr. Léránt István: A Rendezési Tervvel kapcsolatban, és úgy vettem észre, hogy az itt élő emberek nagyon ragaszkodnak Magyarország egyik legrégibb településének egykori főteréhez. Ha megnézzük az ábrát, akkor látjuk, hogy rajta van a Zeneiskola. Rákoscsabának nincs művelődési intézménye, mi szerettük volna, de a Képviselő- testület másképp határozott. Ide még egy nagy terem épülne és ezt az aulát rendbe lehetne hozni. Én azt gondolom, hogy jól szolgálná a rákoscsabai közösség céljait. A másik alapvető probléma a piac kérdése. Vonzónak tűnik, nagyon jó lenne, ha mód nyílna arra, hogy a helyi emberek is áruljanak ott. A gyógyszertár kérdésében egy gond van, ami jogszabályi akadály. A mögötte levő lakás, ami esetleg a leendő gyógyszerész tulajdonosnak is a lakása lehetne, önkormányzati bérlakás, 6 gyermekes család lakja. Joguk van megvásárolni, ha akarják, és ez egyszer privatizációra kerül. Mi mindenképpen rajta leszünk, hogy ez a gyógyszertár olyan legyen, mint annak idején, amikor megnyílt, tehát stílusában illeszkedjen.

Horváth úrral a templommal kapcsolatban egyetértek, azt is világosan látni kell, hogy a mellette levő telek a Halászkerthez hasonlóan jogi szempontból még nem rendezett.

Horváth Pál: A Péceli utat egyenesítsék ki.

H. Tóth Judit: A Péceli út a Főváros tulajdonában van. Ez azt jelenti, hogy a Főváros írja elő a Péceli út szabályozási szélességét, ami 30 m-ben van meghatározva. Itt az vetődött fel, hogy a Péceli utat szélesítsük. A Péceli utat szélesíteni kell, de a szabályozási vonal és a szabályozási szélesség fővárosi hatáskör.

Bátonyi László (Kendő u. 11.)

Nagy megelégedéssel nézem a tervet. Az emberekben olyan reményt keltenek, hogy Rákoscsabán végre történik valami, olyan, ami az embereknek az életfunkcióját kicsit feloldja. Ez a rendezési terv nem a kisembereknek, a munkából és bérből élőknek az igényétől szűnt meg az OTP és a Katolikus Kör, hanem rájuk kell kérdezni, hogy miért. Nagyon furcsálom, hogy ilyen kevesen vagyunk itt a lakossági fórumon, nem értem, hogy az Önkormányzat miért nem hirdette meg szélesebb körben. Kérdezem én, hogy gazdasági szempontból mennyivel jobb volna, ha építenének egy új szerkezetű iskolát, aminek már volna egy olyan igénye, hogy sport létesítmény jöjjön létre. Szeretnénk, ha Rákoscsabán lenne mozi is, mert megszűnt. A cserkésztáborra vonatkozóan én egyetértek vele.

Kátai Péter: A közmeghallgatásnak és a lakossági fórumoknak a meghirdetéséről annyit tudok Önnek mondani, hogy az elmúlt hónapban és ebben a hónapban is az Önkormányzat értesítőjében, a Hírhozóban megjelent. Ez gyakorlatilag mindenkihez eljut, ha nem, akkor az a terjesztő társaság hibája. Ennél szélesebb körben nem tudjuk kihirdetni. Korábban is az volt a tapasztalatunk, hogy a lakosság érdeklődése nagyon szerény. A központi közmeghallgatáson - amit a Dózsa Művelődési Házban tartottunk - alig voltak ennél többen. Az emberek sokkal inkább elmennek, ha csak a közvetlen közelükben lévő problémákról beszélgetünk, mintha ajűózsa Művelődési Házba mennénk és ott a kerület általános problémáiról beszélnénk.

A patakról is szó esett, ami nem része a rendezési tervnek. A főrárosi általános rendezési terv azt zöldövezetként kívánja megőrizni.

Horváth Pál: Engedjék meg, hogy én állandóan vitatkozzak. Hogy tetszenek arra gondolni, hogy az én unokám ebbe az iskolába jöjjön. Először, milyen levegője van ilyen forgalom mellett, ami itt van. Arról nem is beszélve, hogy ha elkészül az MO-ás - ha elkészül -, akkor lehet, hogy a Péceli út nagyobb forgalmat fog lebonyolítani.

Kátai Péter: Azt azért tudomásul kell venni, hogy

1993. DECEMBERI.

iskolát át lehet tervezni, ahol az Önkormányzatnak lehetősége van erre.

Dr. Takács András: Nem lehetne-e azon gondolkozni, hogy a Göcsej úti iskola esetleg valamilyen módon bővíthető lehetne. Ha jól láttam, akkor a napköziotthon ott van a szomszédságban. Teljesen egyetértek azzal, hogy egy iskolának csendesnek kell lennie. Én tudom, hogy az Ön- kormányzat mennyit szenved a Cinkotai út - Pesti út sarkán lévő iskola gondjai miatt, valószínű, hogy ott is lesz valamilyen megoldás.

Én azt gondolom, hogy okos, ügyes emberek vannak a Polgármesteri Hivatalban, akik fel tudják mérni azt, hogy ha ez az út szélesítve lesz, akkor érdemes-e ide iskolát tenni vagy nem.

Sok lehetőség van itt Rákoscsabán. Itt olyanokat mondunk el a tisztségviselőknek, hivatalban dolgozóknak, ami nem kerül pénzbe.

A piactér gaztalanítása nem kerül pénzbe. Falun még most is törvény szabályozza, hogy az út előtti árkot rendbe kell tartani. A kukák nincsenek rendbetéve. Mi nem azt kérjük, hogy átemelőből parkot csináljanak. Én 56 m hosszú vízelvezető árkot tartok tisztán szó nélkül. Mi is tehetnénk valamit. Ami hatósági jogkör, az legyen hatósági jogkör. Ezen a nyáron, amikor volt egy nagy zuha- tag, Perlaki úr volt olyan kedves, hogy egy tanácskozást félbehagyott és kijött a tiszti-főorvo- sasszonnyal. Vízmintát vettünk, hogy analizálják, hogy mit hozott oda a víz. Tetszenek tudni a végeredményt?

A Hírhozóban olvastam, hogy a kerület közbiztonságban az első, ebből a közbiztonságból nem kérek. Az Alsódabas utca mióta be lett kavicsolva a rendőrségi autó 90-100 km-es sebességgel halad. Idős embereket megvernek, a kocsmák pedig nincsenek ellenőrizve. Ezek már rendőrségi hatósági jogkörök.

Kátai Péter: Az Önkormányzatnak annyi hatása van a közbiztonságra, hogy az Önkormányzati törvény kötelező feladatként szabja az Önkormányzatnak, hogy a területén gondoskodjon a közbiztonságról. A további törvények annyi lehetőséget adnak, hogy amikor egy kerületben rendőrkapitány-választás van, akkor a Képviselő-testület véleményt nyilváníthat. Ezen kívül még adhatunk pénzt a rendőrségnek különböző feladatok ellátására, de azt, hogy folyamatosan számon kérjük a rendőrségtől azt, hogy milyen a kerület közbiztonsága, ezt megtehetjük informális módon, feltehetünk kérdéseket, elmondhatjuk azt, hogy milyen panaszok vannak, de ha nem történik semmi, akkor tenni nem sokat tudunk.

Tiszárovics István: A rendezési tervnek, amit Önök ismertettek, a kezdési ideje mikor lesz? Mik azok a koncepciók, amire lehet számolni az ezred- fordulóig? Mióta Önkormányzatról beszélünk, és birtokunkban van a rendezési terv, a rákoscsabai belvíz elvezetésének, amit mérnökök terveztek, és mélyépítési főigazgatósági szakmérnökök. Lehetne alkalmazni, azt az elvezetési rendszert, mint a patak irányába az a meder, ami a Kendő utcát, Gyeplősi utcát és az új települést is levezetőként összeköti a Rákospatakkal, hogy az olyan kivitelt képezzen, hogy ne legyenek olyan belvíz problémák, amilyenek jelenleg is vannak. Következetesebben kellene a műszaki osztály építési ellenőreinek a betervezett kivitelezési munkálatokat felülbírálni és csak úgy megadni a pénzügyi átutalást a kivitelezőnek, ha szakmérnöki vonatkozásban is elfogadható. Azt is szeretném feltenni kérdésként, hogy a rendezési tervben szerepelt-e a Péceli útnak a Pöröly utcai és Battonya utcai kanyarnak a kivétele, ahol sok esetben halálos balesetek is voltak. Nem az Önök feladata, mert nincsen pénzük, de a Fővárosi Önkormányzat és az illetékes közlekedési főhatóság előtt is ismert, biztosan volna annyi pénzügyi fedezet, hogy ezt a témát rendezzék.

H. Tóth Judit: Én azt próbáltam az elején érzékeltetni, hogy azért készülnek rendezési tervek,