XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-02-02 / 3. szám
m 2005. FEBRUÁR 2. HírnökA XIII. kerületi hidak históriája (1.) Arany János Híd-avatás AII. világháborúban, 1944 őszén a Vörös Hadsereg elérte hazánk határait. A visszavonuló német csapatok, hogy lassítsák a Vörös Hadsereg alakulatainak előrenyomulását, a hadászati szempontból számításba vehető hidakat felrobbantották. Az ország vizei felett 1938-ban 8373 híd húzódott. A háború végére ezekből 6969 maradt. 1424 hidat-ebből 15 168 méter vashidat, 9872 méter vasbeton és kőhidat, valamint 2464 méter fahidat - semmisítettek meg a németek. A Dunán és a Tiszán egyetlen vasúti híd sem maradt épen. A budapesti hidakat alig három hét alatt, 1944 decemberében és 1945 januárjában robbantották a Dunába. A fővárosi hidak elpusztult értékét 150 millió aranypengőre becsülték. A fekete nap 1945. január 18-a volt. Ezen a napon érték el a Vőrös Hadsereg alakulatai teljes hosszában a pesti Duna-partot. A németek áthúzódtak Budára, és maguk mögött felrobbantották az addig még épségben maradt hidakat. (i Margit híd A Margit híd építéséről az 1870. évi X. te. határozott. Helyét a mai Nagykörút és a Margit körút vonalában jelölték ki. Követelmény volt, hogy a Margit híd a Duna két ágát, valamint a Margitsziget déli csúcsát 150°-os szögben hidalja át. A tervekre nemzetközi pályázatot írtak ki, amit Ernest Gouin (Örneszt Guin) francia mérnök nyert meg. A munkálatokban A. G. Eiffel, a párizsi torony híres építésze is részt vett. Az építés 1872-ben kezdődött. A pilléreket és a vasszerkezetet is francia vállalatok készítették Wilbrod Charbol tervei alapján. A pilléreket díszítő szobrok a francia Thabard mester kezét dicsérik. A hidat 1876. április 30-án nyitották meg a nagyközönség előtt. Három évvel később, 1879. június 21-én a lóvasúti forgalom is megindult a hídon Pestről Budára. Mivel a híd a körút szintjéhez képest viszonylag meredeken emelkedett, a hídpályán egy újabb ló is segített a kocsit húzni. Ez volt a rudas, lovasa pedig a nyargonc, aki a hídfő közepéig segítette a kocsit. 1896-tól pedig lovak nélküli jármű közlekedett a hídon: a villamos. A Margitszigetre vezető hídszámy 1899-1900-ban készült el Zsigmondy Béla és Ecker- mann Ede tervei alapján. A híd eredetileg fakockákkal volt burkolva, amit'1921-22-ben kőburkolatra cseréltek. Az egyre növekvő forgalom miatt a híd kiszélesítése mellett döntöttek, és azt a déli oldalán 5 méterrel kiszélesítették. Erre 1935-37 között került sor, melynek terveit dr. Mihalik Győző műegyetemi tanár készítette, aki egy aluljáró tervezésével oldotta meg a szigeti hídszárny megközelítését. 1944. november 4. fekete nap volt a híd történetében. A szombat déli csúcsforgalomban a német hadvezetőség utasítására aláaknázott Margit híd pesti szárnyát, valószínűleg műszaki hiba következtében, felrobbantották. A halálos áldozatok száma jóval száz fölött volt. A híd teljes elpusztításáig még tíz hét hátra volt. Mikor a Budapestért harcoló Vörös Hadsereg harcoló alakulatai 1945. január 18-án a pesti Duna-part teljes hosszában kijutottak a Duna-part- ra - a Margitszigeten még német erők tartózkodtak -, és felrobbantották a budai hídoldal addig még épen álló három hídnyílását is. A szigetre vezető hídszámy épségben maradt. A lerombolt híd újjáépítésére készített tervek közül Fáber Gusztáv által készített Ganz gyári tervet fogadták el, amelyben az út szélessége 18 méter. A híd átadására a déli oldal fél szélességében 1947. november 16-án, teljes szélességében pedig 1948. augusztus elsején került sor. 1977-78-ban a hídon nagyobb rekonstrukciót végeztek és kiszélesítették. A terveket Petrik Ernő, Király László, Márkosi Erzsébet és Németh József készítette. Szólt a fiú: „Kettő, vagy semmi!” És kártya perdül, kártya mén; Bedobta... késő visszavenni: Ez az utolsó tétemény: „Egy fiatal élet-remény.” A kártya nem „fest”, - a fiúnak Vérgyöngy izzad ki homlokán. Tét elveszett!... ő vándorúinak — Most már remény nélkül, magán Indúl a késő éjszakán. Előtte a folyam, az új hid, Még rajta zászlók lengenek: Ma szentelé föl a komoly hit, S vidám zenével körmenet: Nyeré „Szűz-Szent-Margif ’ nevet. Halad középig, hova záros Kapcsát ereszték mesteri; Éjfélt is a négy parti város Tornyában sorra elveri; - Lenn, csillagok száz-ezeri. S amint az óra, csengve, bongva, Ki véknyan üt, ki vastagon, S ő néz a visszás csillagokba: Kél egy-egy árnyék a habon: Ősz, gyermek, ifjú, hajadon. Elébb csak a fej nő ki állig, S körülforog kíváncsian; Majd az egész termet kiválik S ujjonganak mindannyian: „ Ujhíd! avatni mind! vígan.” „Jerünk!... ki kezdje? a galambpár!” Fehérben ifjú és leány Ölelkezik s a hídon van már: „Egymásé a halál után!” S buknak, - mint egykor igazán. Taps várja. - „Most a millióson Van a sor: bátran, öregem!” - „Ha megszökött minden adósom: így szökni tisztesebb nekem!” S elsimul a víz tükre lenn. Hívatlanul is jönnek aztán A harmadik, a negyedik: „Én a quatemót elszalasztám!” „Én a becsületet, - pedig Viseltem négy évtizedig.” S kört körre hány a barna hullám, Amint letűnnek, itt vagy ott. Jön egy fiú: „Én most tanúiám Az elsőt; pénzem elfogyott: Nem adtak: ugróm hát nagyot!” Egy tisztes agg, fehér szakállal, Lassan a hídra vánszorog: „Hordozta ez, míg bírta vállal, A létet: mégis nyomorog!” Fogadd be, nyílt örvény-torok! Unalmas arc, félig kifestve - Egy úri nő lomhán kikel: „Ah, kínos élet: reggel, estve Öltözni és vetkezni kell!” Ezt is hullámok nyelik el. Nagy zajjal egy dúlt férfi váza Csörtet fel és vigyorogva mond: „Enyém a hadvezért pálca, Mely megveré Napóleont!” A többi sugdos: „a bolond!...” Szurtos fiú ennek nyakába Hátul röhögve ott terem S ketten repülnek a Dunába: „Lábszijjra várt a mesterem: No, várjon, míg megkérlelem!” „Én dús vagyok” kiált egy másik „S élvezni többé nem tudom! -” „Én hű valék a kézfogásig S elvette Alfréd a húgom’!” Eltűnnek mind, ajárt utón. „Párbajban ezt én így fogadtam: Menj hát elül, sötét golyó!” - „Én a szemérmet félrehagytam, És íme, az lön bosszuló: Most vőlegényem a folyó. -” így, s már nem egyenkint, - seregben, Cikázva, némán ugranak, Mint röpke hal a tengerekben; Vagy mint csoportos madarak Föl-fölreppenve, szállanak. Órjás szemekben hull e zápor, Lenn táncol órjás buborék; Félkörben az öngyilkos tábor Zúg fel s le, mint malomkerék; A Duna győzi s adja még. Néz a fiú... nem látja többé, Elméje bódult, szeme vak; De, amint sűrűbbé, sűrűbbé Nő a veszélyes forgatag: Megérzi sodrát, hogy ragad. S nincs ellenállás e viharnak, - Széttörni e varázsgyürüt Nincsen hatalma földi karnak. - Mire az óra egyet üt: Üres a híd, - csend mindenütt. Jelenics József (1877. augusztus 22.) Folytatódik az Iskolanyitogató! A Herman Ottó Általános Iskola szeretettel várja a leendő elsős gyermekeket és szüleiket nyílt napjaira. 2005. február 9-én, szerdán és 10- én, csütörtökön reggel 8 órától 9.45-ig a leendő elsős tanító nénik, Tussayné Gecsei Edit és Besze Lívia tartanak órákat. A nyílt tanítási órákat követően mind a két napon délelőtt 10 órától az Iskolanyitogató Interaktív Mesejátékkal várják a gyerekeket. Az iskola címe: XIII., Radnóti Miklós utca 35-37. Telefonszám: 329-4864. Várják a családok érdeklődését! A felújításra váró híd A Margit hidat 1876. április 30-án nyitották meg a^iagyközönség előtt
