XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-01-28 / 2. szám

2 2004. JANUÁR 28. Hírnök­Főhajtás Raoul Wallenberg emléke előtt Szentmise Szent Margit sírjánál Folytatás az 1■ oldalról Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves budapestiek! Csak kivé­teles személyiségekkel történhet meg, hogy legendává nőnek a tettei. Ilyen Raoul Wallenberg is. A hálás emlékezők szívében ő örökre élő marad. Mindannyian tudjuk azonban, hogy vannak olyanok is, akik másként gondol­kodnak tiszteletadásról, toleran­ciáról. A közelmúlt eseményei visszaigazolták - és itt most nem fogom konkrétan ezeket az ese­ményeket említeni, mert sajnos valamennyien tudjuk, miről van szó. Nos, ezek az események visz- szaigazolták, hogy a kirekesztés, a rasszista gyűlölet karnyújtás­nyira van tőlünk. Hangsúlyozom, nem jellemzően, de időről időre kitapinthatóan és észrevehetően. Magam a kormány tagjaként és magánemberként is meg vagyok győződve arról, hogy minden jó­érzésű ember elítéli ma Ma­gyarországon a szélsőséges meg­nyilvánulásokat és a gyűlölet­keltésre alkalmas cselekedeteket. Nagy a felelősségünk. Nekünk politikusoknak nagyobb, de va­lamennyiünknek nagy a fele­lőssége abban, hogy akinek hang­ja van, minden alkalommal mondja el, hogy ez elfogadhatat­lan, és ezt elítéli. Elítéljük a kire­kesztést, elítéljük a rasszista gyű­löletkeltést, elítélünk mindenfajta gyűlöletkeltést. Ezt kérem vala­mennyiüktől is, és külön köszö­net önöknek, hogy eljöttek buda­pesti lakosként, magánember­ként, mert fontosnak tartották, hogy fejet hajtsanak az emléktáb­la előtt. Mondják el munkahe­lyen, baráti társaságban, beszél­getésekkor, hogy elítéljük, hogy nem tűrjük szó nélkül, mert az nem lehet, hogy fiatalok, anélkül, hogy ismernék a XX. század ször­nyűségeit, rabjává vagy áldozatá­vá váljanak a szörnyű eszméknek. Legyünk hát ebben társak, és ne hagyjuk. Tisztelt hölgyeim és uraim! Moszkva nemrégiben rehabilitál­ta Raoul Wallenberget, felmentet­te a kémkedés vádja alól, és emlé­kére szobrot állított. Budapest vá­rosa pedig posztumusz díszpolgá­rává avatta. Wallenberg neve most is arra figyelmeztet bennünket, hogy minden időben, minden kö­rülmények között embernek kell maradnunk. Nekünk, politiku­soknak pedig éberen kell őrködni a demokrácia és a jog felett. Soha nem ismétlődhetnek meg a XX. század tragédiái. Kérem, hajtsunk együtt fejet Raoul Wallenberg emléke előtt. Folytatás az 1. oldalról Margit tragikus körülmények között látta meg a napvilágot. Ap­ja, IV. Béla magyar király a tatár­járás során 1241-ben, a muhi csa­tában bekövetkezett vereség után Horvátországon keresztül a dal­mát tengerpartra menekült. Fele­sége, a bizánci származású Laszkarisz Mária itt szülte meg ki­lencedik gyermeküket, Margitot, 1242. január 27-én, Kiissza várá­ban. A szülők az újszülöttet Isten szolgálatára ajánlották fel az or­szágért. 1242 márciusában a fel­ajánlásra adott égi jelnek gondol­ták a tatárok gyors kivonulását. A királyi pár teljesítette ígéretét, és a kis Margit hamarosan a veszprémi domonkos rendi nővérek kolosto­rába került. A királyi pár közelebb szerette volna tudni magához apá­ca gyermekét. IV. Béla ezért épít­tetett a Nyulak szigetén számukra kolostort 1252-ben, ahol Margit 12 éves korában letette a szerzete­si fogadalmat. Az összegzés sze­rint a fiatal lány teljesen tudatában volt annak, hogy életét mire köte­lezi az esküvel. Kétszer is lett vol­na lehetősége arra, hogy Rómától felmentését kérje fogadalma alól - két, nagy politikai előnyökkel járó (cseh, lengyel) házasság mi­att -, ám mindkettőt határozottan visszautasította. Margit számára elsődleges volt, hogy Mennyei Hitvese előtt megfeleljen, ezért volt számára fontos a szigorú sza­bályok megtartása, a legkemé­nyebb önsanyargatás vagy akár a legnyomorúságosabb betegek ápolása. A királylány-apáca a leg­egyszerűbb szolgai munkákat is szívesen végezte és a kemény ön­megtagadásokat örömmel fogad­ta. A súlyos vezeklések következ­tében 1270 hideg telén Margit megbetegedett. Erezte halálát, I mely 1270. január 18-án be is kö­vetkezett. Utolsó küzdelmében ar­ra kérte rendtársait, hogy a temp­lomban a Szent Kereszt Oltára előtt temessék el. Kívánsága sze­rint a kolostor templomában te­mették el, és a törökök érkezéséig itt nyugodott. Buda eleste után, a török elől menekülve Pozsonyba vitték magukkal Margit csontjait és a koporsójába rejtett szentté avatási jegyzőkönyvét. VI. Pius pápa a befejezetlen boldoggá avatási per ellenére 1789-ben engedélyezte Margit tiszteletét. XII. Pius pápa hivata­losan 1943. július 13-án avatta Ár­pád-házi Boldog Margitot szent­té, de az ünnepségekre csak a II. világháború után, 1946-ban ke­rült sor. Szent Margit ereklyéi a történelem viharában eltűntek, de testének porrá lett maradványai ma is a róla elnevezett szigeten nyugszanak, az alatt a vörös már­ványlap alatt, amelyet halálának 700-ik évfordulójára helyeztek el temetkezési helyén. Felhívás kerületi díszpolgár jelölésére Tisztelt kerületi lakosok! Budapest Főváros XIII. Ke­rületi Önkormányzatának Képviselő-testülete módosí­tott 29/1996. (XI. 8.) Ö.K. szá­mú rendelete értelmében a Budapest főváros XIII. kerü­let díszpolgára címre a képvi­selő-testület ismét válj a a ke­rületi lakosok és a kerületben működő civil szervezetek ja­vaslatait. A díszpolgári címre java­solhatók azok a magyar, ille­tőleg külföldi állampolgárok - elhunyt személyek is az el­halálozást követő három nap­tári éven belül -, akik életút­juk során kimagasló munkás­ságukkal hozzájárultak a XIII. kerület fejlődéséhez, továbbá azon személyek, akik szakmai tevékenységükkel vagy a ke­rület nemzetközi kapcsolatai­nak, illetve az együttműködés más formájának fejlesztésé­ben kiemelkedő tevékenysé­gükkel öregítették a kerület hírnevét, tekintélyét. A polgármesterhez címzett írásos javaslatokat a javasolt személyek nevének, munka­helyének, beosztásának, a ja­vaslat szakmai, erkölcsi indo­kainak, a javasolt személy ke­rülethez kötődésének feltün­tetésével a polgármesteri hi­vatal szervezési osztályára (Budapest XIII., Béke tér 1. 1/128.) lehet eljuttatni 2004. február 16-ig. Az adományozásról a kép­viselő-testület dönt. A környezetvédelmi programról A képviselő-testület legutóbbi ülésén fogadta el az önkormányzat környezetvédelmi programját. A környezetvédelem szerteágazó területei közül az elemzés megállapította, hogy a levegőtisztaság vé­delmében az önkormányzat a hagyományos energia- források - szén, fa, olaj - visszaszorítására töreke­dett, ezért támogatta a gázfűtés bevezetését 10 millió forint összegben. A távfűtéses lakóépületek szabvá­nyoknak megfelelő hőszigetelése érdekében 4 millió forint forrást biztosított. Az önkormányzat a köztisztaság érdekében 2001 óta a járdatakarítást 5 géppel végezteti, a lakótelepe­ken és a közutakon a burkolatokat mosatja le évente egy alkalommal. A kerület által fenntartott közel 1 millió m2 park rekonstrukciója 1994-ben indult, 2002-ig több mint 200 ezer m2 felújítás valósult meg. A fejlesztésre 2003-ban 76 millió forint állt rendelkezésre, a felújí­tásokkal a zöldfelület mintegy 20 ezer m2-rel növe­kedett. A parkfenntartási munkálatokra ez évben 160 millió forintot biztosít az önkormányzat. Az évek óta tartó tudatos fejlesztés eredménye­ként a pollenallergia-fertőzés 1999 óta 25%-kal, 2001 óta 10%-kal csökkent a kerületben. Az allergi­át okozó növények irtási kötelezettségét elmulasz­tókkal szemben hatósági intézkedés történt. Segít­séget jelentenek a zöldszámon érkezett bejelenté­sek. A kerületben hulladékudvar fogadja a lakossági kommunális hulladékot, szelektíven gyűjtik az újra­hasznosítható hulladékot és egyes veszélyes hulladé­kokat. A kommunális és nem veszélyes hulladék el­szállítása megoldott. Az ipari hulladékok mennyisé­ge az üzemek bezárásával együtt jelentősen csök­kent. Az illegális hulladéklerakás folyamatos. Az ön- kormányzat 1995 óta évi két alkalommal gyűjti a la­kossági veszélyes hulladékot. A most elfogadott környezetvédelmi program sze­rint fokozott figyelmet igénylő területek: az Újlipótvárosban a levegő- és zajterhelés, a rehabili­táció, a zöldfelület növelése. A Duna-parti terület­sávban az elhagyott és leromlott állapotú ipari zóna fejlesztése. A nagy lakótelepek környezetében a par­kolási gondok és a zöldfelülethiány megszüntetése. Szennyeződésre érzékeny területek a Rákos-patak és környéke, a Nép-sziget és a FOKA-öböl. A kerületi környezetvédelmi program feladatai­nak sikeres megvalósítása és a finanszírozás kérdése mellett fő feladat a környezeti tudatformálás, a fo­lyamatos tájékoztatás és a környezetvédelmi infor­mációs rendszer működtetése. A program konkrét feladatai új akciók beindítását és az eddig jól bevált akciók folytatását jelentik, amelyek a környezetba­rát és egészséges életmódot propagálják. Kiemelke­dő fontosságú a kömy ezettudatosság erősítése a köz­oktatásban. A program a feladatokat rövid, közép- és hosszú távra fogalmazza meg. Külön-külön fejezetet szentel a zöldfelületek, közterületek fejlesztésének; a talaj- szennyezés csökkentésének; a vízvédelemnek, illetve a csatornahálózat korszerűsítésének és bővítésének. Meghatározza a zaj- és rezgésvédelmen belül a helyi üzemi, vendéglátó-ipari zajterhelés csökkentését és a metró üzem miatti rezgéspanaszok mérséklését; a le­vegőtisztaság-védelem területén a kritikus méretű lég- szennyezés csökkentése a főútvonalak mentén és az új építési területeken; a fűtési eredetű légszennyezés és a növényi eredetű légszennyezés csökkentését. A hulladékgazdálkodás fő feladatai: a települési szilárd hulladékok mennyiségének csökkentése; a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, kiterjesztése; az illegális hulladéklerakás megszüntetése, a hulla­déklerakók felszámolása; a közterületek tisztaságá­nak javítása. Bővült a közüzemi díjakra igényelhető támogatások összege 1. Távhő-szolgáltatási díjkompenzációra jogosult az a lakossági fogyasztó, díjfizető természetes személy,- aki a FŐTÁV Rt. távhőszolgáltatása után közvetlenül vagy közve­tetten díjfizetésre kötelezett és- megfizeti az adott számla díjkompenzációval csökkentett össze­gét és- családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 40 000 Ft/fő összeget vagy- gyermekét (aki után családi pótlékot kap) egyedül nevelő, vagy egyedül élő és havi nettó jövedelme nem haladja meg a 48 000 Ft/fő összeget. 2. Víz-, csatorna- és szemétszállítási díjkompenzációra jogosult az a lakossági fogyasztó, díjfizető természetes személy,- aki a víz-, csatorna- és szemétszállítási szolgáltatás után közvetle­nül vagy közvetetten díjfizetésre kötelezett és- megfizeti a számla díjkompenzációval csökkentett összegét és- családjában van olyan személy, aki az illetékes kerületi önkor­mányzattól a kompenzáció iránti igénylés benyújtásának időpontjában időskorúak járadékában vagy rendszeres szociális segélyben vagy la­kásfenntartási támogatásban vagy rendszeres gyermekvédelmi támo­gatásban vagy az illetékes szervtől gyermeknevelési támogatásban ré­szesül, vagy közgyógyigazolvánnyal rendelkezik, vagy a beadás idő­pontjában ilyen kérelme elbírálása igazoltan folyamatban van, vagy igazoltan közhasznú munkát végez, vagy legfeljebb 30 000 Ft/fő havi nettó jövedelemmel rendelkezik a család. A díjkompenzáció számlajóváírás formájában valósul meg. A vízdíj-kompenzáció havi összege családonként 600 Ft. A csatornadíj-kompenzáció havi összege családonként 600 Ft. A szemétszállítási díjkompenzáció havi összege családonként 400 Ft. A díjkompenzáció az igénylés benyújtását követő hónaptól, de leg­korábban 2004 márciusától 2005. február hónapokra jár. Az igénylés kitöltéséhez szükséges nyomtatvány a Szociális Osz­tály Ügyfélszolgálati Irodáján kérhető.

Next

/
Thumbnails
Contents