XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-05-03 / 9. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 20 I 3. MÁJUS 3. * Akikről elnevezték... Ötfordulós könyvtári játék (5. rész) Utcanevek a kerületben Öt lapszámon át egy játékon keresztül ismerhetünk meg tizenöt személyt azok közül, akikről a kerületben utcát neveztek el. A kérdésekre a válaszokat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtárába várják e-mailben (fszekl308@fszek.hu), postán vagy személyesen (1138 Bp., Dagály u. 9.) 2013. május 15-ig. (A válaszok mellett kérjük, tüntessék fel az elérhetőségüket: név, telefon •vagy e-mail). A helyes megfejtők könyvjutalomban részesülnek. Tizenharmadik személy Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. (Székelyudvarhely, 1903. aug. l.-Bp., 1980. febr. 10.). Középiskoláit Kolozsvárott végezte, 1925-ben az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti tudományegyetemen természetrajz-vegytan szakos tanári oklevelet és doktorátust szerzett. Két éven át a berlini Collegium Hungaricum tagja. 1927—29-ben a tihanyi Biológiai Kutatóintézetben adjunktus, 1929-től a debreceni tudományegyetem Növénytani Tanszékének vezetője. Intézetével megalapította és 11 éven át vezette az Európa-szerte híressé vált debreceni cönológiai (és ökológiai) iskolát, mely a hazai növényföldrajz és fejlődéstörténet vonatkozásában is úttörő. Florisztikai, geo- botanikai és cönológiai kutatások mellett vegetáció történettel, rendszertannal (főleg orchideák), természetvédelemmel foglalkozott. 1940—44-ben a kolozsvári egyetemen a Növényrendszertani Tanszéket, a Botanikus Kertet és az Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytárat vezette. 1945 után egy évtizedig újra debreceni tanszékére került vissza. Ez idő alatt lett az MTA Biológiai Osztályának elnöke, a debreceni egyetem dékánja. Számos külföldi rendezvényen vett részt. 1955-ben a fővárosba került. Ettől kezdve nyugállományba vonulásáig (1969) az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem (ELTE) Növényrendszertani és Növényföldrajztani Tanszékének profesz- szora, a Botanikus Kert igazgatója. Itt folytatta tovább 1963-ban megkezdett életművének, hatkötetes kézikönyvének megírását. Főbb művei: A magyar növényvilág kézikönyve (I—II., Jávorka Sándorral, Bp., 1951); Fejlődéstörténeti növényrendszertan (Bp., 1953); A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve (Bp., 1964-80); Magyar Flóra (Növény- határozó II. kötet, 4. kiadás Bp., 1968.). 1. Ki ő? 2. Hány kötetből áll az alábbi műve1 A magyar flóra és vegetáció rendszerta- ni-növényföldrajzi kézikönyve = Synopsis systematico-geobotanica florae vegetation- isque Hungáriáé: Magyarország növényföldrajza és magasabb szervezettségű (száras) növényeinek rendszertani feldolgozása, ökológiai-növényföldrajzi jellemzése Tizennegyedik személy Mérnök, műegyetemi tanár. (Mátészalka, 1860. máj. l.-Bp., 1924. ápr. 28.). A vasbetonépítés meghonosítója Magyar- országon. Magyarországra települt lengyel családból származott. A pesti Műegyetemen végezte tanulmányait 1884-ben, majd ösztöndíjjal Párizsban tanult és az Eiffel- cégnél dolgozott. 1885—87-ig állami ösztöndíjjal Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svájcban, Hollandiában a vasútépítést és a vasutak felszerelését, a vas- és kőhidak építését, valamint a városok vízvezeték- és csatornarendszerét tanulmányozta. 1888- ban visszatért Budapestre, ahol í889-ben mérnöki irodát nyitott. 1897-ben műegyetemi magántanár, 1901-ben az első műszaki doktor. A Hennebique-féle szabadalmak álapján számos vasbeton-szerkezetű víztornyot, hidat és más magas építményt tervezett és épített: a kőbányai, a szegedi és a margitszigeti víztornyokat, az örményesi Temes-hidat, a Ganz Vagon- és Gépgyár szerelőcsarnokát és egyéb gyár- és raktárépületeket. Tőle származnak a Lánchíd újjáépítésének tervei is. 1920-tól a Mérnök Egylet, 1921-től a Közmunkatanács elnöke, 1924-ben a Budapesti Mérnöki Kamara első elnöke. Irodalom: Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964); * (Élet és Tudomány 1965., 16. sz.); Mihailich Győző-Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon (Bp., 1966); Hajós György: *: a Magyar Mérnöki Kamara első elnökének élete és művei (Bp., Logod Bt., 2004). 1. Ki 62 2. Részt vett-e a párizsi Eiffel-torony tervezési munkálataiban? Tizenötödik személy Költő, író és festő, a magyar avantgarde művészeti irányzatok vezéralakja. (Érsekújvár, 1887. márc. 21.-Bp., 1967. júl. 22.). Baumgarten-díjas (1947), Kossuth-díjas (1965). Gimnáziumi tanulmányait megszakítva tizenkét éves korában Érsekújvárott lakatosinasnak állt be, majd segédlevelet szerzett. 1904-ben Budapestre költözött, vasmunkásként angyalföldi gyárakban dolgozott. Első verse 1908-ban egy újpesti lapban, versesfüzete pedig 1915-ben jelent meg. A Ma kiállításokat is rendezett visegrádi, váci, majd Kossuth Lajos utcai kiállítótermében. 1917-ben * szerkesztette az Új Költők Könyve c. antológiát. Ezt követték Egy szegény lélek megdicsőülése (Bp., 1918) és Khalabresz csodálatos púpja (Bp., 1918) című novelláskö- tetei, valamint Misilló királysága (Bp., 1918, előzőleg folytatásokban a Nyugatban) című regénye. A művészet szuverenitását hirdetve nem fogadta el a pártirányítás elvét. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, a gyűjtőfogházból megszöktették, Bécsbe emigrált. Itt 1920 májusában újra megindította a Ma című folyóiratát. 1926 októberében visszatért Budapestre, két hónappal később Dokumentum címen új folyóiratot adott ki, amely összesen öt számot ért meg. 1928- tól 1938-ig szerkesztette a Munka című folyóiratot, s vezette a Munka-kör tevékenységét. Fiatal munkások és értelmiségiek szervezésével és nevelésével foglalkozott. Prózai műveiben, közöttük Angyalföld és a Munkanélküliek című regényeiben a munkásság és a kispolgárság életéről adott realista képet. Legjelentősebb munkája nyolc részből álló önéletrajza: az Egy ember élete, amelyben a Tanácsköztársaság bukásáig beszélte el élete történetét. Első felesége, Simon Jolán halála után 1939- ben feleségül vette Kárpáti Klára tanárnőt. Angyalföldön élt, ott vészelte át az 1944-es ostromot, amelyről naplót írt (Kis könyv haldoklásunk emlékére). Egy személyben volt író és költő, kritikus, teoretikus, szerkesztő és mozgalmi vezér, ugyanakkor tehetséges festő és tipográfus, de figyelemreméltó észrevételeket tett a filmről, a fotóról, a zenéről, sőt a reklámról is. Válogatás az irodalomból: Rónay György: * élete alkotásai és vallomásai tükrében (Arcok és vallomások, Bp., 1974); Kosztolányi Dezső: *, írók, festők, tudósok, (Bp., 1958); Halász Gábor: *, a költő (Válogatott írásai, Bp., 1959). 1. Kiő? 2. Mikor jelent meg Angyalföld című regényei (Megjegyzés: *-gal a kitalálandó személy nevét jelöltük.) Kerületi születésnap KERÜLET Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat a kerület 75. születésnapja alkalmából pályázatot hirdet A* én kerületem címmel A pályázat célja, hogy a XIII. kerületben lakóhellyel rendelkezők bemutassák művészi tehetségüket, kreativitásukat, különleges képességüket. Pályázni lehet minden olyan pályaművel, amiben valamilyen formában ! megjelenik a XIII. kerület. Például a következőkkel: vers; szépprózai mű; videofilm-etűd; fotó, fotósorozat; plasztika; festőművészeti alkotás; grafika; kerámia; tűzzománc; tárgyi népművészeti alkotás, autentikus népművészeti értékekre épülő művészeti alkotás; gyöngy-, ékszer-, illetve hímzésala- pú tárgy; virágkompozíció, növényegyüttes; kivételes helytörténeti vagy családtörténeti emléktárgy. A nyertes pályamunkák a zsűri értékelése alapján kiállításra, illetve bemutatásra kerülnek. A jelentkezések, illetve a pályamunkák benyújtási határideje: 2013. május 17. A bemutatóra, kiállításra való meghívásról szóló értesítés: 2013. május 24. A pályamunkák bemutatása (műsor és kiállításmegnyitó): 2013. május 31.18 óra, Angyalföldi József Attila Művelődési Központ. Az eredményhirdetés időpontja: 2013. június 1.18 óra, Béke tér. A pályamunka benyújtásához kérjük a kinyomtatott és kitöltött adatlap beadását. Az adatlap letölthető a budapestl3. hu és a kultl3.hu honlapról vagy beszerezhető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában (Budapest XIII., Béke tér 1.), az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (Budapest XIII., József Attila tér 4.) vagy az Üjlipótvárosi Klub-Galériában (Budapest XIII., Tátra utca 20/B). Az adatlapot és a pályamunkákat az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (Budapest XIII., József Attila tér 4.) lehet beadni vagy elküldhetők a 75ev@bpl3.hu e-mail címre. A díjak műfajonként kerülnek kiosztásra: I. díj, amelynek összege 30 ezer forint; II. díj, amelynek összege 20 ezer forint; III. díj, amelynek összege 10 ezer forint; különdíjak, amelyek összegéről a zsűri dönt. A műfajonkénti I. díjasok és egy családtagjuk meghívást kapnak egy kassai testvérvárosi utazásra is.
