XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-04-04 / 7. szám
Xlll. KERÜLETI HÍRNÖK yl 20 I 3. ÁPRILIS 4Akikről elnevezték... Ötfordulós könyvtári játék (3. rész) Utcanevek a kerületben Öt lapszámon át egy játékon keresztül ismerhetünk meg tizenöt személyt azok közül, akikről a kerületben utcát neveztek el. A kérdésekre a válaszokat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtárába várják e-mailben (fszek I308@fszek.hu), postán vagy személyesen (1138 Bp., Dagály u. 9.) 2013. május I S-ig. (A válaszok mellett kérjük, tüntessék fel az elérhetőségüket: név, telefon vagy e-mail). A helyes megfejtők könyvjutalomban részesülnek. Hetedik személy Építészmérnök, úszó, labdarúgó. (Bp., 1878. febr. l.-Bp., 1955. nov. 12.) Oklevelét a Műegyetemen szerezte. Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, 1907-ben önálló irodát nyitott. Sikerrel vett részt pályázatokon, amelyen főleg vidéki megbíXIII. KERÜLET Nyolcadik személy Festő. (Csetnek, 1830. dec. 14-Bp., 1917. jan. 10.) Közhon- véd, majd hadnagy volt a szabadságharcban. Ez az ifjúkori élménye végigkísérte egész életén; művészetét mindvégig a nemzeti függetlenség eszméjének szentel-* te. A szabadságharc leverése után egy ideig bujdosott, majd jogot tanult, amit azonban hamarosan felcserélt a festőpályával. 1853-ban a bécsi akadémia előkészítő évfolyamán, majd 1855-ig a történeti-festészeti szakosztáteni kezdett, főként portrékat és néhány fáradt történelmi kompozíciót alkotott. Korábbi művei azonban a romantikus-akadémikus történelmi festészet egyik legjobb hazai képviselőjévé avatták. 1952-ben a Fővárosi Képtárban rendeztek műveiből emlék- kiállítást. 1. Kiő? 2. Melyik sorozatban jelent meg Székely Zoltán róla szóló könyvel Kilencedik személy Nagykereskedő, politikus. (Pest; 1832. febr. 29.-Bp., 1892. nov. 26.) A pesti egyetemen bölcsészeti tanulmányokat végzett, majd átvette atyja textil-nagykereskedésének vezetését. Bankháza az 1873. évi tőzsdekrach alkalmával csaknem összeomlott. A főváros üzleti életében, az iparban és kereskedelemben csakhamar vezető szerepet játszott; a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Lloyd Társulat elnökének választotta. Részt vett több iparvállalat alapításában. zatásokhoz juttatták (Pl.: Debrecen: Bika Szálló). 1894-96-ban a MUE úszója, 1896-98-ban atlétája, rövidtávfutója, 1898-1904- ben aBTC labdarúgója. 1896-ban az első modern olimpián Athénban a 100 és 1200 m-es úszás bajnokságát nyerte. Úszóként az első magyar olimpiai bajnok. 1903-1908-ban a pesti Napló munkatársa, rovatvezetője. 1924- ben a budapesti Stadion tervével ezüstérmet nyert a szellemi olimpián. Tervezőmunkáját a margitszigeti fedett sportuszoda (1930) és egy fel nem épített stadion terve a vasbeton szerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák jellemzik. 1945 után Budapesten többek között a Vajdahunyadvár és a Tőzsdepalota helyreállítási munkálatait vezette. Egyik legnagyobb sportépítkezése az újpesti Megyeri úti sporttelep. 1. Kiő? 2. Mi volt a születési neve? lyon volt hallgató és Ferdinand Waldmüller magániskolájában is tanult. Ekkoriban készültek első történelmi tablói, amelyeket 1855- től láthatott a nagyközönség. E korszak termése A bujdosó álma című, Thököly Imrét ábrázoló műve is. 1856-tól Párizsban L. Cogniet műtermében tanult. Itt alkotta meg 1859-ben élete fő műveit: Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában című történelmi jeleneteit. Drámai erejű történelmi festményeit Párizsban aranyéremmel tüntették ki. Gautier több ízben elismerően nyilatkozott róla. 1870-ben hazajött Pestre, ám művei nem nyerték meg a kritika tetszését, ezért visszavonult a festészettől, s apjától örökölt fémáruüzletével foglalkozott. 1875-ben festett Petőfi halála című képe művészi erejének hanyatlásáról tanúskodott. Üzlete tönkrement, 1902-ben elárverezték, 1903-ban újra fesAz 1860-as évek elején megjelent újságcikkei a magyar hitelélet Ausztriától való függetlení- téséről felkeltették a Deák Ferenc körül csoportosuló, már a kiegyezésre készülő magyar politikusok figyelmét, akik támogatták országgyűlési képviselővé választását. 1869-től haláláig kormány- párti programmal Lipótváros országgyűlési képviselője volt. Budapest főváros törvényhatósági bizottságának tagja (1873-92), a képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke. 1872-ben Házmán Ferenccel együtt ő nyújtotta be a képviselőházban a Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről szóló javaslatot. Deák politikáját támogatta; a fúzió után a szabadelvű párthoz csatlakozott. A Pesti Izraelita Hitközség elnöke (1883-1892). 1. Kiő? 2. Melyik írónk parlamenti tudósításaiban szerepel gyakran a neve? Születésnapok Százéves polgáraink A kerületben 2013 a többes jubileumok éve: amellett, hogy a városrész háromnegyed évszázados, több lakója ünnepli századik születésnapját. Márciusban Kádár Mihálynét és Elmini Viktornét köszöntötte dr. Tóth József polgármester. Kádár Mihályné (lenti fotónkon) 1969-ben ment nyugdíjba. Ügyvéd fia gondoskodik róla, de két unokája is gyakran látogatja. Elmini Viktorné (fenti fotónkon) éltető erejét családja szeretetéből meríti: a maga sütötte pogácsával vendégelte meg az őt köszöntőket. ✓ Duna-parti emlékek Uj városnegyed Kapcsolat a folyóval A pesti Duna-part második építési hulláma az Ipoly utcától az Árpád hídig, a háború utáni 70- es évektől indult az állam irányítása alatt. A jó szándék mellett létrehozott több ezer panellakás hosszú időre meghatározta a part képét a maga monoton unalmával. Az óriás beruházás nem tartalmazott olyan létesítményeket — melyek ma már magától értető- dőek-, mint például üzlethelyiségek, autóbeállók. A túl korai privatizálás pedig sok helyen akadálya lett a további fejlesztéseknek, így a Palatínus házak esetében is nagyvonalú tervek hiúsultak meg. A Váci út és a XIII. kerület északi részén azonban intenzív fejlesztés indult a 80-as években. A metró és az új közművek nélkül nem beszélhetnénk „Váci út jelenségről” és az új Duna-part- ról. A part menti üzemek (Hajógyár, Darugyár) rendelésállományának csökkenése eredményezte, hogy nagy ipari területek kínálkoztak más célú felhasználásra. A rendszerváltás után, 1990- ben több, külföldön megrendezett, befektetőknek szóló kiállításon mutattuk be, hogy milyen területek várnak beruházókra a kerületben. Térbeli animációs terveket készítettünk a Foka-öböl és a fölötte lévő területsávok elképzelt tömbjeiről. 1991-ben az Európai Bizottság pályázatot hirdetett európai nagyvárosok között felhagyott ipari területek hasznosítására. Öt város nyerte el a lehetőséget, hogy ipari övezeteivel egy közös projektben részt vegyen. Genova, Lisszabon, Athén Pireus, Zilina és Budapest XIII kerület szakemberei együttesen dolgoztak ki beépítési alternatívákat. így került az érdeklődés előterébe a volt Hajógyár és a Foka-öböl területének hasznosítása. Ezután készült el az északi part menti terület beépítésére vonatkozó szabályozási terv és épült fel első elemként a Duna Plaza. További várostervek eredményeként valósult meg fővárosunk egyik legkorszerűbb lakóparkja a Marina-parton, ahol a polgárok közvetlen kapcsolatba kerülhettek a vízparttal. A Marina-part képe hűen tükrözi az egy időben, azonos igények alapján, ugyanazon építész munkája nyomán kialakított lakónegyedet. A mai gazdasági körülmények miatt azonban pár évig nincs mód a megkezdett fejlesztések folytatására, viszont ez az időszak jótékonyan hathat új gondolatok érlelésére, hiszen mindig érdemes átgondolni a további lépéseket. Nieder Iván építész (1987-1998-iG KERÜLETI FŐÉPÍTÉSZ)
