XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-01-28 / 2. szám

X. ÉVFOLYAM 2. SZÁM AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 2004. JANUÁR 28. Elítéljük q kirekesztést, q gyűlölgtkeltést Főhajtás RaoulWallenberg emléke előtt Az emléktábla előtt Lamperth Mónika belügyminiszter, Berg Lundborg, a Svéd Királyság nagykövete és dr. Tóth József polgármester Radnóti Miklós költeményeit hallgatja Garai Róbert előadásában a január 18-1 megemlékezésen Tisztelt polgármester úr, tisztelt nagykövet úr, tisztelt hölgyeim és uraim! - kezdte beszédét a belügyminiszter asszony.- A megemlékezés virágaival tisztelet­tel, ám némi kétkedéssel a szívünkben ál­lunk itt Raoul Wallenberg emléktáblája előtt. Hogyan lehet az, hogy immáron el­telt ötvennyolc év és még mindig nem tud­juk pontosan, mi történt a svéd diplomatá­val? Nem tudjuk, hová hurcolták az akkor harminckét éves fiatalembert, aki egy ma­gasabb erkölcsi parancsnak engedelmes- kedve, életét és biztonságát semmibe vé­ve, húszezer vagy még talán annál is több zsidó ember életét mentette meg a vészter­hes és szörnyű időkben. Közel hat évtized után egyvalamit tudunk teljes bizonyos­sággal: ez az önfeláldozó humanista örök­re és kitörölhetetlenül beleírta magát az emberiség nagykönyvébe. Wallenberg ne­ve mementó. Emlékezés a gyilkos diktatú­rákra, önkényre, de egyben fogalom is. Jelkép: az önfeláldozás, a szolidaritás, a humanizmus jelképe. Tetteire emlékezünk ma tehát, és nem a halálára, hiszen valójá­ban senki sem tudja, hogy a külföldi diplo­matát, akit kémkedéssel vádolva, 1945- ben Budapestről hurcoltak el a Szovjet­unióba, milyen körülmények között és meddig tartották fogva. Szinte egy ember­öltő telt el a kereséssel, a reménykedéssel, hogy hátha még életben találják, ám hiá­ba. Amikor a nagy szovjet birodalom ab­roncsai már lazulni kezdtek, odaát az ar­chívumok kutathatóvá váltak, igazából akkor már nem lehetett kibogozni a Wal- lenberg-kezdetű szálakat. Eredménytele­nül vizsgálódtak a kutatók, a tudósok, nem találtak megbízható dokumentumokat a svéd építész-diplomata életének utolsó fe­jezetéről. Egy 1957-es moszkvai nyilatko­zat szerint szívroham végzett vele a jubl- jankai börtönben, egy másik dokumentum Lamperth Mónika beszédét tartja szerint a KGB végezte ki méreginjekció­val, de fellelhetők olyan papírok is mind a mai napig, amely szerint agyonlőtték, il­letve hamis név alatt egy elmegyógyinté­zetben halt még. Információink szerint 1989-ben elküldték a rokonoknak a diplo­mata személyes holmiját. Akkor újból föl­támad a remény, hogy talán még mindig él. Észt és ukrán tanúk is jelentkeztek, hogy fogolyként látták Wallenberget kü­lönböző munkatáborokban. Folytatás a 2. oldalon Szent Margit sírjánál szentmisét celebrált Erdő Péter bíboros érsek Szabadtéri szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Árpád-házi Szent Margit ünnepén, január 18-án a Margitszigeten, IV. Béla király lányának sírhelyénél, az egykori kolostor romjai között A XIII. században épült margitszigeti domonkos apácakolostor templomának romjaihoz a már hagyományossá vált is­tentiszteletre idén is sokan elzarándokol­tak. Erdő Péter prímás a liturgia állandó ré­szei között elmondott szentbeszédében ki­emelte Szent Margit sorsát.- Árpád-házi Szent Margit önfeláldozó élete nemzete, családja és szerettei javára szolgált. Szent Margit üzenete napjaink­ban is aktuális, hiszen a megbékélés, a ma­gunkba nézés, egyéni és közösségi életünk önzéseinek felismerése isteni segítséget kí­ván -jelentette ki a prímás. A szentmise végén himnusszal búcsúztak el a hívek, voltak, akik gyertyát gyújtottak és virágot helyeztek el Szent Margit síiján. Folytatás a 2. oldalon 4 KEn 1 ii Idén is sokan zarándokoltak a romokhoz A TARTALOMBÓL ■ Nincs képezhetetlen gyerek 4. oldal R *1 ■ Megújhodott orvosi rendelő 5. oldal ■ A kajakozás az élete 6. oldal M ■ fl Gömb utcai cipészmester 6-7. oldal r% 1 ar t Látogatás dr. Bócz Endrénél i Elindultunk a Váci úton... 7. oldal 8-9. oldal l,U i Farkashóiy Tivadar írása 11. oldal Interjú Zsédenyi Adriennel 10. oldal I Rendőrségi esetek 13. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents