XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2013-05-16 / 10. szám

Parlamenti értékelő Dr. Tóth József: Képviselőként is a kerületért dolgozom XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 2013. MÁJUS I 6. PARLAMENTI ÉRTÉKELŐ Az önkormányzatok fekete éve Ellenzéki képviselőként is igen aktív parlamenti munkát tudhat maga mögött dr. Tóth József, aki emellett a kerület polgármestereként is dol­gozik. Ezért országgyűlési indítványaiban elsősorban az önkormány­zatok tevékenységével összefüggő szakmai témákra összpontosított. Mint azt a Hírnöknek adott évértékelő interjújában kifejtette, az elmúlt „tizenkét hónap az önkormányzatok fekete éve volt”. Mint mondja, or­szággyűlési képviselőként és polgármesterként is az a célja, hogy hoz­zájáruljon a kerületi polgárok életminőségének javulásához.- Most az a helyzet a parlamentben, hogy az ellenzék helyett is a kétharmados kormánytöbbség dönt. Önről köztudott, hogy sokat dolgozik. Ebben a helyzetben akár pihenésre is használhatná a parla­menti ülésszakokat...- Gondolom, ezt viccnek szánta. A vá­lasztóim nem azért küldtek a parlamentbe, hogy pihengessek, hanem azért, hogy az érdekeiket képviseljem.- Mennyit dolgozott parlamenti képvi­selőként az elmúlt évben?- Hogy sokat, vagy keveset, jól, vagy rosszul, azt döntsék el választópolgáraim, ne én. Inkább csak a tényeket mondanám. 32 önálló indítványt nyújtottam be. Ezek többsége szóbeli vagy írásbeli kérdés, két al­kalommal interpelláltam minisztert, egy al­kalommal, több képviselőtársammal közö­sen határozati javaslatot terjesztettünk be. Ezen felül önállóan, vagy frakciótársammal közösen 29-szer terjesztettem be törvény- módosító javaslatot. 18 alkalommal szólal­tam fel a parlamentben. A két interpelláció mellett 14 szóbeli kérdést tettem fel az ille­tékes miniszternek. A járások kialakításáról szóló törvényjavaslat vitájában vezérszóno­ki felszólalást mondtam el, és a bizottság ki­sebbségi véleményét is ismertettem.- Gazdag a lista. Miről szóltak a meg­nyilvánulásai?- írásbeli és szóbeli indítványaim során elsősorban az önkormányzatok tevékeny­ségével összefüggő szakmai témákra kon­centráltam. Főként az emberek minden­napjait érintő oktatási, szociális, egészség- ügyi témákat vetettem fel, valamint az el­múlt évek önkormányzati, közigazgatási átalakításaival járó problémákra, nehézsé­gekre hívtam fel a figyelmet. Sérelmeztem, hogy a kormányzat szigorította a járóbe­teg-szakellátás finanszírozási feltételeit. Felhívtam a figyelmet arra, hogy az iskolák államosítását követően az állam nem for­dít pénzt az intézmények felújítására. Több alkalommal írásban és szóban is kér­deztem, interpelláltam, hogy a korábbi cik­lusokban sikeres panelprogramot miért nem folytatja a kormány. Szociális témájú felszólalásaimban kiemeltem, hogy a járási hivatalok kialakítása nem ügyfélbarát, mert növeli az adminisztrációt, a köz­gyógyellátásban részesülő rászorultak ügy­intézését nehezíti. Kértem a kormányza­tot, hogy a közbiztonság növelése érdeké­ben a térfigyelő rendszerek kiépítésében segítse az önkormányzatokat.- A felvetések mögött ott van a polgár- mester.- Az elmúlt időszak negatív változásait különösen az önkormányzatok szenvedték meg. A folyamatosan romló viszonyokat ta­lán mi, polgármesterek éreztük leginkább, ezért érthető és természetes, hogy képvise­lői megnyilvánulásaimban a polgármester is megszólal. Van, aki a nagy változások évé­nek mondja 2012-őt, ami igaz is. Jómagam örömmel támogatok minden változást, ha az jobbító szándékú és javít az állampol­gárok életén. De hajlok azt a véleményt erő­síteni, hogy nem ez történt: ez a tizenkét hónap az önkormányzatok fekete éve volt.- Mire alapozza a véleményét?- Kezdem az elején. Az alaptörvényből kikerült a települések önkormányzáshoz való alapjoga. A gyakorlatban megvalósu­ló túlzott centralizáció - ami az új önkor­mányzati törvény alapján zajlik - alapve­tően ellentétben áll az 1990-ben megfogal­mazott alapelvvel. Sérti az önkormányzati autonómiát, elveti a két évtized jó és ked­vező tapasztalatait is..- Véleménye mögött nem az húzódik, hogy a kormányzati intézkedések negatí­van érintik annak az önkormányzatnak a tevékenységét is, amelyet lassan húsz éve irányít sikeresen, s emiatt csökkenhet a népszerűsége?- Nézzük, mi a siker számomra? Ha or­szággyűlési képviselőként, polgármester­ként jól teszem a dolgomat, és tevékenysé­gemmel hozzájárulok a kerületi polgárok életminőségének javulásához. Ha a polgá­rok elégedettek az általam irányított ön- kormányzat tevékenységével, és négy- évenként újra meg újra megbíznak azzal, hogy továbbra is képviseljem őket az or­szággyűlésben, irányítsam a kerület mun­káját. Ha az önkormányzat tevékenységé­nek feltételei romlanak, mint jelen eset­ben, akkor valószínűleg az eredmények is kisebbek lesznek. Még ha ennek oka más­hol keresendő - ez okozhat népszerűség- vesztést. Am, nem ma kezdtük a munkán­kat, ezért választóinknak van összehason­lítási lehetőségük. Pontosan be tudják ha­tárolni, melyik évhez, kihez és mihez köt­hető a helyzet romlása. Szerintem itt más­ról van szó.- Mire gondol?- A rendszerválto­zás egyik döntő fontos­ságú intézkedése az önkormányzatok lét­rehozása és kialakítása volt. Én ma is azt val­lom, ami huszonhárom éve megfogalma­zódott: a demokratikus kormányzás alap­vető feltétele a jól működő, hatékony, az állampolgárok érdekeit megjelenítő sike­res önkormányzati rendszer...- ...amelyek hatáskörét az elmúlt idő­szakban oly sikeresen meggyengítette két­harmados támogatással a kormányzat.- Mostanában „ilyet már átéltem” érzé­seim vannak. Kezd kialakulni egy politikai párttól nem független területi államigaz­gatás. A járások kialakításáról szóló tör­vény már a rendszerváltoztatás előtt leépí­tett igazgatási struktúrát idézi. Ugyanez történt a közoktatás centralizálásánál is. A köznevelési törvény szerinti átalakítás már induláskor komoly gondokat okoz intéz­ménynek, szülőnek egyaránt. — Mit érzékel a szerkezeti változásokon túl a napi gyakorlatban?- Az idei költségvetés önkormányzati fe­jezete rendkívül nagy bizonytalanságot je­lent, aminek jelentős következményei le­hetnek a kötelező feladataink ellátásában. Az önkormányzatok településüzemeltetési költségeinek és az annak kiegyenlítésére szolgáló források közötti egyensúlytalanság tovább romlott. Hiányoznak azok a pályá­zati források, amelyek lehetővé tennék az üzemeltetési költségek, hangsúlyozottan az energiaköltségek jelentős csökkentését, az energiatakarékosságot, a megújuló energia alkalmazását. Romlott az érdekegyeztetés gyakorlata, pártpoliti­kával átszőtt, formális, nincs érdemi egyezte­tés az önkormányzati érdekszövetségek és a kormányzat között. Néha felülről nem kel­lően átgondolt utasítá­sokat, kötelezően megoldandó feladatokat adnak, amikkel a megnyirbált apparátuso­kat feleslegesen túlterhelik, nehezítik az ön- kormányzatok amúgy sem rózsás helyzetét. — Tudna erre példát is mondani?- Idén a jövő év költségvetési koncepci­ójának megalkotását irreális módon, ápri­lis 30-ig várták el az önkormányzatoktól, miközben a 2014-es országos költségvetés koncepcionális elemeit nem ismerjük. Csak gondoljunk bele: az országgyűlés ta­valy a saját költségvetését év közben ki­lencszer módosította — még tavaly novem­berben is, amikor a miénken dolgoztunk, sok volt a bizonytalanság - az ez évit már eddig háromszor. Ennek a kötelezettség­nek a szakmai komolyságát több esetben megkérdőjeleztem a parlamentben, úgy tűnik, sikerrel, mert az új határidőt októ­ber 31-re módosították.- Úgy tűnik, szinte szétválaszthatatlan munkájában az országgyűlési képviselő és a polgármester tevékenysége.- Ez természetes számomra. A parla­ment országos szinten „gondolkodik”, az önkormányzat közvetlen kapcsolatban él az emberekkel. A fent született döntések, törvények hatásait a munkám során pol­gármesterként a bőrömön érzem. A min­dennapok gyakorlatában szerzett tapaszta­lataimat megosztom képviselőtársaimmal, és jó hasznát veszem a törvényalkotásban.- Lehet, ez az utolsó ciklus, amikor ezt elmondhatta. A jövőben - egy törvény ér­telmében - polgármester nem lehet or­szággyűlési képviselő.- Komoly elemzést érdemelne az, hogy miért éppen a polgármestereket zárja ki az országgyűlés munkájából a kormányzat. Ezt butaságnak tartom. Ilyen alapon pusz­tán szubjektív döntés kérdése, hogy mely beosztásokban és szakmákban dolgozók le­hetnek csak képviselők és kik nem.- Ha minden igaz, egy év múlva válasz­tások lesznek. Indul a versenyben?- Igen.- Melyiket célozza meg: a parlamenti kép­viselőséget, vagy a polgármesteri széket?- Korainak tartom még erről beszélni. De az biztos: sokat szeretnék még tenni a kerületben élőkért! Jusztusz Gábor A ff I I demokratikus kormány­zás alapvető feltétele a Jól műkö­dő. hatékony, az állampolgárok érdekeit megjelenítő sikeres ön- kormányzati rendszer.**

Next

/
Thumbnails
Contents