Hírhozó, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
1993. DECEMBERI. 7 HÍRHOZÓ i SZEMELVÉNYEK az 1993. október 15-én 18 órai kezdettel a Bartók Béla Zeneiskolában megtartott közéleti fórumon elhangzottakból Kátai Péter: Nagy tisztelettel köszöntőm Önöket a XVII. kerületi Önkormányzat nevében, a mai Rákoscsabái lakossági fórumunk alkalmából. Azt javaslom, hogy elsőként a Kossuth téri Részletes Rendezési Tervvel (továbbiakban RRT) foglalkozzunk. Utána szeretnék egy rövid áttekintést adni Önöknek a kerülettel kapcsolatosan általánosságban, illetve Rákoscsabára vonatkozóan pedig néhány különös kérdésre kitérve. Kérem, hogy a Kossuth térrel kapcsolatosan hallgassuk meg a főépítész asszonyt és a tervező urat. H. Tóth Judit: Tisztelettel köszöntök mindenkit, H. Tóth Judit főépítész vagyok. Tavaly felmerült annak a lehetősége, hogy a Kossuth teret valahogy rendezzük. A Hivatal és az Önkormányzat úgy tartotta jónak, hogy készüljön el mindenképpen a terület RRT-je/nemcsak a Kossuth térnek, hanem a Csabai központnak is. Az RRT javaslat elkészült, átadom a szót a tervezőnek. Károly István: A XVII. kerületi Önkormányzattól kaptuk azt a megbízást, hogy a szóban forgó területtel foglalkozzunk. Mintegy 3/4 éve foglalkozunk a témával, először egy vizsgálat készült el, amelyet építész, közlekedéstervező, kertész, közműtervező és elektromos szakemberekből álló csapat végzett el. A lakosság ritka és ennek olyan kellemetlen következményei vannak, hogy az ide kívánatos funkciók is lassan kivándorolnak erről a területről. A mi célunk az, hogy egy kissé városiasabbá, egy kissé urbánusabbá tegyük Rákoscsabát. Három helyen javasolunk további telekosztásokat, azokon a területeken, ahol nagy önkormányzati tulajdonú telkek vannak. A Kelecsényi utca és a Rákoscsaba utca között van például az OTP-től induló nagy belterület, mely teljességében önkormányzati tulajdonú, azután a gyógyszertárról lefelé, déli irányban egymás mellett szintén van két nagy önkormányzati tulajdonú telek. Itt további hat kellemes kis családi ház elhelyezhető lenne, kis népesség emelkedést lehetne elérni ezen a belterületen. Egy harmadik hely a templom mögötti terület, ahol tulajdonképpen már a Kertalja utcával ez a fejlődés megindult. A Kertalja utca minimális folytatásával el lehetne jutni szintén az önkormányzati tulajdonban lévő hosszú telkekig, amely szintén 4 további lakóépület elhelyezésére adna alkalmat. Ez lenne a háttere ennek a tervnek, hogy további lakások építését készítenénk elő. Ami pedig a közintézetet illeti, szeretnénk egy kis központot javasolni, elsősorban azokból az elemekből, amik már megvannak, tehát társadalmi szervezetek háza, ez a zeneiskola és az ABC áruház. A zeneiskolát egy igazi nagy teremmel bővítenénk az udvar felé, ez már kialakítaná a térnek az észikí térfalát, a déli térfalát pedig az ABC áruházhoz kapcsolódó vendéglátó létesítmény és szolgáltatóház kerekítené ki. A piacot nem javasoljuk a jelenlegi helyén, a legjobb lenne úgy, ahogy van, megszüntetni. Szeretnénk javaslatot tenni egy nagyon szép rendezett pavilonos piacra. Amit még szeretnék említeni, a jelenlegi Halászkert területét a könyvtár megtartásával fenn szeretnénk tartani egy 8 tantermes iskola céljára, mert a képviselőasszony szerint ebben a térségben igen csak hiányzik egy alapfokú oktatási létesítmény. Ezek a tervünknek a legfontosabb mondanivalójuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Józsáné Arató Katalin (Gerecsehida u. 24.) A Halászkert területét a Katolikus Egyház visszaigényelte, ez a Katolikus Körnek az épülete volt. A helyi Karitas és Szeretetszolgálat Alapítványnak nagyon konkrét tervei vannak a Halászkerttel. Egy családsegítő központ jellegű szeretetszolgálati központot szeretnénk ott létrehozni és a másik felére pedig ifjúsági cserkész központot. Szeretném tudni, hogy a Halászkerttel jelenleg mi a helyzet, mert a plébános úr sem tud erről igazán nekünk válaszolni. Nagyon meglep, hogy tervezik a beépítését, mikor ezt visszaigényelték. Kátai Péter: Pillanatnyilag ez az épület az Önkormányzat tulajdonában van. Van egy bérlője, aki egyébként jelezte, hogy szeretné megvásárolni. A jövő év január 1-jétől hatályba fog lépni az új Lakástörvény, ami ez ingatlan esetben is azt fogja jelenteni, hogy a bentlakó bérlő elővásárlási joggal rendelkezik és nincs lehetőségünk arra, hogy ezt megtagadjuk. Józsáné Arató Katalin: Ezt nem értem, hogy tudja ezt az Önkormányzat eladni, ha az egyház visszaigényli. Dr. Nagy István: A következőt szeretném elmondani. Az egyház nem igényelte vissza ezt az ingatlant, mert az egyháznak a visszaigénylésére a 91. évi XXXII. tv. értelmében 91-ben lett volna joga illetve a következő időkben, amelyet a minisztérium felé jelez az Egyházmegye. Ezideig a minisztérium felé nem jelezték, ezen az ingatlanon a minisztérium nem jegyezte be az elidegenítési és terhelési tilalmat. Mindaddig, amíg a minisztérium be nem jegyzi addig az érvényes jogszabályok alapján a benne lévő bérlőnek meg lehet vásárolni. Mindezt annak idején megírtuk a Plébános úrnak. A Püspöki Hivatal jegyezheti be az állam felé, reméljük, hogy megtette azt. Ha ezt december 31-e előtt bejegyzik, akkor a bérlő nem vásárolhatja meg. Józsáné Arató Katalin: Tavaly bent voltam Kátai úrnál a Halászkert ügyében. Kértem, hogy mondja meg, ki a tulajdonos, de máig választ erre nem kaptam. Kátai Péter: Nem tudtuk egyértelműen, hogy kinek a tulajdonában van. A jelenlegi bérlő meg akarja vásárolni, tehát kimondottan a Tisztelendő úr levele alapján ezt nem tárgyalta a Képviselő- testület. Dr. Léránt István: Tisztelt hölgyeim és uraiml Mi Rákoscsabai képviselők nagyon aggódunk a Halászkert sorsáért. Én azt gondolom, hogy azt is meg kellene vizsgálni, hogy a jelenlegi rendeltetése megfelel-e a bérleti szerződésben megkötőiteknek. Ügy tudom, vendéglőként kellene működtetni, az asztalos üzemként való működtetés nem felel meg az eredeti dolognak. Az Egyház részéről tudomásom szerint nem érkezett meg a minisztériumon keresztül az az igény, hogy tilalmi listára vegyék. Én személyesen kértem a plébános urat, hogy ezt tegye meg. Azt gondolom, hogy amit Ön említett, illetve a rendezési tervben a funkció egy előzetes irányultság. Én nem hiszem, hogy ha oktatási vagy más jellegű intézményként, területként tartanánk fenn, ez az Önök céljait keresztezné. Köszönöm a figyelmüket. Józsáné Arató Katalin: Egyetlen kérdésem lenne még. Az ABC teteje maradna-e úgy, ahogy van, mert iszonyatosan beázik. Ez egy kritikus dolog, úgy látom, hogy végül is ennek a megoldása nincs meg. Károly István: Gondolkodom rajta, nem tudtam, hogy ennyire beázik. Horváth Pál: (Nógrádkövesd u. 15.) Az első kérdésem az lenne, hogy mibe kerül ez az egész munka, ez a tervezgetés. Tiszárovics István (Kendő u. 26.) Nekem egy kérdésem lenne. Rákoscsabának a Pestről kijövő főutcája idáig nincs rendezve. Kátai Péter: Én csak általánosságban szeretnék reagálni. Három évvel ezelőtt átvettük a Tanácstól a kerületnek az irányítását, vezetését. Rendezési terveket örököltünk és sok olyan terv készült, ami a gyakorlatban nem megvalósítható. Én örülök annak, hogy a kerület központjánál és alközpontjainál rendezési tervek készültek. A helyzet a különböző területeken meglehetősen rendezetlen. Ezen javítani a rendezési terv persze hosszútávon tud csak. Én azt gondolom, hogy nagyon helyes az, hogy ilyen kerületi alközpontnál rendezési terv készül, ami hosszútávon meghatározza ennek a területnek a sorsát. Ez építészeti és gazdasági szempontból is jelentős. Az itt élő embereknek is nagyon fontos, hogy legyen egy központ, ahol dolgaikat el tudják intézni. Ha a rendezési terv nincsen, vagy városépítészeti szempontból nem olyan jellegű, hogy kialakulhasson egy városrészi központ, akkor az emberek az elágazáshoz, az Örs Vezér térhez, vagy a belvárosba fognak menni, mert nem fogják megtalálni azokat az igényeket, amelyeket itt is meg lehet teremteni. Kérem Károly Istvánt, hogy a részleteket ismertesse. Károly István: Tervünk a Göcsej utcától a Rákoscsaba utcáig terjed. Sok szakember vesz benne részt, munkájuk majd megtekinthető lesz a kész tervben. A közlekedés tervezési munkarész pontosan meg fogja határozni, ezen a területen belül, hogy melyek azok a területek, amelyeket burkolni kell, vagy fel kell javítani a burkolatát. Egy külön fejezet fog foglalkozni a felszíni vízelvezetéssel, mert úgy érezzük, hogy az itt probléma. A közműfejlesztési munkarészben és a közlekedési munkarészben részletes utasítások lesznek arra, hogy mik a fejlesztés irányai. Itt is önkormányzati tulajdonú telkekről van szó. Semmi elvi akadálya nem lehet, hogy a Kertalja utcához hasonlóan itt is parcellázás történjen. Énnek az építési övetezt- nek megfelelő méretű és nagyságú telkek lesznek itt, amelyek ikerházas beépítési móddal építhetők be. Egyetlen telek sem lesz 500 m2-nél kisebb. Horváth Pál: Ha a Kertalja utcát a Bélyeg utcán keresztül a Zrínyi utcáig kiviszik, akkor ott le kell bontani néhány épületet. Károly István: A terv nem tartalmaz egyetlen bontást sem. Kátai Péter: Miután általában nagyon kevés rendezési tervünk volt, vagy azok nem voltak megfelelőek, azt gondolom, hogy ha vannak rendezési tervek, akkor a vállalkozó nemcsak a saját kis üzletét fogja elkészíteni, hanem az ő saját üzletének a jobb menete érdekében hajlandó áldozni, terheket levenni az Önkormányzat és a lakosság válláról és meg fog építeni utcákat, esetleg parkolókat, mint ahogy erre már van is konkrét példa. Ehhez rendezési terv kell, mert azzal lehet az embereket orientálni. Dr. Takács András (Alsódabas u. 29.) Én azt tudom javasolni, hogy amennyiben mód és lehetőség van a továbbiakban a tervezéskor, ne 150 négyszögöles telkekben gondolkodjunk, hanem lényegesen többen. Nem hinném, hogy innen Rákoscsabáról bármelyikünk is Rákoskeresztúr központjába, vagy az Örs Vezér tér környékére, vagy a belvárosba vágyódna. Én szeretném, ha arról szólnának, hogy mi lesz a régi temető sorsa. Borzasztó dolog, hogy ott szemétlerakat és dögtemető van. Közegészségügyileg is tarthatatlan, ami ott van. Mi lesz ennek a sorsa, mert ez a Fővárosi Temetkezési Vállalatnak a tulajdonában van, illetve egy része a volt Rákosvölgye Tsz. be nem jegyzett tulajdonosainak tulajdonát képezi az a szántóterület, amit mi annak idején cserkésztábornak szerettünk volna
