XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-02-01 / 3. szám
2006. február 1. TIZENHARM ADIK^KERÜLETI HÍRNÖK Kritikai életrajz Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete Radnóti Miklós: Hetedik ecloga A z Osiris Kiadó gondozásban megjelent monográfia szerzője, Ferencz Győző bevezetőjében kifejti: „A könyvben azt kísérelem meg bizonyítani, hogy Radnótit nem utolsó versei avatják jelentős költővé. Már a harmincas évek második felében is nagy verseket írt. Megvolt az a különleges képessége, hogy élméFerencz Győző RADNÓTI MIKLC^S élete És költészet! nyeit emlékezetes versekben, koncentrált sorokban fogalmazza meg. Többek között ezért és az állandó alkotói készenlét miatt tudott a létezés határhelyzetében is alkotni. Életművét azonban valóban utolsó versei formálták kivételessé” - fogalmaz Ferencz Győző, a Radnóti-filológia kiváló ismerője. A szerző a kötetben megrajzolja az életmű életrajzi hátterét, ugyanakkor korszerű irodalomtudományi módszerekkel elemzi Radnóti (1905. május 5.-1944. november) egész alkotói pályáját, annak minden műfaját, így elsősorban költészetét, de részletesen kitér műfordítói, prózaírói (benne naplóírói) és kritikusi tevékenységére is. Megjegyzi: Radnóti költészete arra a kérdésre keresi a választ, milyen kapcsolatban van egymással a költő személyes élete és az általa létrehozott mű, megteremthető-e lét és írás egysége. Radnóti válasza rokon az úgynevezett vallomásos költészetfelfogással. Személyes élményeit, érzelmi élete sérüléseit, háborús és egzisztenciális szorongásait életrajzi énjétől eltávolított, szóbeli műtárgyakká formálta. A monográfia nyomon követi a költő szellemi fejlődését, behatóan foglalkozik önmeghatározásának összetevőivel: magyarságtudatával, a katolicizmushoz, a zsidósághoz, a baloldalhoz való viszonyával. A teljes életművet vizsgálva kiviláglik, hogy Radnóti szépprózája, naplója, tanulmányai és kritikái is zárt egységet alkotnak. Kevés számú szépprózai írásában többnyire életrajzi eseményt dolgozott fel. Kritikusként, irodalomtörténészként csupa olyankérdéssel foglalkozott, amely költőként is izgatta. A monográfus Radnóti életét, költészetét amennyire lehetett, eredeti források alapján vizsgálta. Leveleit, feljegyzéseit és egyéb kéziratos anyagait szöveghű átírásban közli. A szöveget gazdag képanyag kíséri (fotók, dokumentumok, kéziratok), melynek egyes darabjai itt láthatók először. Osiris Kiadó, 810 oldal, ára: 4500 Ft. Holokausztemléknap Az ENSZ január 27-ét, az Auschwitz-Birkenau haláltáborok felszabadításának napját a holokauszt emléknapjává nyilvánította. 2006. november 27-én az Élet Menete Alapítvány szervezésében a világ csaknem 200 nemzetével együtt emlékeztünk a Kossuth téren a haláltáborokban elpusztult hatmillió -közöttük hatszázezer magyar - zsidóra, politikai meggyőződése miatt üldözöttre, romára, másságáért meggyilkoltra. Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este. Rabságunk keretét elereszti a lassú tekintet és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését. Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak, megtöretett testünket az álom, a szép szabadító oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor. Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok, Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra. Búvó otthoni táj!Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán?s van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is? Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyókéntaraszolgatván apapíron; zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra. Rémhírek ésférgek közt él itt francia, lengyel, hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt lázas tests mégis egy életet él itt, - jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot, s várja a véget, a sűrű homályba bukót, a csodákat. Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák ostroma meg-megujúl, de a légy sereg elnyugodott már. Este van, egy nappal rövidebb, lásd, újra a fogság és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra rásüt a hold s fényében a drótok újra feszülnek, s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben. Tündérjáték felnőtteknek A kék madár J anuár 20-tól játsszák a Vígszínházban Maurice Maeterlinck A kék madár című darabját. Maurice Maeterlinck (1862-1949) francia nyelven író, Nobel-díjas belga-flamand költő láthatatlan főszereplője az Idő. Az a nagyon kicsi idő, ami élnünk adatott, és az a beláthatatlan, ami előtte és utána van. A mese szabad átjárást enged múlt és jövő, a már és a még nem élők tartományai között. Ébrenlétálom, élet-halál, valóság-képzelet, gyerekkor-öregkor mezsgyéjén mozog. Hősei bejárnak egy utat. Előre mennek? Visszafelé? Mindenesetre látni tanulnak. Tapasztalatokat szereznek. Vagy tapasztalataik birtokában visszatekintenek. Nem kell eldönteni. A történetben a favágó gyerekeit, Tiltilt és Mitilt karácsony éjszakáján meglátogatja az Alkonyi Tündér, aki a boldogságot jelentő Kék Madarat keresi beteg unokája számára. A gyerekek segítségét kéri. Ő is segít, szemfelnyitó gyémántja hatására életre kelnek a tárgyak - kipattannak szigorú kérgükből és lelkűket mutatják. A Víz ragyogó, síró lány, a Cukor édeskés, mosolygó alak, a Kenyér puffogó, önérzetes férfi. A Fák, az Állatok öntudatra ébrednek. A hallgatásra kárhoztatott Kutya és Macska szavakba foglalhatja érzéseit. A Tündér és a megelevenedett Dolgok és Lények kíséretében Tiltil - Börcsök Enikő és Mitil - Venczel Vera elindulnak, hogy felnyitott szemmel még egyszer bejárják az utat, amin egyszer már végigmentek. Járnak halott nagy- szüleiknél az Emlékek Országában, az Éjszaka Birodalmában a halállal viaskodnak. Találkoznak a bosszúra készülő Fákkal és Állatokkal. A temetőből szemük láttára eltűnnek a halottak, és minden az élet diadaláról beszél. Megismerkednek a látható és láthatatlan Boldogságokkal. A Jövő Birodalmában látják az életre készülődést. Többször is látni vélik a Kék Madarat, de amikor megfogják, elváltozik a színe, megdöglik, elröpül, vagy éppen megfeledkeznek róla. Az út végén búcsúzni kell a Dolgok és Lények leikétől - visszamennek a Csöndbe. Tiltil és Mitil felébrednek, a kezükből kiröppen az otthoni Kék Madár. De már mindent szebbnek látnak, mint azelőtt. Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már újra elalszik sfénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. Lager Heidenau, Zagubica fölött a hegyekben, 1944. július ■ FEBRUÁR 12.1 VASÁRNAP 120:001 HANGOLÓ Rajk Judit ária és dalestje. Minden hónap második vasárnapján este nyolctól egy fiatal művész lép a Bálint Ház színpadára. I FEBRUÁR 11. (SZOMBAT119:001 ÉLŐ ÚJSÁG Közös dolgainkról beszélgetünk minden hónap második szombatján. Kertész Péter Pulitzer-emlékdijas újságíró vendégel: dr. Czeízel Endre orvosgenetikus (zsidó Nobetdijasok); Pajor Tamás lelkész. Hit Gyülekezete (dalok a Holokausztrúl): Polgár László sakk-nagypapa (lányok, unokák). ■ FEBRUÁR 15. i SZERDA I 18:30 I ZSIDÓ ÉLET RÉGEN ÉS MA IA MAZSIKE PROGRAMJA "A zsidó időszámítás története - kultúrtörténeti háttere" Előadó: Raj Tamás rabbi ■ FEBRUÁR 19.1 VASÁRNAP I 10:00 - 18:00 I KÉPREGÉNYES NAP ■ FEBRUÁR 26. I VASÁRNAP I 15:30 - 18:001 CSALÁDI DÉLUTÁN 117:00 - 22:00 I MESTERSÉGEM CÍMERE - BORKERESKEDŐ In Vino Veritas Havonta megjelenő sorozatunkban egy-egy olyan mesterséget tűntetünk ki figyelmünkkel, melyet nagy százalékban űztek őseink és ma is sokan választjuk foglalkozásunknak. A délután kezdődő és estébe nyúló programon lesz borkóstoló, előadás a mádi zsidóról, képzeletben elutazunk Tokajba, szó lesz kóser borról, borászatról, úszni fogunk a borban. • 1» PESTI 4-11; Támogatónk: JOC Magyarország < Szervezetünk a ZSKF tagja l Médiapartner- PostiEst w I « le IM M ■ % 8 ! O Ó SŐtSSSÉCI