XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-12-01 / 23. szám

-Hírnök 2004. DECEMBER 1.5 Mqndulqgyullqdqi után Mikor kell kivenni a mandulákat? Már alig emlékszünk a nyárra, gyerekeink már hónapok óta isko­lába, óvodába járnak, túl az őszi szüneten, de még a téli szünet előtt, és túl egy-két megfázáson, influenzán, mandulagyulladáson. A második, a harmadik mandula­gyulladás után kérdezi a szülő az orvostól: nem kellene kivenni a gyerek manduláját? És ha igen, akkor mikor? Praktikus megoldás a szülő szempontjából, hogy ő mikor tud­ja magát szabaddá tenni. Érv a gyerek szempontjából, hogy ő in­kább az iskolából hiányozna, mint hogy a szünidőben fájlalja a man­dula hűlt helyét. Próbáljuk meg a kérdést egy harmadik, orvos­szakmai szempontból vizsgálni.- Mit javasol dr. Votisky Péter fül-, orr- és gégeszakorvos, a Ma­darász utcai gyermekkórház fő­orvosa ?- Először is el kell dönteni, hogy a mandulák egyáltalán eltá- volítandóak-e? Külön érdemes beszélni az orrmanduláról (ez az orrgaratban, középvonalban, a lágyszájpad felett, tehát a száj fe­lől nem láthatóan helyezkedik el). Eltávolítása általában akkor indo­kolt, ha állandóan és jelentősen akadályozza az orrlégzést, és így hozzájárul a gyakori náthák, orr- melléküreg-gyulladások keletke­zéséhez, illetve az orrgaratba nyí­ló fülkürt működésének zavarásá­val középfülgyulladások kialaku­lására hajlamosít. Lényegében te­hát csupán a nagysága (és persze kedvezőtlen elhelyezkedése) is indokolttá teheti a műtétet. A torokmandulákkal, amelyek a gyermek szájába betekintve is jól láthatók, más a helyzet. Ezek­nek a szerveknek a nagysága és betegsége között nincs közvetlen összefüggés. A mandulák nagy­sága akkor is indokolhatja a mű­tétet, ha olyan nagyok, hogy szin­te összeérnek a középvonalban, és alvás közben, a hanyatt fekvő gyermek nyelve a csökkent izom­tónus következtében hátracsúszik a mandulák közé. Emiatt erős hor­kolás vagy hosszabb-rövidebb ideig tartó alvás közbeni légzési zavar jelentkezik, Ez akár már két-, két és fél éves korban is elő­adódhat. Ezekben az esetekben, ; és szigorúan csak akkor, ha a gyermeknek nem volt még tüszős mandulagyulladása, kórházunk- j ban szokásos csak a gyermek egyik mandulájának az eltávolítá­sa. Ez utat enged a levegőnek, ; megszűnik az éjszakai légzésza­var, másrészt megóvunk egy, a szervezet védekezőképességében fontos szerepet játszó és a megna­gyobbodástól eltekintve egészsé- i ges mandulát. Az egyoldali man­dulaműtétről természetesen elő- j zetesen a szülőket és a kezelőor- j vost részletesen tájékoztatni kell! I A krónikusan beteg mandula j műtétének egyéb javallatait ille- j tőén nagyjából egyetértés van a í szakmában: el kell távolítani a j mandulát, ha gyakori gennyes (és nem vírusos!) gyulladás van. Ez í évente legalább 4 gyulladást je­lent, és legalább 2-3 egymást kö­vető ilyen esztendőről számolnak j be. Ugyancsak el kell távolítani a torokmandulát az előzetesen le­zajlott mandulakörüli tályog után, illetve ha a krónikus mandula­gyulladás egyéb szervek megbe­tegedéseiben (szívizomgyulla­dás, vesegyulladás, gócos hajhul­lás stb.) gócszerepet játszik, tehát a társult második betegség gyó­gyulásához a torokmandulák el­távolítása szükséges. Egyébként a gócszerep megállapítása vagy kizárása igényli a legnagyobb szakmai tapasztalatot. Mint látható, a műtét indokolt­ságának a megállapítása szoros szakmai együttműködést igényel a gyermeket valóban ismerő házi gyermekorvos és a gyermekgé­gész között. Ami a külső körülmé­nyeket illeti: tavasztól őszig köny- nyebb a műtéthez előzetesen szükséges 2-3 egészséges hetet biztosítani. Nem lehet szempont, hogy most van tíz szabad napom, vagy szünet van az iskolában, óvodában - összegezte a mandu­laműtéttel kapcsolatos legfonto­sabb tudnivalókat dr. Votisky Pé­ter. Sch.A. Dr. Votisky Péter - A torokmandula nagysága és betegsége között nincs közvetlen összefüggés BioQlQlmiszQrek. cukormentes termékek Egészség-tanácsadás a Lehelen Egészséges életmód-tanácsadást tartottak a Lehel Csarnokban no­vember 12-én és 13-án, valamint 19-én és 20-án. A csarnok galéri­áján ingyenes vérnyomás-, ko­leszterin-, vércukorszintmérésen, valamint kardiológiai és die­tetikus tanácsadáson vehettek részt az érdeklődők. A vizsgálato­kon és a tanácsadáson kívül bio­élelmiszereket, cukormentes ételt lehetett megkóstolni, valamint a liszt- és tojásérzékenységben szenvedőknek termékbemutatót tartottak. Az akció szervezői el­mondták: a négy napon több mint 400 látogató volt kíváncsi a ta­nácsadásra és a vizsgálatokra. Sokan az összes egészségügyi vizsgálatot elvégeztették, míg mások csak egy részét vették igénybe. A csarnokban működő Táplálékallergia Centrum Alapít­vány is segített a szervezésben, az alapítvány hívta a dietetikusokat, valamint élelmiszereket adott a termékbemutatóhoz és a kóstoló­hoz. A Lehel Csarnokban még lesz­nek ilyen akciók, előreláthatólag jövő év májusában tartják a követ­kező egészséggel összefüggő programot, de a szervezők véradó napot is szeretnének tartani. A galérián tartott tanácsadásra ellátogatok várakozás közben BakayZita, Csík János, Virág Éva festőművészek munkáiban gyö­nyörködhettek. A művészek tár­latát még december 31-éig bárki megnézheti, aki ellátogat a fedett piacra. Az év utolsó hónapjában azon­ban még más rendezvényeket is tartanak a csarnokban: december 2-án Mikulások váiják a gyereke­ket és a felnőtteket, december 4- én pedig bábelőadással kedves­kednek a kicsiknek. M. E. 400 látogató volt kíváncsi a tanácsadásra A Kasztner-vonatról Messziről látható, jellegzetes épü­let a Dózsa György úton az egykori zsinagóga, Baumhorn Lipót 1908- ban befejezett alkotása. 1944 tragikus hónapjaiban a zsi­nagóga és környéke szerepet ját­szott a történelemben, a magyar zsi­dóság megmentését célzó, sajnos sikertelen próbálkozások egyik bi­zonyos részeredménnyel járó moz­zanata révén. Kasztner Rezső er­délyi származású új­ságíró, a budapesti Se­gélyszolgálat és Men­tőbizottság egyik ve­zetője különböző uta­kon kapcsolatba került a pénzéhes német tisztviselőkkel. Nagy alkudozások után megállapodott velük 1700 zsidó ember Svájcba engedésében, személyenként 1000 dollárért. Meg kell je­gyezni: teherautókért és élelemért a németek az egész magyar zsi­dóságot átadták volna, de az angolok tiltakoztak, így százezrek a tervezett Palesztina he­lyett Auschwitzba kerültek. A szerencsés kiválasztottak - köztük Szondi Lipót, a már akkor világhírű pszichológus - a Nemzet­közi Vöröskereszt gyűjtőhelyein barakkokban táboroztak, részint a XI. kerületi Ménesi úton, részint a XIV. kerületi Kolumbusz utcában, de többségük kerületünkben, az Aréna út (ma Dózsa György út)-Szabolcs utca sarkán. Elutazá­suk a zsinagóga udvaráról csopor­tokban történt. A vonat június 30- án indult Pestről, de csak július 7- én Hegyeshalomnál hagyta el az or­szágot. Az angol uralom alatt álló Palesztina volt az ígért úti cél, de Adolf Eichmann, a Harmadik Biro­dalom fő zsidóügyi szakértője, aki a magyarországi tömegdeportálás végett jött Budapestre, arab kapcso­lataira hivatkozva nem egyezett be­le a román-török útvonalba. Azt kö­vetelte, hogy a vonat deportáló sze­relvénynek álcázva Németorszá­gon keresztül menjen. Az utasok­ban a kezdeti reménykedés után kétségek merültek fel további sor­sukat illetően. Féltek, hogy a vonat végül valóban deportáló vonatként haláltáborba viszi utasait. így ami­kor Auspitz állomáson állt a vonat, azt hitték, hogy Auschwitzba kerül­tek. Linzben alkalom volt zuhanyo­zásra, nem akarták igénybe venni, hallottak a fürdőnek álcázott gáz­kamrákról. Július 8-án érkeztek Bergen-Belsenbe, amely ugyan koncentrációs tábor volt, de a kü­lönvonat utasait egy, a kivételezet­tek számára fenntartott részlegben helyezték el és eleinte jobban is bántak velük. Egy hónap múlva 318 embert, decemberben pedig több­ségüket továbbengedték Svájcba. Viszontagságok után, de eljutottak az Aréna útról a biz­tonságba. Az akció Kasztner-vonat néven bekerült a történelem­be, de szervezője sorsa tragikusan alakult. Kasztner Rezső 1946-ban Izraelbe tá­vozott, ahol eleinte ün­nepelték mint ezrek megmentőjét, de ké­sőbb olyan vélemé­nyek is hallatszottak, hogy nem lett volna szabad ennek érdeké­ben tárgyalnia a Ges- tapóval és az SS-szel, „eladta a lelkét az ör­dögnek”. Perre került sor, a bíróság részkér­désekben elmarasztalta. O felleb­bezett, de 1957 márciusában tel- avivi lakása előtt fiatalemberek megtámadták és agyonlőtték. Az iz­raeli legfelsőbb bíróság rehabilitál­ta, támadóit életfogytiglanra ítél­ték, rágalmazója egy év börtönbün­tetést kapott. Ma Budapesten, a Bel­városban tábla őrzi Kasztner Rezső emlékét. Akiket ő juttatott Angyal­földről a szabadságba, nem felejtet­ték el. Róbert Péter Bakay Zita: Kék mozaik

Next

/
Thumbnails
Contents