XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-12-19 / 24. szám
2006. december 19. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 9 Advent Idén december 3-ára esett advent első vasárnapja. (A latin eredetű szó jelentése: Adventus Domini = megérkezés, az Úr érkezése.) A karácsonyi készülődés időszaka minden évben a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik és négy héten át tart. Advent idején a virágboltok kirakatában megjelennek a díszes adventi koszorúk. Sokakban ilyenkor felmerül a kérdés, hogy miért koszorú az adventi dísz. Az első maihoz hasonló négy gyertyával készülő fenyőkoszorút a leírások szerint Johann Hinrich Wiehern, az evangélikus szeretetszolgálat alapítója készítette 1860- ban. Eredetileg a szeretetotthonban egy nagy méretű fakoszorút készítettek 23 gyertyával, ebből négy nagyobb a vasárnapokat, a 19 kisebb a hétköznapokat szimbolizálta. Manapság már csak négy gyertyát szokás a koszorúra tenni. A koszorú kereksége az örökkévalóság szimbóluma. Fenyőágból készül, amelynek zöld színe a reményt jelképezi. A katolikus liturgiának megfelelő hagyományos adventi koszorún az első, a második és a negyedik gyertya lila színű, ami a bűnbánatot szimbolizálja, míg a harmadik gyertya a közelgő ünnepet, ezért rózsaszín. Az adventi várakozás a hagyomány szerint csendben készíti fel az emberek lelkét a karácsonyi csodára. A keresztény tanítás szerint Isten olyan szertettel szeret bennünket, embereket, ami nem kötődik érdemeinkhez vagy viselkedésünkhöz. A karácsonyi szeretet tehát nem más, mint annak ellenére szeretni valakit - egy barátot, családtagot vagy ismerőst - amilyen, és ez által egy lépéssel közelebb kerülni a szeretet lényegéhez... Kollányi Rita Ünnepvárás Lucával, Tamással Decemberi jeles napok Fenyőillatú fényesség Közeledik a karácsony. Készülődünk az ünnepre: vásárolunk. És a decemberijeles napok egyre inkább az ajándékokról szólnak. Hogyan készülődtek az ünnepre déd- szüleink akkor, amikor még nyoma sem volt urbanizációnak, plázának, bevásárlócenternek? És azt sem tudták, mi az, hogy shoppingolni. Luca napja A decemberi jeles napok közül Luca napjához kapcsolódik a legtöbb szokás. December 13-a a legalkalmasabb időpont arra, hogy a meteorológusnál is megbízhatóbb adataink legyenek az időjárásról, megtudjuk leendő házastársunk nevét, elkezdjük készíteni a Luca széket és állatainkat termékennyé varázsoljuk. Bizonyos női munkák tilalmasak voltak ezen a napon. Úgy tartották, ha a nők Luca-nap- kor fonnak vagy varrnak, bevarrják a tyúkok fenekét és oda a jó tojáshozam. De hogy termékennyé, szaporává varázsoljuk kisállatainkat, mondjuk: „Tyúkom, tyúkom, tojj tojást; a másé meg kotkodácst!” Luca napja alkalmas arra is, hogy megjósoljuk jövendőbelink nevét pogácsából vagy gombócból. Készítsünk pogácsákat! Mindegyikbe egy-egy cédulán egy-egy férfinevet süssünk. A legelső pogácsában található név lesz férjünk neve. De készíthetünk gombócokat, minden gombócba egy-egy férfinevet rejtsünk! Amelyik gombóc leghamarabb feljön a felszínre, abban van jövendőbelink neve. A vágott disznó sózott vére Luca-naptól karácsonyig épp tizenkét nap van hátra. Ennek a tizenkét napnak az időjárásából pontosan lehet következtetni a következő év tizenkét hónapjának időjárására. De segítségül hívhatjuk a hagymakalendáriumot is, miszerint tizenkét besózott hagymalevéllel a következő év hónapjainak csapadékosságát vagy szárazságát jósolhatjuk meg. Luca napja gonoszjáró nap is. * Védekezni kell a boszorkányok ellen. Az ajtókra fokhagymát tehetünk, és kereszteket rajzolhatunk. Ha hamut szórunk az ajtó elé, később a macska képében járó boszorkány nyomait felszedhetjük. A dventus Domini, az Úr eljövetele - vagyis advent heteit éljük, amelyet a keresztény világ másfél évezrede Jézus születése megünneplésének lelki felkészülésére szentel. A hívők hajnali misére, rorátéra mennek, és ott éneklik: „Harmatozzatok, égi magasok!” Lehet, hogy hihetetlen, de az adventi koszorú készítésének hagyománya a pogány korba nyúlik vissza, amikor a kelták ünnepelték a téli napéjegyenlőséget, azaz a fény újjászületését. Ilyenkor az ajtókra örökzöld ágakból, fűzfavesszőből és szalmából „varázskört” alkottak, amelyet fagyöngygyei díszítettek. A keresztény világban a XIX. században jött divatba az örökkévalóságot jelző, kör alakú adventi koszorú, zöld, piros és arany színnel díszítve. A zöld a természet színe, a piros az életé, az arany pedig a fényé. Azt tartják, hogy a koszorúval minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat, az ajtóra erősítve viszont a szíves vendéglátást jelképezi. V alamikor betlehemesek jártak házról házra, csengettyűszóval kértek bebocsátást a jászolban nyugvó Kisjézusnak, akit gubás pásztorok kísértek. Vidám jeleneteket rögtönöztek álomba merült társukat költögetve, és a háziak szívesen meghálálták a derűs áhítat perceit. Az ünnepi várakozás napjai közül kiemelkedik december 13-a, Luca napja. A néphit szerint a hölgy rokonságban áll a boszorkányokkal, és megbünteti például az ünnepén házi munkát végző asszonyokat. A napocska viszont ezekben a hetekben a leglustább. Reggel ugyancsak ráérősen kél, de sokszor ki sem bújik felhőtakarója alól, csak fél szemmel nézi, hogy idelent mint botorkálunk a nyirkos ködben, majd már a délután derekán itthágy bennünket, hamar nyugovóra tér. Mi pedig ló- tunk-futunk a fényárban úszó üzletekben, hiszen már javában tart a karácsonyra készülődés, és persze sietünk haza takarítani. Miközben azon törjük a fejünket, hogy miként tudunk örömet szerezni szeretteinknek, arról álmodozunk, minket is megajándékoz majd a friss kalács illatú csendes éj az áhítattal várt boldogsággal, nyugalommal. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a külvilág jelen van a legszebb, legbensőségesebb órákban is, mert nincs karácsony tévé nélkül. Tíz magyarból kilenc otthonában, a képernyő előtt ülve keresi a kikapcsolódást. Pedig a karácsony sok minden jót jelenthet számunkra. Az illatos fenyőt díszítve együtt vagyunk azokkal, akikkel összetartozunk, kifejezzük szeretetünket irántuk, a meghitt családi körben a finom falatokkal szépen megterített asztal mellől jókívánságainkat küldjük a távollévőknek is. A gyertyafényes titokzatos éjen azt ünnepeljük, hogy a mennyből az angyal lejött a pásztorokhoz, hirdetve a Megváltó eljövetelét, Isten dicsőségét zengve, és BÉKESSÉGET ígért a földön a jóakaratú embereknek! Imre Erzsébet Kassai „Adjon isten sokakat, sok karácsony napokat, búzát, borteleget, az üvegnek feneket, hogy ihassunk eleget, biket, bakot, barackot, szó'röstökű malacot. Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!” Luca székére állva a boszorkányokat is fel lehet ismerni. A széket december 13-a és karácsony között kell elkészíteni kilenc különböző fából. A háromlábú, kerek székhez vasat nem lehet használni. Aztán a karácsonyi misén Luca székére állva biztosan felismerhetjük a boszorkányokat a szarvukról. Utána gyorsan el kell égetni a széket, a boszorkányok bosszúja miatt. December 21., Tamás napja a disznóvágás ideje. Úgy tartották, hogy az ezen a napon vágott disznó sózott vére gyógyítja a kösz- vényt. A karácsonyi énekes, verses köszöntőket kántálásnak nevezik. Más helyeken a kántálást kóringyálásnak vagy angyali vigasságnak is hívják. Egy népszerű bukovinai kántá- ló néhány sorával kívánok boldog, békés ünnepeket!
