XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2014-01-16 / 1-2. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK ^^^(H^ANUÁR 16. Hosszú távú fejlesztési koncepció Javaslatok szakemberektől Aktuális Hogy zöldebb, otthonosabb legyen GYÖNGYÖSI UTCAI 'S! LTP. If /, FIASTYUK UTCAI f'9fh LTP vm up. wmí&t/iiim *1 DAGÁLY UTCAI» 7* LTP. BV. A w országbírója« DUNYOV ISTVÁN > M Í®2f»tlKSW VIZAFOGÓ SLTP.il A városok épületsokasága ma már egyre kevésbé vonzó. Előtérbe került a kőrengetegen belül a zöldfelületek növelésének igénye, a környezet humanizálása. A teljesség igénye nélkül, írásunk azt kívánja bemutatni, hogy a kerület adottságainak feltérképezését követően milyen megoldásokat javasol ennek megvalósításához a tavaly nyáron elfogadott hosszú távú fejlesztési koncepcióban a városépítészekből és más tudományok szakembereiből álló szakértői csapat. A növekvő motorizáció magával hozta a városi közlekedés túlzsúfoltságát, a környezeti károk megszaporodását, a nagyvárosi betegségek számának gyarapodását. Általános kívánalom: meg kell állítani a környezet további romlását és értékeinkre építve „újra kell humanizálni” településeinket. Az új irány az emberköz- pontú, humanizált szemlélet. Tudósok, szakértők vizsgálják, hogy a helyi adottságok, értékek hogyan állíthatók a lakosság szolgálatába. Melyek azok a módszerek, amelyek a lehető legkellemesebb környezet létrehozását segíthetik elő, hogy a városban lakó emberek tiszta, biztonságos, kényelmes, kellemes, megkímélt környezetben élhessenek. Ezt vizsgálták a kerület esetében is a különböző tudományágak kiváló szakértői, és tettek javaslatokat a cél megvalósítására tanulmányukban. Tény, hogy Budapesten is erősödik az igény a városon belüli zöld környezet növelésére, miközben a fővárosban az elmúlt két évtizedben tovább csökkent a zöldfelület nagysága. Ma átlagosan 5 m2 zöldfelület jut egy főre, a WHO által ajánlott minimum 9 m2/fő. A XIII. kerületben egy kicsit jobb a helyzet, bár ellentmondásos. Míg Ujlipótvárosban és a Róbert Károly körúttól délre eső részen 2-8 mz/fő a zöldfelületi arány, addig például a lakótelepeken, a kertvárosban, a Rákospatak mentén a 15-40 m2/fő értéket is eléri. A kerületben az elmúlt évtizedben számos pozitív előjelű folyamat indult meg. Gondoljunk csak a sikeres AngyalZöld Programra, a forgalomcsillapított zónák létrehozására, utcafásításokra, rendezett utcakép-kialakításokra, sétány- fejlesztésekre, a kerékpárutak hosszának növelésére, a szabadtéri sport és játszótéri infrastruktúra színvonalának emelésére vagy éppen a kulturált kutyás infrastruktúra kiépítésére. Az Országbíró lakótelep tavaly befejeződött komplex zöldfelületi fejlesztése pedig országos szinten is mintaértékűnek számító rehabilitációs program volt. Mit tanácsolnak a szakemberek a következő negyedszázadban megvalósítani ahhoz, hogy a kerület lakói a jelenleginél emberközpontúbb és humanizál- tabb városrészben éljenek, hogy lakosonként legalább 8-10 m2/fó közterületi zöldfelület legyen? Ehhez természetesen a helyi közterületek zöldfelületét tovább kell növelni és minőségi állapotukat javítani. De hogyan lehet zöldebbé tenni a kerületet? Egyik érdekes, hosszú távú javaslatuk a Margitszigetet és a Városligetet városi zöldfolyosóval, promenád- dal összekötő rekreációs kerületi tengely létrehozása. Ehhez kapcsolódó másik javaslatuk egy olyan zöldtengely kialakítása, amely a Duna mentén, az Újpesti-öblöt a Népszigetet és a Rákospatak mentét revitalizálva, vonzóképes rekreációs és sportfunkciókkal megtöltve, területi felértékelődést is jelentő átalakulást eredményez. (Revitalizáció: leromlott élőhelyek, természeti képződmények újra élővé, természetessé alakítása. Rekreáció: szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember.) Ezeknek a területeknek a megfelelő irányú intenzív fejlesztése együttesen, zöldhálózati szempontból akár egy második Margitszigetet eredményezhet. Kiváló lehetőséget látnak a Rákospatak mentének fejlesztésében, ahol gyakorlatilag egy második Római-part, vagy egy második Kopaszi-gát alakítható ki. A patak melletti, széles zöld sáv távlatosan regionális jelentőségű zöldfolyosó, kerékpárút és sportrekreációs tengely lehet. A terület teljes és komplex rehabilitációjával a városrész egy második Dunaparthoz jutna. A vízfelszín jó lehetőséget biztosíthat a vízi versenysportokhoz, a fürdőzés feltételeihez, de természetesen csak a víztisztaság megteremtését követően. Más a helyzet és a feladat Újlipótvárosban, mely önálló, sajátos egységet képez a kerületen belül. A sűrű beépítettségű területnek két, markánsan elkülöníthető része van. A Dunához közelebbi területen jellemző a nagy zöld tömbbelső, ami sajátos mikrovilágával életminőség-növelő tényező, míg a Váci úthoz, illetőleg a kőrúthoz közeledve, egyre sűrűbben találhatók világítóudvarok. Itt távlatokban a lakások nívóját is javító belső zöldfelületek kialakítása lehet a megoldás. A kerület humanizálása összetett feladatot jelent. A közterületi beruházásoknál célszerű mérlegelni az új városi igényeket. Például: korosztályos játszótér, gyerekfoglalkoztató, futópálya, kerékpársáv, kerékpártárolók, akadálymentesítés, szelektív gyűjtés, kutyafuttató, magasabb zöldfelületi arány, utca- fásítás, szabadtéri torna- és edzőpálya, labdaterek, utcai sportok, forgalomcsillapított zónák létrehozása. A prognosztizált demográfiai változásokra is tekintettel olyan funkciók kialakítása szükséges, ; amely biztosítja a geneciók békés egymás mellett élését. Egyszerre kínál lehetőségeket az idős korosztálynak és a családosoknak egyaránt a hétköznapi rekreációs és mozgásigényeik, közösségi aktivitásaik számára. Kényes pont a városi közlekedés. Prioritást kell, hogy élvezzenek a közösségi közlekedési formák, a kerékpározás, a gyaloglás. Az egyéni gépjárműhasználat a légkör szennyezésén túl aránytalanul magas helyfoglalást jelent a közterületekből. Minden fejlesztést a cél elérésének kell alárendelni. Például a sűrűn beépült te- % * / T rületeken a közműhálózati fejlesztések esetében, helytakarékos megoldások alkalmazását javasolják a szakemberek, a felszabadult területen pedig a közterületi zöldfelület részarányának növelését. A lakótelepeken a magas zöldfelületi arány minőségi rehabilitációja, funkcióbővítése ad feladatot az Országbíró sétánynál alkalmazott - országos viszonylatban is kiemelkedőnek számító - módon. Hosszú távú vízió, szép tervjavaslatok — mondhatják a kétkedők. Mi valósul meg belőlük? Csak emlékeztetőül: úgy másfél évtizede kevesen gondolták azt, hogy az akkor megálmodott városfejlesztő tervek „életre kelnek”, és a XIII. kerület mára egy dinamikusan fejlődő, korszerű, nyugat-európai színvonalú városrész lesz. Jusztusz Gábor hWi BÉKE UTCAI täSFJP ■AT UTCAÖyjfc J&m* CSÁNGÓ UTCAI ZÖLDFELÜLETI REHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ LAKÓTELEP ZÖLDFELÜLETILEG REHABILITÁLT LAKÓTELEP ZÖLDFELÜLETI REHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TÖMBBELSŐ
