XIII. Kerületi Hírnök, 2015 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2015-10-15 / 20. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 2015. OKTÓBER 15. Építészet XIII. Kerületi Építészeti Díj Bálint Imre a harmadik kitüntetett Egy klasszikus alkotó progressziója Arató György laudációjában kiemelte, a díjazott építészeti együttesekben, városi szövetben gondolkodik Bálint Imre DLA-fokozatú építész kapta meg az idei XIII. Kerületi Építészeti Díjat. Az immár harmadjára odaítélt rangos elismerést dr. Tóth József polgármester adta át a Radnóti Miklós Művelődési Központban (RaM) október 2-án — a Fischer Annie Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek közreműködésével — megrendezett ünnepségen a Köztársasági Lovagkereszttel kitüntetett, Ybl Miklós-díjas alkotónak, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának. Bálint Imre a kerületben született, itt élt és tanult 18 éves koráig, a kitüntetést azonban a városrészben az elmúlt évtizedekben megvalósított sok különleges tervezői-szakmai munkája miatt adományozták neki dr. Finta József Kossuth- és Nagy Csaba Ybl-díjas építész után. Bálint Imre nevéhez olyan emblematikus alkotások köthetők, mint a Thermal Hotel Helia, az MKB-székház, a Danubio park vagy épp a Vizafogó és a Frangepán utcai társasház. „Ezek az épületek bulvárhasonlattal élve hamar címlaplányok lettek” — fogalmazott Ritoók Pál művészettörténész, aki a rendezvény végén megnyitotta a XIII. Kerületi Értékvédelmi Támogatás Pályázat 2008—2015 közötti eredményeit bemutató kiállítást. Az ünnepség felvezetőjében Csohány Klára, a városrész új főépítésze emlékeztetett arra, hogy a kitüntetéshez és az értékvédelmi pályázathoz is kellett egy ötletgazda, Arató György (a kerület előző főépítésze — a szerkf) és a kezdeményezésre fogékony kerületi vezetés. „Higgyék el, Bálint Imre méltó az építészeti díjra” - kezdte laudá- cióját Arató György. Mint mondta, a kitüntetett gyermekkorától kiemelkedően rajzol és ma is inkább szabadkézzel, semmint számítógéppel veti papírra gondolatáit. „O egy klasszikus építőművész” és progresszív gondolkodó, házait a racionalitás és az emberközpontúság jellemzi. A mesteriskolások legfiatalabbja volt, dolgozott a Lakótervnél, majd a KOZTI-ben, ahol számos külföldi megbízatást kapott. Harminc évig tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1994ben alapította meg önálló tervezőcégét. Bálint Imre az Építőművész Szövetségben négy évtizede munkálkodik, 20(15-101 a Budapesti Építészkamara elnöke. Régóta tagja a XIII. kerületi tervtanácsnak, megalapozott véleménye nagy segítséget jelent polgármesternek, főépítésznek és hatósági szakembernek egyaránt. Arató György településtervezőként a díjazott szemlélet- módját emelte ki, azt, hogy „nem egy épületben, egy telekben, hanem építészeti együttesekben, városi szövetben gondolkodik”. Az elmúlt tíz évben aktív részese, alakítója és népszerűsítője volt a kerület szakmai programjainak és rendezvényeinek. „Sokan tanultunk tőle szakmát és etikát” — fogalmazott a volt főépítész, hozzátéve: tevékenysége a kerület városképében, átalakuló utcaképében és kultúrájában is mély nyomokat hagyott. Bálint Imre a kerületi kötődésén túl, szakmai szempontból a legfontosabbnak azt nevezte, hogy létezik egy olyan kerület, amelynek „vezetői, képviselői és munkatársai képesek társadalmasítani az építészeti elképzeléseket”. Visszautalva Arató György szavaira, úgy fogalmazott, valóban arra törekszik, hogy egy-egy épületet a tágabb környezetében elhelyezve tervezzen meg. A díjat megköszönve kiemelte, jóllehet ez egy személyes kitüntetés, de ennél talán fontosabb az, hogy létezik egy ilyen díj, ami egy egész szakmának szól. Kamarai vezetőként ezért példaként állítja majd más, budapesti önkormányzatok elé, de országszerte is. ■ K. A. I. Interjú Ösztönözni kell a díjalapításokat Interjú Munkában az új főépítész Az építészet közérdek A folytonosság lendülete Bálint Imre a Hírnöknek adott interjút a kitüntetése alkalmából. — Melyig kerületi épületére a legbüszkébb? — Mindegyikre, de talán a két ütemben megvalósult Lőportár utcai MKB-iro- daházat emelném ki. Ennek első eleme a korábbi többszintes ipari csarnok szerkezetének megtartásával létrehozott, 2004-ben átadott épület. Itt sikerült a gyakorlatba is átültetnünk egy igazi high-tech felfogást, ami a külső megjelenésben és a belső irodaszerkezeti megoldásokban is tetten érhető. Ügy is mondhatnám, szinte a XX. század végén egy XXI. századi épület született, amiről a külföldi szaksajtó is többször cikkezett. A második ütemben pedig egy száz méter hosszú kő- burkolatos szárny épült meg a Kassák Lajos utca mentén, melyet üveghíd köt össze a másik szárnnyal. — A válság azonban nem tett jót az új beruházásoknak. —Valószínűleg az ingatlanfejlesztés korábbi, a ’90-es években elindult és a kerületben sokáig tartó fellendülése már nem jön vissza, de remélem, hogy néhány elképzelésem aktualizálva még megvalósulhat. Sajnos a válság miatt több iroda-, szálloda- és lakóépülettervem is egyelőre csak papíron létezik. — Említette, hogy a kerületi díjat példaként állítaná más önkormányzatok elé. Kamarai vezetőként milyen szerepe lehet ebben ?- Sajnos Budapesten egyetlen hasonló díj sem létezik, épp ezért máshol is ösztönözni szeretném az ilyen elismerések alapítását. Ehhez a megfelelő módoil érdekeltté kell tenni a döntéshozókat, elsősorban a polgármestereket, s meg kell győzni őket abban, hogy az építészetnek erős környezet- és tudatformáló hatása van, ami pedig közérdek. Ebben az építészkamarának és személy szerint nekem is fontos szerep jut. A szakmai szervezetek is aktívan foglalkoznak azzal az építésügyet érintő kormányhatározattal, melynek végrehajtása most folyik, s melynek egyik eleme maga az építészeti kultúra. Ez jó lehetőség arra, hogy az előbbi célokat hatékonyabban lehessen képviselni állami és helyi szinten egyaránt. ■ Kálmán Attila Csohány Klára főépítész nyáron váltotta e tisztségében Arató Györgyöt. A díjátadón kérdeztük a terveiről. — Kérem, mutassa be pályafutásának főbb állomásait! — Épülettervező építészként kezdtem dolgozni a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál, később a magánszférában. A Pest Megyei Önkormányzatnál 1996-tól 10 évig voltam megyei főépítész, majd dél-alföldi állami főépítész. — Ön egy dinamikusan fejlődő kerület főépítészi posztján követi Arató Györgyöt. Az ő aktív településtervezői attitűdje mennyire áll közel önhöz; ebből mit szeretne folytatni, s mi az, amiben más elképzelései vannak? —A kerület látványos fejlődése már a 90-es évek elején megindult. Elődeim, Nieder Iván, Fegyvemeky Sándor és Arató György a kerület vezetésével összhangban dolgoztak, ami a siker egyik elengedhetetlen feltétele. A másik, hogy mindenki folytatta az elődje által elkez- detteket. Menet közben lehet formálni a munkamódszert, valamennyire az értékrendet is, de a folytonos újrakezdés helyben járást eredményez. — Hogyan látja a kerület még meglévő bar- naövezeteinekátalakjtását; a válságmiatt megtorpant beruházások újraindításának esélyeit, s ebben a saját szerepét ?- A barnaövezetek revitalizálása az egyik legizgalmasabb feladat, nagyon remélem, hogy lesz benne részem. Hogy a válság lecsengése után ugyanakkora lendülettel és mértékben épülnek-e újra az irodaházak, mint korábban, abban nem vagyok biztos. Nem is kell, ha nincsenek új igények, az nem lehet cél, hogy a tulajdonosok egymástól csábítsák el a bérlőket. Lehet új funkciókat találni, javasolni az ingatlanfejlesztőknek, ebben a főépítész lehet kezdeményező. —Mely feladatokat kell önnek továbbvinnie? — Sok folyamatban lévő feladatot örököltem. Legnagyobb az új Kerületi Építési Szabályzat készítése, mely szerződéskötésének időszakában még Arató György volt a főépítész, de az I. ütem elkészült munkafázisát már én kaptam meg. K. A. I.
