XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-01-15 / 1-2. szám
2008. január 15. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 9 553 méter hosszú a Szent István körút ANagykörút A magyar főváros ma már elképzelhetetlen a Nagykörút nélkül, hiszen ez az egyik fő ütőere, s az egyik legfontosabb, legforgalmasabb útvonala, mely egyebek között arról is híres, hogy itt jár Európa legtöbb utast szállító villamosa, a 4-6-os. A Nagykörút teljes hossza - a Margit hídtól a Petőfi hídig - 4141 méter. A kerületünk déli határát érintő Szent István körút 553 méter hosz- szú. Szélessége mindenhol 45 méter, teljes felülete tehát 186 345 m2. Látszólag vízszintes, azonban ez optikai csalódás: a tengerszint feletti legmagasabb pontja (a Nyugati előtt) 106,1 méter. Innen mindkét irányban lejt. Nem véletlenül, hiszen alatta húzódik az egyik fő szennyvízcsatorna, melynek működéséhez elengedhetetlen a gravitáció. A Nagykörút létesítéséhez 251 épületet (összesen mintegy félmillió légköbméternyi) kellett elbontani. Hajózható csatorna A Nagykörút nyomvonalát a természeti adottságok határozták meg. Először hajózható csatorna ötlete is felmerült, de ezt elvetették és a szárazföldi megoldás nyert lét- jogosultságot. A Közmunkatanács első főmérnökétől, Reitter Ferenc- től származó első műszaki terv a mély fekvésű területeket hajózható, 8 láb (2,4 méter) mély, 120 láb (36 méter) széles csatornával szerette volna összekötni, felélesztve az egykori folyóágat. A csatorna északi és déli végén egyaránt zsilipkapukkal csatlakozott volna a Dunához. A csatorna megvalósítására létrejött a Pesti Dunacsatorna-társaság, 1868-ban pedig Mention Alphons és üzlettársai lefoglalták maguknak az előmunkálatok jogát, vállalva, hogy 4 év alatt kiépítik a legnagyobb dunai hajókkal is hajózható ágat, 12 híddal és 48 rakodóhellyel. A terv pénzügyi okok miatt nem valósult meg. A főváros egyik leghírhedtebb része volt ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Mi A Nagykörút északi szakasza - a Lipót (ma: Szent István) körút - a Fegyvergyár utca tengelyét vette alapul, amely akkoriban ipari létesítményekkel volt beépítve, lakóházat csak elvétve lehetett itt találni. A terület a főváros egyik leghírhedtebb része volt, ám a városrendezés után középosztálynak adott otthont. A nyomvonal a mai Nyugati téren keresztülvágta a Pesti in- dóház (a Nyugati pályaudvar elődje) csarnokát, melynek homlokzata a mai Jókai utca vonalában volt. Az új útvonalhoz, valamint a vasúti forgalom megnövekedéséhez igazodva készült el a Nyugati pályaudvar 1874-77 között - az Eiffel intézet tervei szerint. A nyomvonal a Nyugati és az Andrássy út között jórészt beépítetlen telkeken vezetett, a Király utca és az Üllői út között azonban jelentős bontásokat kellett elvégezni. Szűk utcák és az ezeket alkotó földszintes lakóházak, istállók és műhelyek tűntek el - a környéken alig volt emeletes ház. Az Üllői út és a Boráros tér közötti nyomvonal a meglévő Malom utcához igazodott. A sarkon már akkor is állt a Mária Terézia laktanya, amelyet nem lehetett elbontani - így a nyomvonalat ennek megfelelően kellett kialakítani. A Szent István körút előző nevei: 1840-es évek: Neuer Damm Strasse (Új töltés utca) 1858: Tiiköry Damm (Tüköry töltés): a Váci-védgát egy szakaszát - amely a mai körút vonalán húzódott - Tüköry-gát- nak nevezték; itt volt a Tüköry serfőzde és a Neue Welt (Új világ) mulató 1872: Waffenfabrik Gasse (Fegyvergyár utca): utalás a közeli Vidats-féle gépgyárra, ahol 1848-49-ben a honvédség számára is készültek fegyverek 1874-1937: Lipót körút Forrás: Jelen ics József: A XIII. kerület teljes utcanévlexikona Szakaszos építkezés A nagykörút építkezése több fázisra - 1872-1883, 1884-1890, 1891-1896 és 1897-1906-bontható. Az építkezéshez pénzre volt szükség, de - bár a körút nyomvonalát törvényben rögzítették - sem az államnak, sem a fővárosnak nem volt elegendő forrása. A nehézségeket az 1873-ban kezdődött pénzügyi válság tovább fokozta, így az új úton az első időszakban alig épült valami -12 év alatt mindössze 23 épületet húztak fel (köztük a Nyugati pályaudvart és a Blaha Lujza téren a később elbontott Nemzeti Színházat). A Közmunkatanács ezekben az években jobbára csupán arra törekedett, hogy a körút szabályozott nyomvonalán újabb építkezést ne engedjen. A második etapban szinte teljesen kiépült a Váci út és a Király utca közötti szakasz, de számos új ház emelkedett az Erzsébet és József körúton is. Az időszak utolsó esztendejében kezdték el építeni a Blaha Lujza téren - Hauszmann Alajos tervei szerint - a Technológiai Iparmúzeumot. A következő időszakban a fő motivációt az 1896-os Millennium jelentette. Ekkor már jócskán építkeztek a Lipót körúton is - olyannyira, hogy ekkor került tető alá egyebek között a Vígszínház. Az erőfeszítések végül is nem voltak hiábavalóak, mert a Közmunkatanács 1896. augusztus 31 -én átadta a Nagykörutat. Ám az építkezések még egy évtizedig folytatódtak - ekkor készült el a Lipót körút legtöbb háza is - így a Nagykörút teljes befejezése valójában 1906-ra datálható. Végigsétáltam a Szent István körúton A legfrissebb benyomások „megszerzéséhez” január elején sétáltam végig a Szent István körúton. A Jászai Mari tértől indultam és a páros - azaz kerületünk - oldalán nézelődtem. Emléktáblát, szobrot és ehhez hasonlókat kerestem a házfalakon - de sehol sem találtam! Mintha híres ember nem született, nem lakott volna itt! Az egyetlen kivétel a Vígszínház épülete, melynek a Ditrói Mór utcai oldalán elhelyezett tábláról megtudhatjuk a leglényegesebbeket a színi direktor és a színház kapcsolatáról. A házak földszintjén mindenütt valamilyen üzlet, a kapualjakban ügyvédek, közjegyzők, órások - és ki tudja még ki mindenki más - hirdeti és propagálja ténykedését, így remélvén fellendíteni a forgalmat. Az udvarokba bej ütni elég nehéz: mindenhol rácsok, bezárt ajtók, kis- és nagykapuk. Egy házba sikerült bemennem, ahol körülnézhettem egy kicsit és megleshettem a körfolyosók, valamint az emeletek közötti közlekedést megkönnyítő, szemmel láthatóan utólag szerelt, üvegkalickás lift nem mindennapi hangulatát. A számozás 2—30-ig tart, az utolsó ház után a körút kiöblösö- dik és belesimul a Nyugati tér 5. számú ház ívelt homlokzatába. Az épületek állaga jónak mondható - bár néhány homlokzatra ráférne egy kis takarítás, ugyanis magukon viselika körút szennyét-porát. Ezt azonban inkább a túloldalról lehet látni, ahová - ahogy én is tettem - érdemes átmenni: visszajutva ugyanis a Jászai Mari tér sarkára, az ott levő bankfiók bejárata mellett egy kis dombormű található. Szent István mellképét ábrázol- ja és tudatja mindenkivel, hogy hazánk első királyáról elnevezett körútra érkezett. Fehér György Tájékoztató a helyi adókat érintő 2008. január 1-jétől hatályos változásokról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (Htv.) a helyi önkormányzatok részére adott felhatalmazás alapján, illetve a törvény 2008. január 1-jétől hatályos, építmény-, illetve telekadót érintő változásait is figyelembe véve, a XIII. kerületi önkormányzat építmény- és telekadóról szóló rendeletéit módosította. Kerületünkben 2007. december 31. napjáig mentes volt az építményadó alól az a lakásingatlan, amelyet részben vagy teljes egészében lakás céljára használtak. A 34/2000. (XI. 15.) számú építményadóról szóló helyi rendelet módosítása értelmében a lakásingatlanok vonatkozásában 2008. január 1-jétől építményadó-fizetési kötelezettség alá esnek az alábbiak. 1. Társas vállalkozás abban az esetben, ha az év első napján a vállalkozás a lakás tulajdonosa (vagy a lakást terhelő vagyoni értékű jog jogosultja) és- a vállalkozás székhelye vagy telephelye és levelezési címe a lakásba van bejelentve és/vagy- a lakást részben vagy egészben üzleti célt szolgáló tevékenység folytatására használja. 2. Egyéni vállalkozó, ha az év első napján a lakás tulajdonosa (vagy alakást terhelő vagyoni értékű jog jogosultja) és a lakás a vállalkozói igazolványában megjelölt székhelye vagy telephelye, valamint a lakás egy része vagy egésze után a személyi jövedelemadóban, vagy a helyi iparűzési adóban költséget számol el. 3. Magánszemély, ha az év első napján a lakás tulajdonosa (vagy a lakást terhelő vagyoni értékű jog jogosultja) és annak egy részében vagy egészében vállalkozási, üzleti célt szolgáló tevékenységet folytatnak. A 35/2000. (XI. 15.) számú telekadóról szóló helyi rendelet 2008. január 1 -jétől hatályos módosítása értelmében telekadó-köteles az a belterületi telekingatlan is, amelynek határain belül a fentiek alapján építményadó hatálya alá eső lakóingatlan található. Munkatársaink az alábbi elérhetőségeken nyújtanak további felvilágosítást. Telefon: 452-4133,452-4100/4738-as mellék. E- mail: adougy@bpl3.hu. Személyesen: Béke tér 1., II. emelet 234-es, 235-ös irodákban. Levélben: 1139 Budapest, Béke tér 1. INGYENES SZEMVIZSGÁIAT AJÁNDÉKUTALVÁNY-5000 Ft Vágja ki, és hozza be a hirdetést! Részletek a boltban, LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9.00-18.00 ■ szombat 9.00-13.00 Telefon: 288-6960
