XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-05-04 / 9. szám
2005. MÁJUS 4. Hírnöka városrész egyik határoló útja - arra mutatnak, hogy egy fejlesztési stratégia célja a belvárosi jelleg megőrzése és megerősítése, illetve hogy a terület értéknövelése a hagyományos városias jelleg megerősítésével és a pezsgő kulturális élet támogatásával érhető el. Jelen pillanatban Újlipótváros (és főként annak a Kőrúthoz és a Szent István parkhoz közel eső részei) a XIII. kerület egyik legkevesebb problémával küzdő városrésze. A jelenlegi folyamatokat figyelve azt is gondolhatjuk, hogy a területet érintő kisebb-nagyobb problémák hosszú távon, minimális önkormányzati beavatkozással megoldhatóak. Való igaz, a tehetősebb rétegek beköltözése folyamán az önkormányzati szerepvállalás szükségessége csökkent és megváltozott: a további átalakulás elősegítésére egyfajta .katalizátor” szerepét kell felvállalnia, elősegítendő a szükséges beruházások minél nagyobb részének megvalósulását. Mindemellett, a növekvő jó minőségű ingatlanpiaci kínálat - a kerületen belül és kívül egyaránt - elengedhetetlenné teszi, hogy a terület jelenlegi jó pozíciójának megtartása és javítása érdekében a legnagyobb problémákat - mint a társasházak felújítási deficitje, a zöldterületek hiánya, a parkolási nehézségek, a szemét és a kutyapiszok kérdése - a kerület idejében és enyhítse. A terület fejlődésének biztosítása és ingatlanpiaci pozíciójának erősítése feltételezi a fentebb felsorolt környezeti problémák enyhítését, ezzel összefüggésben az agóra fiinkciók további kiépülését, lehetőség szerint minél több utcában a forgalomcsillapítás bevezetését - erre különösen a rakpart meghosszabbítása és az Aquincumi híd megépülése után adódik lehetőség - és az élénk kulturális élet támogatását. Utóbbiak hosszú távon is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Újlipótvárosra oly jellemző kiskereskedelem életképes maradjon a plazák és hipermarketek versenyében, tovább erősítve a terület belvárosi hangulatát. Fejlesztési javaslatok A társasházak műszaki modernizálása és felújítása az elmúlt évek renoválása ellenére még mindig probléma az Újlipótvárosban. A Szent István parkhoz közel eső sávban számos épület megújult, a Váci út felé haladva, rossz műszaki állapotban lévő épületek száma nő. A terület értékének megőrzéséhez elengedhetetlen a teljes épületállomány fokozatos megújulása, amely - a jelenlegi lakossági összetétel alapján - igényli az önkormányzati segítséget. Javasolt a jelenlegi társasház-felújítási alap megtartása, és, amennyiben mód van rá, további bővítése ajövőben. Újlipótváros zöldközpontja jelen pillanatban a fővárosi fenntartású Szent István park. A park a városrészen kívülről is vonz látogatókat, és nem elhanyagolható szerepe van abban, hogy a városrész Budapest egyik legfelkapottabb területévé vált. Az építészeti értéket jelzi, hogy a parkot körülvevő épületegyüttes fővárosi műemléki védettséget élvez. Ha nem is ilyen mértékben, de a Szent István parkhoz hasonló szerepet tölthetnek be a területileg jóval kisebb és kerületi fenntartású zöldterületek. Amennyiben itt az önkormányzat fejlesztéseket hajt végre, ezek a felületek is megfelelővé válnak nem csupán a zöldfelületi hiány enyhítésére, de közösségi funkciók ellátására. Bármilyen parkrekonstrukcióval párhuzamosan, továbbra is elengedhetetlen marad a zöldfelületek növelése Újlipótvárosban a fásítási program folytatásával és intenzitásának növelésével. Nehezen választható el a zöldfelületek hiányától Újlipótvárosban az agóra funkciók hiánya és a szennyezett utcák problémája. Megoldása kulcskérdés a városrész fejlődéséhez és jelenlegi magas státusának megőrzéséhez. A köztisztaság növelésén felül ezért fontos feladat utcabútorok kihelyezése és forgalomcsillapított, illetve gyalogoszónák kialakítása. Sétálóutca kialakítására alkalmas lehet többek között a Hollán Ernő utca kőrúthoz közel eső része, itt az Odeon Lloyd mozi és a számos kisebb, a területre jellemző üzlet és vendéglő is segíti az agóra funkció kialakítását, olyan közterületet biztosítva, ahova a lakosok szívesen elmennek és hosszabb időt ott töltenek. A kialakított forgalomcsillapított zónák és sétálóutcák a színvonalas utcai kulturális fesztiválok és események helyszínévé válhatnak, létrehozva egy pezsgő, élő városi területet. A Szent István parkban már elkezdett és nagy sikert arató nyáresti koncertek nyomán ilyen, újonnan kialakított attraktív városi tereken további programokat lehet rendezni. Külön kérdésként merül fel a Dunával való kapcsolat megteremtésének kérdése, a Duna-parti sáv rekreációs és kulturális hasznosítása. A vízparti rendezvények biztosítják a víz közelségének Budapesten oly ritkán érezhető élményét. A parkolás problémát jelent Újlipótvárosban. A következő évek folyamán ezen a területen a személygépkocsik számának további növekedésével kell számolni. A nemrégiben elfogadott egységes fővárosi parkolási rendelet ugyan tartalmaz racionalizási lépéseket, áttekinthetőbb a szabályozás és felhasználóbarát lesz a rendszer, de a parkolóhiány ettől még nem oldódik meg. A támogatandó terv egyik sarokköve kell hogy legyen a parkolásból befolyt összeg visszaforgatása hasonló célokra: mélygarázsok és parkolóházak építésének és használatának támogatására. Megoldandó feladat az új lakóegyüttesek eladásakor meg nem vásárolt parkológarázsok hasznosítása. Ez egy átfogó parkolási politika, illetve az OTÉK módosítása keretében oldható meg. Javasolt, hogy a közterületeken (pl. Pozsonyi út), a vendéglátóhelyeken teraszok építését engedélyezzék az illetékes önkormányzatok (főváros, XIII. kerület). Kerületi központok, jellegzetes ktaszterek, funkcionális egységek Az elmúlt 60-70 év, de főképp az utóbbi 10 év fejlődésének eredményeként több, eltérő szereppel bíró alközpont kialakulásának vagyunk szemtanúi a XIII. kerületben. Ezen alközpontok közül a funkciók szétaprózottsága miatt egyik sem vált minden szempontból meghatározó vonatkoztatási ponttá. Az alközpontok és a klaszter jellegű szerveződések, funkcionális alközpontok a következők: Adminisztratív központok:- Kerületi közigazgatási központ: Béke tér- Fővárosi és országos jelentőségű hivatali intézmények központja: Váci út-Róbert Károly körút csomópontjaj ORFK, BRFK, PMRFK, Országos Nyugdíjbiztosító Intézet, Fővárosi és Országos Levéltár, ÁNTSZ, ELMŰ, VÍZMŰ, Fővárosi Központi Okmányiroda Funkcionális központok:- Kereskedelmi központ: Lehel tér a régi-új piaccal, illetve a Nyugati - Westend Citycenter vonzáskörzete, ami ugyan már nem a XIII. kerület része, de funkciójában ehhez a kereskedelmi vonalhoz kapcsolódik- Kereskedelmi, pénzügyi zóna: Váci út-Gyöngyösi utca, Forgách utca, bankszékházak, KPMG, OTP, Budapest Bank- „Bútor klaszter”: Róbert Károly körút-Lehel utcához közeli szakasza- „Autó klaszter”: Váci út-Röppentyű utca és a Reitter Ferenc utca térsége- Egészségügyi zóna: a Dózsa György út-Váci út-Szabolcs utca-Szegedi út által határolt tömbben - Nyíró Gyula Kórház, Országos Gyógyintézeti Központ, Honvéd Kórház, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, továbbá a Madarász Viktor Utcai Gyermekkórház Kerületi központok Béke tér, valamint a Váci út-Róbert Károly körút csomópontja Budapest hosszú távú fejlesztési elképzeléseiben hangsúlyos szerepet kap a nem belvárosi kerületek városrészközpontjainak kialakítása. A XHI. kerületre nem jellemző, hogy egyetlen, mesterségesen kijelölt multifunkcionális központja alakult volna ki. A kerületi tervek és a városfejlődést és a térszerkezetet befolyásoló befektetői tőke a kedvezőbb infrastruktúrával és multimodális kapcsolattal rendelkező területet, a Váci út-Róbert Károly körút által meghatározott csomópontot részesítette és részesíti előnyben. A funkciók megosztottsága révén a két terület nem válik egymással helyettesíthetővé, az eltérő karakterek ugyanakkor számos lehetőséget adnak arra, hogy egymás közelében kiválóan tudjon működni egy kerületi központ (Béke tér) és egy fővárosi szinten jelentős, modem „belvároskapu” - a Váci út-Róbert Károly körút térsége. A kérdés időről időre napirendre kerül, de végül mégis a szerves városfejlődés érleli ki a kerületi alközpontok helyét és szerepeinek körét. Fontos, hogy a helyi városvezetés ezt a folyamatot a közérdeknek megfelelően befolyásolja. Jelenleg, mint ahogyan azt a településfejlesztési koncepció is jelzi, az alközpontok funkcionális tartalma és az épített környezetük színvonala nem egységes. Béke tér A kerületközpont fizikai elhelyezkedése nemcsak a városrész térstruktúráját alapjaiban befolyásoló tényező, hanem az emberek mentális térképén is legalább olyan fontos szerepet játszik. A tér a kerületben a hivatali-egészségügyi központ szerepén túl egyelőre nem tudott még számottevő egyéb identitást kialakítani önmaga körül. A motorizáció és a tömegközlekedés fejlődése pedig forgalmi csomópontot alakított ki. Leszámítva a polgármesteri hivatal épületét, nem igazán érezhető az a karakteres kép, amely egy jó hangulatú, kedvelt hellyé tenné ezt a városrészt. Amennyiben sikerül egy jól meghatározott fizikai és tudati szinten egyaránt értelmezhető arculattal felruházni a Xin. kerület központját, az kiemelt szerepet adhat ennek a térnek, nemcsak mint adminisztratív központ, hanem mint szimbolikus hely a kerület térképén. Ezt az igényt felismerve a kerület el is készíttette a térség arculattervét. A környéken jelenleg is nagy volumenű ingatlanfejlesztések folynak (ld. Central Park a régi Volán-telep helyén), melyek növelik a laksűrűséget, az újonnan épülő lakóegyüttesek földszintjein létesülő kereskedelmi és szolgáltató egységek pedig hozzájárulnak a környék hivatali, egészségügyi és oktatási intézményei által dominált kerületközpont felpezsdítéséhez. A Béke tér előnye a Váci út-Árpád hídi alközponttal szemben, hogy ezt a kerületrészt nem az autókra tervezték, ráadásul a villamos jelenléte tovább javítja annak az esélyét, hogy lehetővé váljon egy mozgalmas agóra kialakítása. Ahhoz, hogy a Szegedi út fejlesztése és a XIV. kerületi átkötés megvalósítása révén ne legyen túlterhelt forgalmi csomópont a Béke tér, külön kell választani a közlekedési funkciókat és a gyalogosövezeteket. A Szegedi út forgalmának Béke téren való átvezetését körforgalommal, esztétikus közterületi rendezésekkel, jól átgondolt forgalomtechnikai megoldásokkal kell kialakítani. A központ-dilemma kérdése feloldható azzal a megközelítéssel, hogy a Béke tér marad a kerület lokális központja, míg a Váci út-Róbert Károly körút találkozása egy tágabb, fővárosi és országos, illetve funkcionális központ szerepét tölti be. A kettő nem ellentéte, hanem kiegészítője egymásnak. A lokális szerep emberléptékűbb, jobban illeszkedik a kerület méreteihez, míg a tágabb dimenziót képviselő másik központ a dinamizmusát jelenti a kerületnek, kiegészülve a többi alközponttal. A városvezetésnek ezen logika mentén kell szervezni a fejlesztési politikáját. Jellegénél fogva az egész kerületet érintő kérdés, mégis itt említjük meg az e-Önkormányzat további fejlesztésének fontosságát, mivel a Béke tér az e-Önkormányzat fizikai infrastruktúrájának központja is. A valós önkormányzati központ háttereként szükség van a virtuális önkormányzatiság és kommunikációs rendszerek modernizálására. Ez a feladat, ismerve az információs technológiák rohamos fejlődését, folyamatos fejlesztést igényel, melynek nem könnyű megfelelni, ugyanakkor olyan fejlődési potenciált teremt a kerület számára, melynek révén hatványozottan térül meg a belé fektetett tőke és energia. A rendkívül forrásigényes beruházások megvalósítását segíti, hogy ezen a téren számottevő magántőke és uniós forrás vonható be. Érdemes az önkormányzatnak a fővárossal együttműködve részt venni az Európai Unió városi infokommunikációra vonatkozó, tapasztalatcserét segítő programjaiban és hálózataiban (EUROCITIES - Telecities). A kerület 2005-2007-re vonatkozó Informatikai Stratégiája elismerésre méltóan, precízen részletezi a fejlesztendő szolgáltatások körét és a megteendő lépéseket, lebontva forrásigényre, és a felelősök szintjére is. Megvalósítása elsődleges fontosságú. Fejlesztési javaslatok A klasszikus agóra jelleg kialakítása a már létező arculatterv alapján. Köztéri park- és zöldfelület-fejlesztés, utcabútorok. A templom körüli terület rendezése, és egy kellemes hangulatú közpark kialakítása, a tér átadása a lakosság számára. A Béke tér közlekedési kapcsolatainak javítása. A Nagy Lajos király útja 2x2 sávosra bővítése kapcsán a Szegedi úti felüljáró megépítésével a kerületek közötti harántirányú közúti, illetve kötöttpályás (a 3-as villamos átvezetése a felüljárón) összeköttetés létrehozása. Zuglói Bosnyák téri, és azon túl a kőbányai kerületközpontokkal való összeköttetés. Béke tér forgalmi zónáinak rendezése. Az informatikai rendszer és a kerületi honlap továbbfejlesztése, az interaktivitás javítása, összhangban a nemzeti informatikai és szélessávú stratégiával. Az e-Önkormányzatiság minden szegmensében további fejlesztések szükségesek. Fenn kell tartani az együttműködést a kerület gazdasági szereplőivel a hivatali-üzleti adminisztrációs ügyintézés harmonizációjának érdekében. Mindezek megkönnyítését szolgálná az uniós tapasztalatcsere programokban való részvétel. Váci út-Róbert Károly körút csomópontja — üzleti központ A Váci út menti térség legnagyobb volumenű térszerkezeti változásai a Róbert Károly körúti kereszteződés környezetében történtek, amely bizonyítja a kemény infrastruktúra tőkevonzó képességét. A csomópont forgalmi és közlekedési szempontból is jelentős, hiszen a Volánbusz-pályaudvar, a 3-as metró vonala, a Róbert Károly körúti villamos és számos városi autóbusz is a területen halad át. Az említett zónában komoly problémát okoz a szabályozás által megengedett és a befektetők által szándékozott beépítési magasság konfliktusa. A terület értékéből adódik a logikus következtetés, hogy lehetővé kellene tenni a magas-, esetleg toronyházak építését. Az ezt szabályozó fővárosi rendelet azonban 2002 szeptemberében moratóriumot rendelt el a 45 méternél magasabb házak építésére. A 2001-2002-ben megvétózott próbálkozás után érdemes lenne újra megvizsgálni és a fővárosi építési hatóság elé vinni a toronyházépítések lehetőségét. A szóban forgó terület képét már így is meghatározzák a magas házak (lásd Országos és Budapesti Rendőr-főkapitányság, Nyugdíjbiztosító Intézet). Ezzel Budapest egyik koncentrált magasház-övezete jöhetne létre itt, illeszkedve a városrész intézményi profiljába. Természetesen az ennek nyomán megnövekedett autóforgalom közlekedés-politikai vonzatait is vizsgálni kell mind forgalmi, mind a parkolási igények terén. A Váci út-Róbert Károly körút csomópontjának intermodális funkcióit - az építési magasság szabályozásától függetlenül - a parkolási lehetőségek fejlesztésével (P+R) erősíteni kell. A terület kereskedelmi funkciói - a Béke térrel ellentétben - a nagyobb távolságok és az eltérő használat miatt jelenleg csak egy-egy speciális igény kiszolgálására korlátozódnak. Fejlesztési Javaslatok A kerület és a főváros szempontjából is karakterisztikus, különleges épületek és építmények engedélyezése, erősítve a kerületrész sajátos arculatán Fontos az itt dolgozók és a körzetben lakók számára a közösségi terek igényes kialakítása, rendezése, továbbá az intermodális közlekedési kapcsolatok átszállási lehetőségeinek könnyítése, akadálymentesítése. Fővárosi szintű üzleti, adminisztrációs és irodai központ zóna kialakítása a jelenlegi alapokon, tehát az itt megindult szerves intézmény-fejlődés továbbvitelével. A József Attila Színháznak mint a térség kulturális háttérintézményének, fontos közösségformáló szerepe van. Ezt a szerepet mindenképpen hangsúlyozni kell, fizikailag is jobban kiemelve a színház környezetét. Komplex rehabilitáció a Szabolcs utca és a Kassák Lajos utca környezetében A XIII. kerületben több kisebb krízisterület van, amelyek közül kiemelkedik a Kassák Lajos és a Szabolcs utca környéke. Előbbi terület a Kassák-Klapka-Angyalföldi út-Huba utcák által határolt rész, ahol az alacsony laksűrűség párosul a sok leromlott épülettel és a nagy számú substandard lakással. Utóbbi terület a Szabolcs utca környezetében, a Bulcsú utca-vasúti terület-Dózsa György út és Lehel utca által határolt zárvány a kerületi talán legproblémásabb része. Ezen a területen nagy százalékban találunk nem lakófunkciójú ingatlanokat, sok a telephely és kisebb üzem, de akárcsak a Kassák Lajos utca környékének az esetében, itt is sok a leromlott lakóépület és az alacsony minőségű lakás. A Szabolcs utca környékére az önkormányzat elkészíttette a rehabilitációs programját. A rehabilitációs program központi eleme a rossz állapotú önkormányzati épületek szanálása és egyesek helyén önkormányzati, szociális bérlakások építése. A Szabolcs utca Lőportár és Dévai utcák közötti szakaszán már a tömb kb. egyharmadát kitevő területen lebontották az épületeket, helyükre részben két önkormányzati bérház kerül, illetve ugyanennek a tömbnek a Lehel utca felőli oldalán vállalkozói lakásépítés folyik. Ezenkívül elkészült a Szabolcs utcában a Semiramis-ház első üteme, és a Bulcsú utcában is építkezés folyik. Az utcában található még 3 önkormányzati ingatlan lakóházzal, ezek közül az egyik egy igen problémás beépítésű (az utcafront egy művészeti iskoláé). A Szabolcs utcai krízisterület magját a vasút felé eső lakóépületek jelentik, melyek közül a legtöbbet privatizálták (bár az önkormányzati lakások aránya elég magas maradt bennük). Az épületek többsége igen magas lakósűrűségű, több duplaudvaros, erősen leromlott, és nagyarányú a komfort nélküli lakások száma. Ezen épületek felszámolása meghaladja az önkormányzat erejét, ezért hosszabb távon is várható, hogy a szociális problémák megmaradnak a területen. A szociális problémák koncentrációját legfeljebb egy-két kisebb épület lebontásával tudja tovább lazítani az önkormányzat. A területen lakóház felújítások elvétve akadnak, köztük néhány intézmény és ipari vállalkozáscélú épület. Várhatóan ajövőben is megmarad a vegyes területhasználat. Figyelembe véve a két fentebb említett terület elhelyezkedését, lakosságának összetételét és azokat a humán- politikai irányelveket, amelyek mentén a XIII. kerületi önkormányzat az elmúlt évek folyamán dolgozott, akkor a jövőbeni fejlesztések középpontjában egy óvatos, lépésekben haladó épület- és városmegújítási politika kell álljon, kiegészítve egy szociálpolitikai intézkedéssorozattal, amelyik a helyi lakosság helyzetén kíván segíteni. A rehabilitáció mindkét terület esetében a lakosság megtartására kell hogy törekedjen, a mélyszegénység fellazításával és a gettósodási tendenciák elhárításával. Kívánatos egy arányos lakosságcsere a szegregációs tendenciák megállítására, és egy vegyesebb lakosság-összetétel kialakítása. Ez utóbbi cél eléréséhez a legmegfelelőbb út az új építkezések - önkormányzati és magánerős egyaránt - segítségével jobb módú réteg vonzása a területre. Fejlesztési javaslatok Fizikai rehabilitáció: közterület-fejlesztés és lakóépületek felújítása/építése. Mindkét szóban forgó területre jellemző az erősen leromlott fizikai állapot: a romos lakóházak és a rossz állapotban lévő közterek. A Szabolcs utca esetében a helyzet annyival súlyosabb, hogy a vegyes használat miatt sok a nem lakó funkciójú ingatlan, a kis telephely, illetve a vasút közelsége tovább rontja a közterületi megújulás esélyeit. A fizikai rehabilitáció két kulcseleme a közterület megújítása és a lakásállomány rehabilitációja. A lakásállomány megújítása eddig is kulcselemét képezte a kerület rehabilitációs stratégiájának. Ez jelentette a rossz állapotú lakóházak lebontását vagy felújítását, a komfort nélküli lakások megszüntetését és új társasházak vagy önkormányzati bérházak építését. Javasolt a bérházak mellett - éppen a vegyes lakosság összetétel elérése érdekében -, amennyiben mód van rá, egy további fecskeház létesítése a Szabolcs vagy a Kassák Lajos utca környékén. A lakóépületek megújítása kiegészítendő a közterületi rehabilitációval. Ennek kulcseleme mindkét terület esetében a zöldfelületek növelése és olyan funkcionális terek kialakítása, amelyek segítségével a lakó-
