XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-01-28 / 2. szám
-Hírnök 2004. JANUÁR 28. nak jellegét meghatároz- ^ za az a három ház, amelynek építési munkálatait a Skanska Hungária Kft. koordinálta a kilencvenes évek végén, illetve a kétezres évek legelején. Ezek az irodaházak reprezentálják, sőt indukálják is azt az átalakulást, amely nemcsak ezen a viszonylag rövid részen, hanem az egész kerületben végbement az elmúlt évtizedben. A Váci útnak a Radnóti Miklós utca és Balzac utca közötti szakaszát teljes egészében az Autóvillamossági Gyár foglalta el. Ha elmentünk mellette, valami gázhoz hasonlító szag csapta meg az orrunkat, és a munka hangjait is hallani lehetett, bár ez már alig számított az amúgy is zajos környéken. Máskülönben a gyár nem zavart senkit, csupán a két mellékutcába nem lehetett gyalog befordulni, mert a járdákat mindig el- állták különféle gépekkel és járművekkel. Utólag nem is értem, hogy hagyhatták mindezt az itt lakók. De ennek már vége. Az irodaházak új életet hoztak a környékre már csak a földszinti előkelő üzletek és bankfiókok mija hangsúlyozni: a munkálatok során környezetbarát technológiát és anyagokat használtak. A környezet zajterhelése is megszűnt azzal, hogy a gyárat irodaépületek váltották fel. A szomszédos házakban levő lakások értéke is számottevően emelkedett. A három reprezentatív épület ma már a PBW Found nevű francia cég tulajdonában áll, az üzemeltetést pedig éppen két év óta a tulajdonos magyarországi leány- vállalata, a PBW Hungary Rt. lát- jael. Pete Tóth Gyula létesítményigazgató elmondta: a több mint 28 ezer négyzetméternyi bérelhető terület kihasználtsága 100 százalékos: új jelentkezőknek most már csak akkor tudnának helyet biztosítani, ha valamelyik cég elköltözne. Ennek kicsi a valószínűsége, mert a metró, a bevásárlóközpont és a Belváros közelsége miatt egyedülállóan jó hely ez. Az első ütemben felépült 20-as házat öt bérlő foglalja el, köztük van az Ernst and Young neves tanácsadó cég, a Pannon GSM, valamint a Földhitel és Jelzálog- bank. A következő házban tizenöt cég működik: a többi között a qmi q kerületben mq történik szakaszán felfelé... att is. Varga Judittól, a Skanska Property Hungary munkatársától megtudtuk, hogy az Autóvill bontását 1997 novemberében kezdték meg és a következő év áprilisában fejezték be. A kivitelezés három ütemben zajlott. Az első ütem építése 1998 augusztusában kezdődött, szinte egy időben a szemközti bevásárlóközpont építkezésével. Bő egy év múlva, 1999 decemberében kész volt az első, a Radnóti Miklós utca és a Váci út sarkán álló épület. Akkor már javában dúlt a karácsonyi forgalom a másik oldalon rekordgyorsasággal, alig több mint egy év alatt elkészült WestEnd City Centerben. A következő év szeptemberében már költözhettek a bérlők a második ütemben felhúzott irodaházba, 2001 áprilisában pedig elkészült a harmadik épület is. A West End Business Center névre keresztelt komplexum két oldalsó épületét sárga, a középsőt pedig szürkészöld olasz gránittal borították. Varga Judit fontosnak tartSwedish Trade Council, a Sara Lee Kávé és Tea Rt., a S AB Milles Europe Kft., az Interbook, valamint az új és használt lakások értékesítésével foglalkozó Otthon Centrum Rt. A 26. szám alatt levő épület három nagy vállalkozásnak ad helyet. Az emeleti irodákat a Dresdner Bank Hungária Rt. és a Diageo italkereskedelmi cég foglalja el. A földszinti résznek jó néhány hónapig nem volt állandó bérlője, tavaly áprilistól azonban a Malév jegyirodája foglalta el a Balzac utca sarkán levő értékes üzlethelyiséget. A létesítményigazgatótól azt is megtudtuk, hogy ezer-ezeregy- száz ember dolgozik a három épületben, és naponta átlagosan nyolc-kilencszáz látogatót fogadnak a cégek partnereiként. Az irodákban sehol sem szabad dohányozni, a dolgozók és vendégeik ezt kizárólag a két udvaron tehetik, ahol egyébként asztalok és ülőalkalmatosságok szolgálják a kényelmet. És még egy érdekeskét sarka Befordultunk a Csanády utcába Itt valamikor állt a farsangi bál A Váci út és Csanády utca sarkán magasodó úgynevezett Krayer-ház földszintjén található a BAV helyisége, közkeletű nevén a zaci, egy játékterem presszóval, a Ferdinánd patika és a kapun túl a volt Higiénia üzlet hatalmas terme üresen. Egykor itt volt a Krayer festék-nagykereskedés raktára. És még régebben?... Ezt kutatta ki a helytörténeti tanár úr. Hogy mi lehet a környék képét éktelenítű kongó csarnok jövője? A kiírás szerint, aki helyreállítja, kibérelheti. A mi érdeklődésünkre az volt a válasz: egyelőre nincs jelentkező. Talán ha valaki feltámasztaná benne az egykori Ferdinánd Vigadót, újra magára találna... ség: a rigók is felfedezték, hogy a forgalmas Váci út mögött van egy kis darab természet, és fészket raktak a csendes hátsó udvaron. A Balzac utca és a Csanády utca között nincs szinte egyetlen olyan profilú üzlet sem, amilyennel eddigi utunkon már ne találkoztunk volna. Kezdődik mindjárt egy szépségszalonnal, utána egy kiskocsma a szolidabb fajtából, egymástól talán ötven méterre két mobiltelefonbolt, majd egy szerelvényüzlet. Videokölcsönzőből viszont ez az egyetlen errefelé, és zálogházból sincs több. Az utóbbi már elég rozoga állapotban volt, de nemrégiben szépen felújították. Van ezen a részen egy foghíj, amely most autóparkoló. Az összképet mindenesetre erősen rontja. Játszótér közel-távol nincs. Csak a Szent István park -egy kisgyereknek innen legalább negyedóra. Elgondolom, milyen szép is lenne, ha a parkolót levinnék a föld alá, és ezen a jó nagy telken játszótér vagy pihenőpark létesülne. Lehet, hogy álom, de álmodni jó. Vagy ki tudja: tíz évvel ezelőtt álmodni sem mertem volna arról, hogy ilyen lesz a Váci út eleje. Most pedig már mindez valóság. Csop Veronika Itt a farsang, a bálok szezonja, a vigalom ideje, kerületünkben éppúgy, mint másutt... így volt ez a régi Angyalföldön is, a különböző társadalmi csoportok megrendezték a maguk társasági összejöveteleit, táncos alkalmait, s mivel nagy báltermek a külvárosban nem voltak, rendszerint vendéglők, éttermek fogadták be a vidám közönséget. Nagyobb, elegánsabb kávéházak a polgári réteget, kocsmajellegű kisebb vendéglők a vékony pénztárcájú- akat. Utóbbiakhoz tartozott a maga idején ismert és bizonyos - nem mindig a legjobb - hírnévnek örvendő Ferdinánd Vigadó a Kra- yer-házban. Sokan jártak ide, a festék-nagykereskedés földszintjére, kiöblíteni a kulimászok szagát - vagy csak a búfelejtés, beszélgetés végett. Fénykorát a ’20- as években élte. Szép, de idegen hangzású nevét - magyarban Nándor lenne a megfelelője - nem közvetlenül a Szarajevóban agyonlőtt trónörököstől kapta, aki feltehetően sohasem járt Angyalföldön, hanem a környék meghatározó építményéről, a róla elnevezett, ma is álló hídról. A Lehel téri templom elkészültéig a híd volt a legbiztosabb tájékozódási és útbaigazítá- si pont a piac vidékén. 1926 farsangjának egyik vasárnapján bált, ahogy a falragaszok hirdették: „jelmezestélyt" rendeztek a Ferdinánd Vigadóban. Megjelent a táncolni vágyókon kívül az Új Nemzedék című napilap újságírója is, aki a február 17-i számban nagy riportban számolt be tapasztalatairól. írásának címe: „ Cselédbál a Külső tehén utcában” némi magyarázatra szorul a ma olvasójának. Cselédbálnak nevezték a mai kifejezéssel háztartási alkalmazottaknak nevezett lányok egyesülete - ilyenek voltak a Márta és Magdolna Egylet - által rendezett bálokat, de más táncmulatságokat is, ahol sok cselédlány jelent meg. Főleg a sorkatonák és munkásemberek látogatták ezeket a bálokat és szórakozóhelyeket, de könnyű sikerekre vágyva néha megjelent a módosabb ifjúság is. Ahogy a cikkből kitűnik, utóbbiak nem jelentek meg nagyobb számban a Ferdinánd Vigadóban és a „báli tudósító” is valószínűleg otthon hagyta a frakkját. Külső tehén utcának a Külső Váci utat nevezte a külvárosi szleng (a belső a mai Bajcsy-Zsilinszky út volt), „ahol megütközik a kultúra és civilizáció” a nyomorral. írásának hangja néha túl gu- nyoros, talán azért, niert lapja a polgári jobboldal újságja volt, olvasói feltehetőleg nem vettek részt az angyalföldi bálon. A Népszava másképpen fogalmazott volna a szegények táncmulatságáról! A hálózni vágyó 10 000 inflációs korona („tízficcs”) lefizetése után megkapta a belépésre feljogosító kék szalagot kabátjára, és körbenézhetett a zsúfolt helyiségekben, amelyeket a jeles nap alkalmából lampionok díszítettek. Karikatúrák egyébként is voltak a falakon, némelyik hasznos tudnivalókat tartalmazott, például: „Bár szakálla földig érjen / Bort hitelbe sohse kérjen! ” A plakáton nagy betűkkel jelmezbált hirdettek, de a szöveg alján lényegesen kisebb betűkkel engedményt tettek - amellyel a közönség többsége élt is: „Jelmez nem kötelező”. így a legtöbben viseltes ünneplőjükben voltak, akik engedelmeskedtek a felszólításnak és jelmezben jöttek, többnyire apacsnak vagy cigányleánynak öltözve ropták a „kő-parketten”. Ez nem csökkentette a hangulatot, amely egyre emelkedett, mindenki táncolt, igaz, hogy a fanyalgó riporter nem mindig ismert rá a némileg külvárosias formában ellej- tett táncokra. Fogytak az italok is szépen, a sürgő-forgó tulajdonos megelégedésére, aki saját szavai szerint 2 millió koronát fizetett a „licen- cért”, a bálengedélyért. Volt aki sokat ivott, őket a hölgyvendégek „mosogatástól edzett tenyerei” óvták meg az összeeséstől. Az ital- fogyasztás dacára verekedés nem volt, egy katona ugyan kirántotta bajonettjét, de lebeszélték használatáról, amiben talán része volt a bejárat és a zenekari emelvény előtt posztoló rendőrök látványának. Róbert Péter
