XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2014-12-04 / 23. szám

Oktatás 2014. DECEMBER 4. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Anya, hol vagy? Zsombor a Boribonban! Első napok a bölcsiben Anya miközben a szokásos regge­li utáni sétánkhoz öltöztetett, egészen új úti célról beszélt ne­kem. Nem a boltba készült bevásárlócédulával és nem a ját­szótérre vagy a margitszigeti szö­kőkúthoz igyekeztünk. Azt mondta, bölcsibe indulunk, ahol sok gyerek lesz, játékok és dadus néni vigyáz majd rám, amíg ő dol­gozni fog a városban. Itthon nem marad senki és este lesz, mire új­ból találkozom apával is. Nahát, ez elég rémisztőén hang­zott! Azt hiszem, neki is! Ezért próbált megnyugtatni: mesélt nekem sok gyerekkel kö­zös alvásról, kicsi asztalkánál reg­geliről, ebédről és uzsonnáról, já­tékokról, csúszdáról az udvaron, nagyfiús bölcsődei házirendről. Azt is mondta, megvárja, míg megszokom, megismerkedek minden újdonsággal. Zsombor édesanyjával, dr. Sipter Orsolyád val (képünkön) beszélgettünk a nők gyermekvállalás utáni, mun­kához visszatérési dilemmáiról.- Azt hiszem szerencsésnek mondhatom magam. Részben, amiért a munkahelyemen vissza­várnak, másrészt van a kerület­ben bölcsődei férőhely és azon­nal felvették a kisfiámat. Az elha­tározásunknak, hogy Zsombort bölcsődébe adjuk, főként anyagi oka van, de természetesen a hiva­tásom folytatása is közrejátszik. Tanács jegyzőként mentem el síülni, 2013-ban. Ha a bírói am­bícióimat meg akarom valósítani, «akkor mihamarabb vissza kell tér­dem a gyakorlatba. Muszáj össze­egyeztetnünk a családi életünket, a gyereknevelést a szakmai fejlő­désünkkel. Alapjaiban minden úgy halad, ahogyan elterveztük. Zsombor 2013. április 11-én, a magyar költészet napján szüle­tett. Elmondhatatlan örömmel vártuk. Másfél évig voltam itthon vele, és két hete kezdtük a bölcső­dei beszoktatást. Tényleg vannak félelmeim, ak­kor is, ha egyelőre a vártnál job­ban haladunk. Az elmúlt másfél évben nagyon összenőttünk Zsomborkával. Első gyermekként minden rezdülését lessük. Gyö­nyörű, egészséges, mozgékony, okos kisfiú és bízom benne, hogy jól beilleszkedik a bölcsőde kö­zösségébe. Megérti, hogy ott nem lehet ő a „világ közepe”, még ak­kor se, ha egy nagyon modem, jól felszerelt, szép bölcsődét válasz­tottunk. Én a Vizafogó lakótele­pen nőttem fel. Ott jártam böl­csibe és oviba is. - A kisgyerek­nek hasznosabb, ha nem kell so­kat utazni az egész napos felügye- - letért. - A nővérem ajánlotta a Boribon Bölcsődét. A gyerekei nagy megelégedésére oda jártak, - és közel van a lakóhelyünkhöz. Kellemes meglepetés volt, amikor megtudtam, hogy a böl­csődei ellátás ingyenes a kerületi lakosoknak, bár eddig is kényez­tetve éreztem magam. Gyakran kihasználtuk „Lipócia” színvo­nalas játszótereit, játszóházait. A Margitsziget közelsége a zenélő szökőkúttal, kicsi állatkerttel iz­galmas sétákra adott lehetőséget. A Tücsök Tanya foglalkozásaira is ellátogattunk időnként. Most sok minden meg fog vál­tozni. Zsombor gyerektársasági igénye a bölcsis programokkal lesz kielégítve és a szabadidőnk­ben marad a család! Bizakodóan, de izgalommal várom 2015 januárját. Nem csak Zsombor lesz akkor igazi bölcső- dés, de én is megtudom, miként fogad vissza a munkahelyem. Lendvai Egészséges táplálkozás Sok gyerek napirendjéből hiányzik a reggeli Az első étkezés védhet az elhízástól Minden harmadik óvodás, illetve iskolás gyerek reggelizés nélkül indul el otthonról. Legalábbis ez derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Nestlé közös kutatásából, amelynek eredményeiről novemberben tar­tottak sajtótájékoztatót. A felmé­rés négy és tíz év közötti budapes­ti, valamint kecskeméti óvodás és iskolás gyerek táplálkozási, köz­tük reggelizési szokásait vizsgálta egy nyolcszáz főből álló reprezen­tatív mintán. Az egyáltalán nem szívderítő tendenciát árnyalja, hogy a vizs­gált családokban a szülők túlnyo­mó többsége tisztában van a nap első étkezésének szerepével. Mint Kiss-Tóth Bernadett dietetikus elmondta: a felmért oktatási intézmények úgy lettek kiválasztva, hogy a középréteg gyermekeit vizsgálják meg. Ezek a családok általában valamilyen szinten egészségtudatosak. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a kevés­bé tehetős, illetve az egészséges táplálkozásra tudatosan nem fi­gyelők körében az eredmények még rosszabbak lettek volna. Elgondolkodtató az is, hogy a helyzet szinte semmit nem javult a tíz évvel ezelőtt végzett hasonló felmérés óta. Az iskoláskorú gye­rekek kalóriabeviteli igénye majdnem megegyezik a felnőtte­kével, így nekik is napi öt étke­zésben elosztva összesen kétezer kalóriát kellene fogyasztaniuk. Az étrend nagy részét vitaminok­nak, ásványi anyagoknak és teljes kiőrlésű termékeknek kellene ki­tenniük. Ezzel szemben a gyerekek csak­nem fele fehér lisztből készült péksüteményt kap reggelire, a teljes kiőrlésű termékek csak a ki­csik alig több mint tizenöt száza­lékának első étkezésében szere­pelnek. Zöldséget és gyümölcsöt a gyerekek hozzávetőleg harma­da fogyaszt reggelente rendszere­sen, további harminc százalékuk pedig alkalmanként. Vagyis min­den harmadik gyerek reggelijéből teljes mértékben hiányoznak ezek az alapvető, rostokban gaz­dag élelmiszerek. A vezető halálokok a fejlett társadalmakban nagyrészt a táp- , lálkozással függnek össze. A gyer­mekkor az az időszak, amikor még befolyásolhatjuk a későbbi táplálkozási szokásokat. Szülő­ként nagy a felelősség - mondta dr. Tóth Tamás orvos, a Magyar Elhízástudományi T ársaság főtit­kára - hiszen a gyerekek napköz­ben ugyanolyan kihívásokkal néznek szembe, mint a felnőttek. Fizikai megterhelésnek vannak kitéve például a testnevelés órán, az iskola pedig - gondoljunk csak a dolgozatokra - a szellemi mun­ka mellett stresszel is jár. Az elhízás okaival foglalkozó szakember figyelmeztetett: a rendszeresen reggeliző gyerekek kisebb arányban lesznek felnőtt­korukban túlsúlyosak vagy elhí­zottak. Ha a gyerekek szervezete nem kap elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű táplálékot reggel, akkor csökken a koncent­rációs képességük és rossz lesz a közérzetük. Ráadásul minden bi­zonnyal egész életükben hiányoz­ni fog napirendjükből a reggeli. Ez pedig elhízáshoz, krónikus be­tegségekhez vezethet. A magyar gyerekek negyede valamilyen súlyfelesleggel ren­delkezik, ami számos betegség forrása. A reggelire mindig lehet, és mindig kell időt szakítani, ez a szülő felelőssége - jelentette ki Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsé­gének elnöke. (csop)

Next

/
Thumbnails
Contents