XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-05-04 / 9. szám
-Hírnök Az EU tagjaként eltöltött első év része annak az „időszaknak”, amelyben a pénzügyi feltételek és az intézményi rendszer még nem teljesen felelnek meg az átlagos EU-normáknak (a támogatások szintje jóval alacsonyabb, regionális programok még nem működnek). Ennek a periódusnak a legfontosabb feladata a 2007-tel kezdődő „időszakra” való felkészülés. A felelősen gondolkodó önkormányzatok már most elkezdik saját korábbi elképzeléseik kritikai felülvizsgálatát, hogy a lehető legnagyobb esélyekkel indulhassanak a mainál nagyságrenddel nagyobb támogatások megszerzéséért. A felkészülés megkezdése 2005-ben nem korai, hiszen a fejlesztési elképzeléseket, programokat (az engedélyezési eljárásokat is beleértve) elő kell készíteni 2006 végéig, hogy 2007-ben benyújtásra kerülhessenek. A legfontosabb egyeztetések a következő szinteken és témákban folynak: • Az EU szintjén vita tárgyát képezi a közös költségvetés nagysága, és ettől nem teljesen függetlenül az érvényesítendő prioritások meghatározása, az, hogy mennyire szűküljön le a prioritási rendszer a gazdasági verseny- képesség céljaira a szociális kohézió és a fenntartható környezet céljaival szemben. • Magyarországon az Európa Terv és a második Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásainak kidolgozása folyamatban van. Nincs döntés az önálló regionális programok beindításáról, még a régiók összetétele, a Közép-Magyarországi Régió (KMR) jövője sem tekinthető lezárt kérdésnek. • Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepciójának nemrégiben készült el a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó programozása. A Középtávú Városfejlesztési Program (Podmaniczky Program) kialakítása a szakmai viták fázisában tart, nyár előtt nem várható döntés. Jóllehet a felsorolt bizonytalansági tényezők jelentősek, mindegyik vonatkozásában fel lehet tárni a lehetséges döntési mezőket, alternatívákat, szereplőket. Javaslatunk a feltételrendszer leginkább valószínűsíthető elemeiből indul ki, és ezeket vonatkoztatja a XIII. kerület adottságaira, fejlesztési elképzeléseire. fí Strukturális Alapok ás a Kohéziós filop potenciális támogatási területei A jelenleg ismert rendelettervezetekben2 amelyek véglegesítése 2005. II. félévében várható, a Regionális versenyképesség célkitűzés alapján az alábbi támogatási területek érintik közvetlenül, vagy közvetetten Budapestet, illetve a fővárosi kerületeket: ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap):- Innováció- és tudásalapú gazdaság, regionális innovációs stratégiák alkalmazása = Regionális K+F és innováció = Kis- és középvállalatok (KKV-k) és innovációs képességeik fejlesztése cégek és egyetemek közötti kooperáció erősítésével, üzleti hálózatok és klaszterek fejlesztésével = Vállalkozói környezet kedvezőbbé tétele = Tudás- és technológia alapú cégek létrehozásához szükséges pénzügyi eszközök és támogatások megteremtése- Környezetvédelem és környezeti kármegelőzés = Környezeti kármentesítés = Energiahatékonyság-növelő, energia-megtakarítást segítő projektek = Akadálymentes városi közlekedési projektek -A városi központokba irányuló elérhetőség javítása a közlekedés és a távközlés területén = Másodlagos hálózatok megerősítése - TEN-hálózatok (Trans European Network) elérését segítő rendszerek kiépítése, regionális vasúti csomópontok, kikötők és repülőterek fejlesztése, multimodális kapcsolati rendszerek = Internet-hozzáférés közcélú fejlesztése, szolgáltatás és alkalmazás-fejlesztés (pl. elektronikus ügyintézés)- Városrehabilitáció = Többirányú problémákkal küzdő városi területek (agglomerációk) integrált fejlesztési stratégiáinak kidolgozása = A fenti szempont alapján a fizikai környezet megújítása, bamamezős fejlesztések, történelmi és kulturális örökség helyszíneinek megőrzése és fejlesztése, munkaerő-piaci fejlesztésekkel kiegészítve ESZA (Európai Szociális Alap):- Munkavállalók és munkaadók alkalmazkodási képességeinek fokozása: = Élethosszig tartó tanulási rendszerek és stratégiák kialakítása és végrehajtása a vállalkozásoknál = Innovatív és produktív munkamódszerek kidolgozása és terjesztése révén a gazdasági változások proak- tív kezelése-A munkához való hozzáférés lehetőségeinek javítása, munkanélküliség megelőzése, nők és bevándorlók munkaerő-piaci szerepének növelése: = A munkaerő-piaci intézmények megerősítése, modernizációja = Az önfoglalkoztatás és a munkakeresés terén a problémák korai felismerésére, személyre szabott aktív és megelőző intézkedések = A nők foglalkoztatásának, munkaerőpiacon betöltött fenntartható részvételének növelése, nemek közötti esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölése = Bevándorlók társadalmi integrációjának erősítése és foglalkoztatásban való részvételük növelése- Hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának segítése és a diszkrimináció elleni küzdelem: = Hátrányos helyzetűek integrációjának elősegítése = Diszkrimináció elleni küzdelem és a munkához jutás elősegítése- A reformok elősegítése a foglalkoztatás és a befogadás területén Kohéziós Alap: A Kohéziós Alap a jelenleg hatályos szabályozástól eltérően a projektcentrikus szemlélet helyett a programozás keretein belül fog működni, az ERFA-t és a Kohéziós Alapot a jövőben egységesen, egymással egyeztetett módon kell tervezni. A környezetvédelem és a közlekedés ma is támogatható célterületein túlmenően az Alap 2007-től a megújuló energiaforrások használatára és az energiahatékonyság növelésére irányuló projekteket is támogatni fogja, valamint elősegíti a multimodális közlekedési rendszerek kiépítését és átjárhatóságát, az akadálymentes városi közlekedést és a közösségi közlekedés fejlesztését célzó projektek megvalósulását. Kevéssé tisztázott, hogy milyen lényeges különbség várható a hasonló vagy ugyanazon megfogalmazású célterületek esetén, amelyeknél mind az ERFA, mind a Kohéziós Alap finanszírozhat projekteket (pl. akadálymentes városi közlekedés). Vélhetően ezek az átfedések a szabályozás későbbi pontosításakor, illetve a projektméret tisztázásakor és a pályázati vagy központi besoroláskor tisztázódnak. fí XIII. ketiilet pozíciója és szerepe Budapesten és a fővárosi fejlesztői dokumentumokban ___________________fí XIII. kerület pozíciója és fővárosi szerepe___________________ A ngyalföld-Vizafogó-Újlipótváros területét a már korábban bemutatott dinamizmus jellemzi. A mozgalmas átalakulás nem jöhetett volna létre a geopolitikai elhelyezkedés, a kerület infrastrukturális hálózati adottságai, valamint az önkormányzat elkötelezettsége nélkül. A kerület fekvése gazdasági szempontból és földrajzi értelemben is kedvező, az átmeneti zóna ipari örökségének lehetőségei, az északi kertvárosias jellegű zónák nyugalma, valamint a déli, belvárosi, központi funkciójú Újlipótváros egyszerre vannak jelen. A vegyes jellegből adódó karakterek szerepe jól elkülöníthető funkciókat tesz lehetővé a jövőben is. A Xm. kerület szerepének felértékelődésében további szerepet játszott a 3-as metró Váci út alatti megépítése a Róbert Károly körút tranzit jellegének forgalmi szempontból káros, de kereskedelmi szempontból indokolható funkciója. Átmeneti kerület státusza ellenére a XIII. kerület területén számos nagyjelentőségű fővárosi és országos funkciójú intézmény, központ található (Fővárosi Levéltár, Honvéd Kórház, Szabolcs utcai kórház, Madarász utcai Gyermekkórház, Nyírő Gyula Kórház, rendőrfőkapitányságok, Központi Okmányiroda, ÁNTSZ stb.). Hasonló elhelyezkedésű, az átmeneti zónához tartozó legtöbb budapesti kerület kevésbé gazdag ilyen funkciókban. A kerület fővárosi szerepe nemcsak a fizikai infrastruktúrában, hanem az önkormányzati és befektetői érdekek összehangolásában is iránymutató: az önkormányzat házon belüli együttműködő készsége, a fejlesztésekre nyitottsága példaértékűvé emelte Angyalföld-Vizafogó-Újlipótváros területét a fővárosi kerületek sorában. Egy szakmai és politikai feszültségektől korántsem mentes időszakban a városfejlesztés modem értékeinek tudatos vállalása jelentős többletpozíciókhoz juttatja a kerületet. Ezt kihasználva a városon belüli befektetői igények jelentős része összpontosul a térségben, amely multiplikátor hatásával az egész kerület megítélését erősíti, a további vállalkozói kedvet növeli. A kerület dunai kapcsolatai, a tervezett parti zöldfelületi sávok kiépítése nemcsak az ingatlanfejlesztés oldaláról, hanem a rekreációs és kulturális igények szempontjait is figyelembe véve erősítik a XIII. kerület városon belüli megítélését. Az új fejlesztések mellett, a jórészt önerővel támogatott rehabilitációs tevékenységek, a szociális ráfordítások, a hagyomány- és identitásőrző rendezvények a versenyképes kerületi arculat melletti a szolidáris vonalat is egyre inkább előtérbe helyezik a kerületben.- Ez az ismertetés azt az esetet veszi figyelembe, mely szerint a KMR a Versenyképesség prioritás „phasing in " kategóriájába tartozik. Amennyiben sikerül a teljes régiót áthelyezni a „phasing out-ba ”, akkor a támogatások mértéke és felhasználhatóságuk jellege és kibővül. 2005. MÁJUS 4. 11 Budapest Városfejlesztési Koncepciójának (BVK) XIII. kerületi kapcsolódása Budapest Városfejlesztési Koncepciója (BVK), amely fővárosi jóváhagyására öt év előkészítő munka után 2003 márciusában került sor, Budapest jövőjét 15 éves távlatban mutatja be. E hosszú időtávból adódóan a BVK a főbb fejlődési irányokat 8 stratégiai cél mentén vázolja, általános szinten. A koncepció tartalmának pontosítása, a főbb irányvonalak prioritásainak meghatározása, a 2004-2005-ben készült, jelenleg még munkaközi változatban lévő Budapest Középtávú Városfejlesztési Program feladata. A részletes kapcsolati tábla a teijedelmi okok miatt az önkormányzat honlapjáról letöltehető anyagban olvasható. Kerületi kapcsolatok a Fővárosi Gazdaság Hatékonyságának Elősegítése című gazdaságfejlesztési programmaP Az utóbbi évek statisztikái és a szemmel látható jelek (ld.: körúti üzlethelyiségek leplakátozott kirakatai) szerint is észrevehető egyfajta megtorpanás Budapest gazdasági lendületében. Az iparűzési adó fővárosi költségvetésen belüli részarányának csökkenése, egy időben az agglomerációban (Budaörs, Gödöllő stb.) látható gazdasági fejlődéssel jelzi, hogy a befektetői tőke - kedvezőbb feltételeket találva - egyre kevésbé preferálja a fővárost. Budapest hosszú távú koncepciójának első stratégiai célja „A geopolitikai helyzet kihasználása, a fővárosi gazdaság hatékonyságának elősegítése” címet viseli. A hosszú távú koncepció középtávú programra történő lebontásakor ez a fejezet 2004-ben külön program formájában is kidolgozásra került. Azok a tényezők képezték a vizsgálat tárgyát, amelyek alapvetően meghatározzák egy város, illetve városi régió gazdasági prosperitását, és amelyekre a főváros vezetése saját mozgásterén belül hatással van, illetve hatással kellene, hogy legyen. A program a Fővárosi Önkormányzat szemszögéből vizsgálja a cél, azaz a versenyképes gazdasági alrendszer feltételeinek megteremtését és fenntartásának lehetőségét. A program készítésekor figyelembe kellett venni, hogy az ajánlott módszerek és teendők a lehető legkevésbé legyenek piactorzító hatásúak, tehát versenysemleges módon lehessen a beavatkozásokat végrehajtani. A versenysemlegesség nem jelentett szektorsemlegességet is. A program lényege, hogy azon szektorok és ágazatok támogatását hangsúlyozza, amelyek a legnagyobb hozzáadott értékkel, tudástartalommal és hosszú távon segítik a gazdaság lendületbe hozását. A nyugaton már bevált gazdaságélénkítő módszerek néhány példája (gazdasági klaszterek, tudásváros elképzelés, ingatlankínálat, regionális kooperáció) után a helyzetelemzés feltálja azokat a külső és belső pozíciókat, feltételeket, amelyek a leginkább befolyásolják a gazdasági szereplők helyzetét, az uniós csatlakozásból adódó kihívásokat és lehetőségeket is. A gazdasági program négy alprogramra bontva határozza meg a főváros teendőit, amelyekben a kerületek, az állami szint, adott esetben az EÜ és a magánszektor hozzájárulásai, együttműködési szándéka kell hogy társuljon. Az alprogramok - amelyek a város egészére kerültek meghatározásra - a következők:- „Tudásváros” alprogram- Logisztikai alprogram- Turisztikai alprogram- Iparfejlesztés alprogram Ami a közigazgatási rendszert illeti, a dokumentum nem tér ki az egyes kerületek konkrét feladataira, de a célok sikeres elérése érdekében elengedhetetlen a kerületek aktív közreműködése, mivel helyi szinten ők kerülnek először kapcsolatba a befektetőkkel, és hozzák meg az ingatlanfejlesztést befolyásoló szabályozási döntéseket. A kapcsolódások szintén a teljes anyagban olvashatóak. fí Főváros Középtávú Városfejlesztési Programjának (KVP) XIII. kerületi kapcsolódásai Budapest Főváros Önkormányzata 2003 tavaszán fogadta el Budapest Városfejlesztési Koncepcióját, amely 15 éves távlatban gondolkodik a város és környéke jövőjéről. A dokumentum az időtáv és a szerteágazó célrendszer miatt önmagában nem alkalmas a megvalósításhoz szükséges konkrét programok kijelölésére. A középtávú fejlesztések megvalósíthatóságára, a koncepción alapulva készült el a Középtávú Városfejlesztési Program (KVP)\ Úgy, mint az Európa Terv Xm., a KVP is a 2013-ig tartó időszak fejlesztési lehetőségeit tekinti át, kapcsolódva az Európai Unió szabályozásának már ismert és várható feltételeihez. A KVP szerkezete több dimenzióban vizsgálja Budapest fejlesztéseit: Elsőként a tematikus középtávú programok készültek el. A Városfejlesztési Koncepció egy-egy stratégiai célja mentén5, városházi felelősök, valamint külső szakértők bevonásával készült el a tematikus rendszer, lefedve az adott célhoz tartozó legfontosabb fejlesztési irányokat. A tematikus feldolgozás iránymutatást jelent a későbbi ágazati dokumentumok elkészítéséhez, a meglévők felülvizsgálatához. A középtávú időszakra kirajzolódnak olyan kiemelt fejlesztési térségek, ahol a projektelemek, fejlesztések között erős szinergia mutatható ki, vagy egy-egy térségben városfejlesztési szempontból „motorként” viselkedő területek jelölhetők ki. Ezek a fejlesztések az adott települési szolgáltatás színvonalát emelik, a város működésének, térszerkezetének alapvető megváltoztatását is okozzák. A KVP hét fejlesztési térséget különített el, amelyek közül „Észak-Budapest” egyes fejlesztései érintik a XIII. kerületet. Ezek a fővárosi szintű elkülönített térségek bővített programot jelentenek a fővárosjelenlegi pénzügyi helyzetéhez képest. „Észak-Budapest” fejlesztési térsége az alábbi elemekből áll (kivonat a KVP 2005.01.31-iki változatából): Észak-Buda- Aquincumi-híd építése kétoldali lehajtókkal- Körvasúti körút kiépítése az Aquincumi hídtól az új 10-es út bevezető szakaszáig- Mocsáros-dűlő fejlesztésének előkészítése, közművesítése- Óbudai Gázgyár Ü. ütem kármentesítése és bamamezős „zászlóshajó projekt” elindítása-Az észak-déli regionális gyorsvasút északi ütemeinek előkészítése, a szentendrei HÉV rekonstrukciója a gyorsvasút igényeinek megfelelően- Római part árvízvédelme, közterületi rehabilitációja Észak-Pest- Körvasúti körút kiépítése az Aquincumi hídtól az M3-as autópálya csatlakozásáig- Rákosrendező térségének részleges funkcióváltása- Szegedi úti felüljáró kiépítése- Nagy Lajos Király útja szélesítése A KVP nem kizárólag térszerkezeti rendszerben értelmezhető fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg, hanem javaslatot tesz stratégiai horizontális programokra is, amelyek túlmutatnak a mindennapi, működtetéshez kapcsolódó fejlesztési feladatokon, továbbá innovációt hordoznak. A közel húsz horizontális program az élhetőség, a hatékonyság és a szolidaritás mint városfejlesztési értékek mentén határozza meg Budapest fejlődési irányait. A javarészt nem térspecifikus, horizontális programok - a szakképzéstől a tudásvárosig, a szelektív hulladék- gyűjtéstől az e-közigazgatásig - közvetlenül érintik a kerületet. A kiemelt fejlesztési térségek és a horizontális programok maradéktalan megvalósítása jelentősen meghaladná a reálisan kalkulálható fejlesztési lehetőségeket, ezért a Középtávú Városfejlesztési Program készítése során további szűkítésre volt szükség. Szakmai egyeztetések nyomán meghatározásra került a középtávú időszakra vonatkozóan mindenképpen megvalósítandó feladatok köre, melyet a Középtávú Városfejlesztési Program „Budapest Magprogramja” tartalmaz. A Magprogram fejlesztési elképzelései azt biztosítják, hogy a főváros és a kerületek dinamikusabbá váljanak, és képesek legyenek a kihívások fogadására, a versenyképesség fokozására. A Magprogram kidolgozásának célja az volt, hogy a becsülhető pénzügyi keret nagyságrendjén belül (uniós forrásokkal kiegészítve), hiánypótló projektek valósuljanak meg. A Magprogram 48 fejlesztési eleméről tartandó vitasorozat 2005. márciusában indult. Javaslatok a karakteres területek fejlesztésére ______________Újlipótváros______________ A XIII. kerület egyik legnagyobb presztízsű városrésze Újlipótváros, mely hagyományosan a pesti Belváros meghosszabbítása. A hetvenes-nyolcvanas évek alatt tapasztalt lassú leromlás után a kilencvenes évek folyamán, különösen annak második felétől kezdve Újlipótváros felértékelődött, ingatlanpiaci pozíciója megerősödött, ezzel párhuzamosan elindult a lakónépesség kicserélődése és fokozatos megfiatalodása. A terület fizikai jellemzői - a sűrű városias beépítés, a viszonylag jó minőségű épületek, a kevés zöldfelület és az a tény, hogy a Nagykörút 3 A Program a Városkutatás Kft. koordinálásával készült 2004-ben. 4 A KVP még nem tekinthető elfogadott fővárosi dokumentumnak, a Fővárosi Önkormányzat egyeztetési és véleményezési fórumain vitaanyagként jelenik meg. 5 Afővárosi gazdaság hatékonyságának elősegítése, a közlekedési rendszerfejlesztése, az épített környezet minőségének javítása és a városi térszerkezet fejlesztése, a természeti környezet minőségének javítása, a kultúra és szabadidő városa, a közösségi gondoskodás, a város és környékének integrációja.
