XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2014-12-04 / 23. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Ä 20 14- DECEMBER 49Mozaik Társasházi ügyek Jövőre folytatjuk Közös dolgaink 2014 Lapunk társasházi rovata, a Társasházi ügyek idén most jelentkezik utoljára. Nagyon örülök annak, hogy számos levelet, e-mailt, telefonhívást és személyes megkeresést is kapok. Köszönöm bizalmukat. Legtöbben továbbra is segítséget kérnek, milyen utakon induljanak el, milyen lehetőségeik vannak, hogy a társasházi ügyeiket megoldják. Találkozom annyira elmérgesedett társasházi konfliktusokkal, amelyekre már nagyon nehéz mindegyik fél számára jó megoldást találni. 2014-ben olvasói kérdésre végignéztük, mit érdemes ellenőrizni, megismerni leendő otthonunk megvásárlása előtt. Arra jutottunk, ne sajnáljunk időt és energiát a tájékozódásra, mielőtt életünk egyik legértékesebb vagyontárgyát megvásároljuk. Megvizsgáltuk a Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ), mely a társasház közösségi szerveit, azok hatáskörét, jogait, kötelezettségeit és a tulajdonosok jogait és kötelezettségeit tartalmazza. Márciusi számunkban szóltunk arról, hogy a társasházak törvényességi felügyeletét február 1-jétől a jegyzők látják el, de csak az SZMSZ által létrehozott szervezet és annak működése felett gyakorolhatnak törvényességi felügyeletet. Foglalkoztunk a társasházak Biztosításával. Érdeklődjünk, van-e a társasházunknak biztosítása, mire terjed ki, mennyi kártérítést garantál! Augusztusban a pszichiátriai problémákkal küzdő lakótársainkról esett szó. A visszajelzések alapján több társasházban jelent ez hosszan elhúzódó problémát. írtunk a társasházi tulajdonos- váltás dokumentációjáról, miszerint elegendő a két tanúval hitelesített birtokba adási jegyzőkönyvet átadni a közös képviselőnek, nem szükséges az adásvételi szerződést. Egy konkrét eset kapcsán azt vizsgáltuk, hogyan válasszunk közös képviselőt. Olvashattak a közös képviselők regisztrációjáról, ellenőrzéséről és egy társasházi kertépítés kapcsán a technikai vízdíjról. 2015-ben mivel foglalkozunk,7 Többen írták, hogy nem értik az egyedi mérésű, házközponti fűtésük elszámolását. Alig fűte- nek, és mégis magas a számlájuk. Utánajárunk. A másik sokat ismételt téma: a kommunikáció. Mielőtt felemelnénk a hangunkat a közgyűlésen, beszélünk a vereségmentes konfliktuskezelésről. Mindannyian felelősek vagyunk közös társasházi ügyeinkért, hogy ismerjük és gyakoroljuk a jogainkat és a kötelezettségeinket. Jövőre is ebben szeretnénk segíteni. Boldog ünnepeket! Kassai Gizella Ha önöknek is van történetük, amit szívesen megosztanának velünk, e-mailben (tahaugy@gmail.com) vagy postai úton (Hírnök, 1137 Budapest. Újpest rkp. 7.) várjuk. Kérjük, a borítékra írják rá: Társasházi ügyek. Jövök'megyek 112. R égi kedves szokásunk Czigornicky Pista barátom- mai, hogy minden hónapban egyszer leülünk valami kellemes étteremben, és egy finom vacsora mellett végigvesszük mindazokat a kulturális élményeket, melyek az előző találkozás óta értek bennünket. Könyvek, filmek, színházi események, koncertek és futballmeccsek követik egymást, ha mindketten láttuk-hallottuk- olvastuk a mondott művet, meg- hányjuk-vetjük, mi tetszett, mi nem belőle, ha csak az egyikünk részesült az élményben, megpróbálja rábeszélni (vagy le) a másikat, úgyhogy mire a desszert végére érünk, egy hónapra való új élménnyel leszünk gazdagabbak.- Majd elfelejtettem - törölte le az utolsó morzsát a szája széléről legutóbb Pista. - Tóth Angelikának új kiállítása nyílik holnap a Look Galériában: én mindenképpen elmegyek, de ha tudsz, gyere el te is.- Megbeszéltük — feleltem, részben, mert régóta kedveltem Tóth Angelika képeit (jelzem, éppen a Pista kedveltette meg velem annak idején), részben, mert éppen ráértem másnap. - Csak azt áruld el nekem, hol van az a bizonyos Look Galéria1 N a, akkor aztán kikerekedett az én Pista barátom szeme. Hát miféle angyalföldi jövő-menő vagyok én, kérdezte, ha még ezt se tudom. Ott van a Katona József utca 10/A-ban! Erre meg persze rajtam volt a csodálkozás sora. Még hogy a Katona József utca! Hát az meg hogyan lehet! Éppen nemrégiben dicsekedtem el vele, milyen jól ismerem, hogy szinte oda is költöztem - igaz, csak ideiglenes jelleggel -, és hogy mennyire tetszik nekem a sokszínűsége, változatossága, dinamikája. Pista meg csak mosolygott, hogy akárhogy csűrjük-csa- varjuk, itt mégiscsak az derült ki, hogy én nem tudok egy több mint másfél éve működő galériáról, olyanról ráadásul, mely ott volt, eddig is, a szemem előtt. Én meg azon merengtem el, mennyire szelektív a látásunk, a gondolkodásunk és a memóriánk, s milyen pórul járha t az, aki magabízón azt hiszi és híreli, úgy ismeri a környezetét, minta tenyerét. M ásnap persze csak fogtam a fejem, hogy persze-persze, hát tényleg itt mentem el napra nap, és láttam a feliratot is megai portált, meg mindent, csak nem fogtam fel, hol járok. A történet mindenesetre tanulságul szolgál: mostantól visszafogottabb leszek a kijelentéseimben. M ásfelől persze, örülök: nem hiába szerettem én annyira a Katona József utcát. íme még egy szeretnivaló benne: egy kicsiny galéria, a kultúra újabb szigete. Az effélének talán még jobban tudok örülni, mint a többi szigetnek, a könyvesboltoknak és antikváriumoknak meg a pince- színházaknak. (Azért azoknak is tudok, persze.) Aki manapság ga- lériázásba fog, az rossz ember nem lehet: az hosszú távra tervez, diófát ültet. Aki manapság galériát nyit, az nem reménykedhet a gyors meggazdagodásban - gyakran a lassúban sem. Annak olyan elszántsággal, hivatástudattal kell bírnia, mint a hegymászóknak. Akik sose tudják, feljutnak-e a csúcsra. A Look Galéria, első pillantásra látszott, ilyen. Egy apró üzlethelyiség az egész, négy falfelület meg néhány lámpa, kamarakiállításoknak való bensőséges, intim tér, nem fér be se sok kép (itt, a Tóth Angelika tárlatán mindössze hat, igaz, azok méretesek), se sok ember. (A verni- százs látogatói is felváltva jutottak csak be, a többség békésen várakozott egy pohár itallal a járdán.) Sok itt a kedves játék tehát, máranévis az, az angol szó és magyar kiejtése közötti vidám átmenet. És azok a galéria háziasszonyai is, akik széles mosollyal invitálják beljebb a látogatókat, kabátokat és kalapokat tüntetnek el egy ajtó mögött (később megkerül valamennyi), és ráncokat az arcokról. Szekeres-Vári Magdolna, a tulajdonos, akit tisztelői divattervezőként éppúgy ismernek, mint rádiós műsorvezetőként, üzletasszonyként és vállalkozóként, s akinek a képzőművészettel való kalandja olyan, mintha egy kiránduló egyszer csak letérne a jelzett turistaútról és belevetné magát a rengetegbe, szívesen mesél a Look történetéről, és a közeljövőt is lelkesen vázolja föl. (Amerika meghódítására készülnek, annyit mondanék.) Tervekben tehát nincs hiány, rajongókban sem, Tóth művésznő alig győzi fogadni a komplimenteket, virágokat. Szépek a képek is, kicsit búsak, kicsit romantikusak, de mindenképp színgazdagok - kívánjunk nekik sok sikert a nagy vízen túl. M agunknak meg sok efféle galériát szűkebb hazánkban. Panaszra, e tekintetben, nincs okunk, errefelé galériában is a bőség zavarával küzdünk - magánszféra, közszféra egymást licitálja túl. M i meg csak jövünk-me- gyünk közöttük, örömünkre. Jolsvai András
