XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-10-19 / 20. szám
TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2005. október 19. Iskolamúzeumot szervez íróasztala és terme van az iskolában B ellay László tanár úr neve fogalom a kerületünkben. A Sziget (később Radnóti Miklós) utcai iskola igazgatója több mint huszonöt éve, hogy - legalábbis igazgatóként - nyugdíjba vonult. Hogy sok-e ez a negyedszázad vagy kevés, nézőpont kérdése. Ahhoz mindenesetre bőven elég, hogy elfeledkezzenek valakiről. Jubileumok éve Szerencsére Bellay László esetében nem így történt. Nem csak diákjai meg volt kollégái emlékeznek rá. Kerületi díszpolgárságától kezdve az idén átvett magas állami kitüntetéséig minden arról tanúskodik, hogy „hivatalosan” is számon tartják és értékelik életművét. Ebben persze része van neki magának is. Határozott, nyílt, vonzó egyéniségének és nem utolsósorban aktivitásának. Nyugdíjba vonulása után még évekig tanított, most pedig minden erejével régi álma, az iskolamúzeum megvalósításán munkálkodik. 2005 a jubileumok éve. Éppen hetven évvel ezelőtt, 1935-ben szerezte meg első diplomáját - a magyar és német nyelvű tanításra jogosító tanítói oklevelet - a Budapesti Állami Tanítóképző Intézetben. Ötven esztendeje került kerületünkbe, amikor 1955-ben kinevezték a Sziget utcai iskola (a mai Gárdonyi Géza Általános Iskola) élére. És nem utolsósorban idén ünnepelte kilencvenedik születésnapját. A polgáriból az általánosba Vígszínház utcai otthonának bejáratát gyönyörű virágok, növények veszik körül. A gangon a muskátlik láthatóan örülnek az őszi napfénynek, teljes pompájukban virítanak. A termetes növények zöld levelei gondos kezekről tanúskodnak. Laci bácsitól - a tanár úr tisztelt meg azzal, hogy így szólíthattam - megtudom, hogy olykor napi egy órájába is beletelik, míg mindegyiket „leápolja”. Aztán a tágas nappaliban leülünk az asztal mellé. Elmondja: falun nőtt fel, és bányamester édesapja mindenképpen mérnököt akart belőle faragni. Édesanyja viszont - vallásos asszony lévén - a papi hivatást szemelte ki a fiának. Végül aztán kiegyeztek abban, legyen a gyerekből kántortanító. Putnokon járta ki a mai általános iskola felső tagozatának megfelelő polgári iskolát. A tanítóképzőt a fővárosban végezte, és alighogy megvolt a tanítói diplomája, Szegeden, a tanárképző főiskolán folytatta tanulmányait. Itt 1939- ben végzett, és matematika -fizika-kézimunka szakos polgári iskolai tanári diplomát szerzett. Ezután a Mester utcában, az úgynevezett mintapolgáriban tanított. Ebben az intézményben mutatták be, hogyan is fessen a modern pedagógia a polgári iskolában. Á gyerekek aktivizálása, az ismeretek cselekvés útján való elsajátítása kapott itt hangsúlyt. A háború után az elemi és polgári iskolából létrehozták a nyolc- osztályos általános iskolát. A mintapolgári megszűntével Bellay László az akkor alakult Pedagógiai Főiskola gyakorlóiskolájába került igazgatóhelyettesként. Innen egyenes út vezetett a főiskola fizika tanszékére, ahol Öveges József professzor adjunktusaként a levelező oktatást irányította, és a fizika módszertanát adta elő. Aztán 1955-ben egyik napról a másikra megszüntették a főiskolát.- Választás előtt álltam - emlékszik vissza a tanár úr az ötven évvel ezelőtt történtekre. - Imádtam a főiskolán dolgozni, nagyon jó volt az ott töltött öt év, amikor mindent megtudtam a pedagógiai munkáról. Pécsett kaphattam volna hasonló munkát, de a szintén fizikatanár feleségem valószínűleg állás nélkül maradt volna. És gondolni kellett két gyerekünkre is. így aztán maradtunk Pesten. Ezután jött majdnem negyedszázad a Sziget, illetve Radnóti Miklós utcai iskolában. Felsorolni is sok lenne, mi minden történt, amíg ő vezette az iskolát, így csak „szemezgetünk” belőle. Megtudom: eleinte nagyon rossz állapotban volt az épület. Ma már hihetetlenül hangzik, hogy néztek ki például a mellékhelyiségek. Az összes osztályterem hajópadlós volt, és a tüdőre veszélyes, szálló por ellen olajjal kenték fel. Az igazgatói teendők mellett Bellay László matematikát és fizikát is tanított. Részt vett a pedagógiai közéletben. Előadásokat tartott, könyveket és tanulmányokat írt, taneszközöket tervezett. Megalapította a kerület első matematika tagozatos osztályát. Sok kiváló tanítványa volt, köztük a ma már világhírű matematikus, Lovász László, aki orvosnak készült. A tanár úr azonban meglátta benne a matematikai zsenit, és sikerült lebeszélnie eredeti szándékáról. Azt viszont sajnálja, hogy az általa pedagógiailag leghatékonyabbnak tartott 12 osztályos iskolát - amely lehetőséget ad a lineáris fejlődésre - nem valósíthatta meg. Az aktív nyugdíjas Nyugdíjba vonulása után is dolgozott: tanított, írt és előadott. A többi között például a Tudományos Ismeretterjesztő T ársulatnál végzett tudományterjesztő munkát. Hogy régi iskolájával a mai napig is milyen élő a kapcsolata, azt jól mutatja, hogy ma is van ott egy íróasztala. Sőt nem csak asztala, de - ezt sem sokan mondhatják el magukról - két év óta „saját” osztályterme is. Az iskola nevelőtestületének kérésére ugyanis az oktatási miniszter engedélyezte, hogy 2003-ban Bellay Lászlóról nevezték el a fizikatermet. Ma is rendszeresen bejár az iskolába, és gondozza az iskolamúzeum felszereléseit. Fényképeket készít régi bútorokról, oktatási eszközökről. Otthoni dolgozószobáját is megtöltik az iskolával kapcsolatos képek, tárgyak és írások. Régi öntöttvas osztályfeliratok, a gyerekek által hajdan készített gőzgépmodell, egy régi táborozás emlékei, fotók, amelyeket a múzeumnak szán. Amikor kiterjedt családjáról kérdezem, büszkén említi, hogy - a négy unokát is beleértve - szinte nincs olyan családtagja, aki ne kötődne valamilyen módon a matematikához, illetve a fizikához. A hat dédunoka közül a legnagyobb most hetedikes. A tanár úr ma egyedül él, de ünnepen mindannyian együtt vannak. Csop Veronika Települési önállóság Másfél évtized... Szeretettel köszöntjük a kerület vas- (65 év), gyémánt- (60 év) és aranydiplomás (50 év) pedagógusait T izenöt esztendő történelmi távlatokban atomnyi idő, az ember életében egy negyed emberöltő, az önkormányzatok életében, a rendszerváltás legnagyszerűbb vívmánya, a települési autonómia megteremtésének nagyon fontos szakasza. Az 1586 tanácsot felváltva ma már 3168 önkormányzat viseli a települések gondjait. A Belügyminisztérium az általános iskolások részére rajz- és esszépályázatot hirdetett Mit tennék, ha én lennék a polgármester? címmel. A legjobb rajzokat a Művészetek Palotájában állították ki. Az esszépályázat győztese Kerékgyártó Dóra, a siroki Országh Kristóf Általános Iskola 5. osztályos tanulója. Kerékgyártó Dóra: Ha én lennék apolgármester Ha én lennék a polgármester, akkor jóban lennék mindenkivel a faluban. Beszélgetnék velük, meghallgatnám őket. Ha én lennék a polgármester, mindenki egészségesen élne a faluban. Megkérdezném a körzeti orvostól, hogy ki nem volt beteg, azoknak kerékpárt adnék ajándékba. A kocsmákat bezáratnám, mert sokat isznak az emberek. Hatalmas szemétgyűjtőt is építtetnék. Megtanítanám az embereket, hogyan kell különválogatni a szemetet. Aki nem tartja be, az szedné egy hétiga faluban a szemetet. Csinosítanám a falut, hogyha idegenek érkeznek, meglepődve mondják: „Jé, milyen szép falu!”. Ha én lennék a polgármester, öregotthont építtetnék. Oda költöztetném az időseket, ott jól érezhetnék magukat. Meglátogatnám őket minden vasárnap, vinnék nekik süteményt meg banánt, mert azt nagyon szeretik. Télen meg jó meleg sapkát és kesztyűt, hogy ne fázzanak. Ha én lennék a polgármester, lenne szép könyvtárunk, aholsokkönyv, újság lenne, hogy olvassanak az emberek, legyenek műveltek, tájékozottak. A mi falunkban mindenki jól érez- né magát. Sokat nevetnénk. Ez egy vidám falu lenne. Ha én lennék a polgármester, elég sok bajom lenne, elég keveset lennék otthon, de az emberek megbíznának bennem, én igyekeznék megfelelni nekik. Vasokleveles tanítónők: Demeter Ferencné, Gabányi Andor András- né, dr. Pagony Tiborné, Posch Irén, dr.Záhonyi Ábel Ferencné. Gyémántokleveles tanítónők: Dávid Sándorné, Varga Kovács Jánosné. Aranyokleveles óvónők: Antoni Jánosné, Boros Tiborné, dr. Bölcsföldi Józsefné, Danes Sándorné, DorcsákLajosné, Jeges Istvánné, LacháziLás- zlóné, Lőrincz Lajosné, Monokiné Imrei Jolán, Nagy Istvánné, Nyilas Árpádné, Putter Tamásné, Róza Imréné, Széni Józsefné. Aranyokleveles tanítónők, tanítók: Bakcsi Ernó'né, Bellay László, Gadó Károlyné, Knáb Gábor, Sipos Zsigmondné, Szőke Ferencné, Tóth Józsefné. Aranyokleveles tanárnők, tanárok: dr. Cseri Zoltánná, Dolgos Jánosné, Faragó Jenőné, Juhász Dezsőné, Kalmár Tamásné, Kettler Miklós, Kettler Miklósné, Kom Ferencné, Matalovics Györgyné, Meleg Elek, Németh Gyuláné, Nógrádi Mihály, Páka Lajosné, Seres Bella Pál, SzókontorPál, Walcz Györgyné. Bellay tanár úr kollégáival gyakran találkozik
