XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-03-26 / 6. szám
~ _ ........ 2 I! 2003. MÁRCIUS 26. Hírnök Kerületi díszpolgárok az EU-csatlakozásról Dr. Berencsi György Fábián László Kiss Zoltán Rába György Tétényi Pál Dr. Tóth Szabolcs Dr. Berencsi György virológcis A PHARE-pályázatok segítségével már több mint egy évtizeddel ezelőtt megkezdte az Európai Unió Lengyelország (P) és Magyarország (H) és más országok fejlesztését, hogy a távolság lassan csökkenjen a járványügyi biztonság és a tudományos kutatás területén az országaink és az európai uniós technológiai színvonal között. A mi intézeteinknek már a ’9.0- es évek elején - PHARE-segítség- gel - sikerült az Országos Tudományos Kutatási Alap III. számú műszerközpontjához csatlakozni. Az akkori Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet hozzájuthatott egy automata nukleotidsor- rend-vizsgáló készülékhez, aminek a segítségével a virológiái főosztály mintegy 600 ezer nuk- leotidpár sorrendjét határozta meg az előző évtizedben. Lehetővé vált egy gázkromatográffal és tömeg- spekrométerrel összekapcsolt magasnyomású folyadékkromatográf rendszer beszerzése is, amelynek a segítségével teljesen ismeretlen talaj- és talajvízszennyezést okozó ismeretlen vegyületet sikerült eddig azonosítani. Minőségi fejlődést jelentett a beruházás a rákkeltő és genetikai károsodást okozó anyagok vizsgálatának területén is, mert egy automata, számítógépes baktériumtelep-számláló és -kiértékelő egységgel is gyarapodott az intézmény. A jelenleg folyó - a belépést megelőzően legutolsó - fejlesztések már országos léptékűek. Fejlesztést kaptak a toxikológiai és sugárzásmérő laboratóriumok a regionális központokban. Egy nagy levegőtisztaság-ellenőrző rendszer került beszerzésre. Az országos járványügyi biztonság fejlesztésére számítógépes hálózat és programrendszer kialakítása van folyamatban. A mikrobiológiai laboratóriumi hálózat 11 laboratóriuma kap olyan technológiai fejlesztést, ami lehetővé teszi a váratlan járványok gyors és megbízható azonosítását úgy, hogy regionális és támogató laboratóriumokban, illetve az Országos Epidemiológiai Központban történik a különböző mértékben veszélyes kórokozók azonosítása. Ez a fejlődés tovább fog folytatódni a belépést követően. A közalkalmazotti béremelés lehetővé tette, hogy a rendszer többletfeladatainak megvalósításához munkatársakat is sikerüljön felvenni. Az EU-csatlakozást István király államalapító tevékenységéhez szokták hasonlítani. Azt sajnos már a múlt köde elfedte, hogy szabad emberek sokasága annak idején jobbágysorba süllyedt, és csak a lakosság kis hányada emelkedett nemessé. Megdöbbentően jó a hasonlat, mert az EU-csatlakozást követően azok emelkedhetnek a „nemesség soraiba”, akik beszélnek idegen nyelveket. Órájuk érvényes lesz a munkaerő, áruk, tőke stb. szabad áramlása. A fiatalságnak mérhetetlen nagy előnye van az idősebb korosztályokkal szemben. Akik azonban nem beszélnek idegen nyelveket, és sajnos az ő nagyobb hányaduk az idősebb korosztályokból kerülnek ki, azokból az Európai Unió .jobbágysága” fog kikerülni. A legfontosabb hazai cél ezért az, hogy minél intenzívebben mindenki megtanuljon angolul és valamelyik uniós ország nyelvén. Előre lehet számolni. Romániában könnyebb az olasz és a francia nyelv elsajátítása, a magyaroknak könnyebb a német és az olasz nyelv elsajátítása. A Benelux államok és a skandináv államok nyelveit is nagyon sokan elsajátították már az elmúlt fél évszázadban. Nagyon fontos lelki változást is fog hozni a tartós uniós tagság. A Kárpát-medence korábban gerjesztett nemzetiségi ellentétei nyomtalanul el fognak tűnni, illetve nosztalgiává fognak alakulni, ha Spanyolországban, Németországban, Franciaországban vagy Angliában egymás mellett fognak dolgozni magyarok, románok és szlovákok. Remélem, hogy ez a valóságban is így lesz. Fábián László olimpiai, világéi Európa-bajnok öttusázó Őseink több mint 1100 éve Európát választották otthonuknak. Az elmúlt századokban nyöghettük a tatárok, a törökök elnyomását, „retteghettek nyilainktól” vagy csodálhatták sportsikereinket. Azok is mi, magyarok voltunk. A történelem többször is sodort minket Európa egyik vagy másik oldalára, de földrajzilag mi mindig ide tartoztunk Európába. 2003-ban Magyarország történetének egyik legfontosabb állomásához érkezett. Az ország csatlakozhat ahhoz az Európai Unióhoz, ami most már határok nélkül egyesíti a nemzeteket. 2003. április 12-én a magyar emberek igenje megnyitja az utat a csatlakozás felé. Ez a csatlakozás olyan előnyökkel jár, ami mindannyiunk életében jelentkezni fog. Természetesen senki ne higgye, hogy „terülj-te- rülj, asztalkám” vár minket az Európai Unióban. De az biztos, hogy a becsületes, minőségi munka komolyabb eredményeket hoz, mintha nem fogadnánk el Európa felénk nyújtott kezét. Számomra, aki szinte eddigi egész életemben a sporthoz kötődtem, duplán lesz örömteli a 2004- es esztendő. Az olimpiai játékok visszatérnek az anyabölcsőhöz, és Athénban rendezik a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokat, és mi, magyarok elfoglaljuk a minket megillető helyünket Európában. Kiss Zoltán gazdasági igazgató Meggyőződésem, hogy a csatlakozás kérdésének napjainkban tapasztalható társítása a köznapi értelemben vett politikai érdekekhez rendkívül veszélyes és káros. Azoknak az erőknek egy része, amelyek ebben hallatják hangjukat, a fenntartás nélküli elfogadástól a tagadásig eddig már minden elképzelhető árnyalatban nyilatkoztak, mások vélt vagy valóságos, de partikuláris érdekek alapján fogalmazták meg szembenállásukat. A nemzeti érdekek egészét tekintve az elképzelhető hátrányok, illetve az esetleg hátrányosabb helyzetbe kerülők aránya oly mértékben alulmarad a lehetséges előnyökkel szemben, hogy az semmiképpen sem sugallhatja a távolmaradást vagy az ellenvéleményt az ügydöntő népszavazáson. Minden eddigi tapasztalat hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a csatlakozás valóságos értékrendhez történik, tényleges távlatokat nyit, azaz a vele való azonosulás a többségi érdekek magától értetődő érvényesítését jelenti. Rába György költő Csatlakozásunk az Európai Unióhoz történelmi lehetőség. Magyarországot ma még alig ismerik Európában: az átjárható határok megtapasztalását, megfelelő előkészítéssel a turizmus, főként a termálfürdők látogatottsága élvezheti. De a lehetőséget ki kell használni, így a gazdasági hungaricumokét, például a gyógynövények fokozott termesztését vagy akár a mangalica tenyésztését, melynek korlátlan a piaca Spanyolországban. A koldusszegény Írország, Portugália, az osztrák Burgenland a belépést követően okos tervekkel, ha nem is azonnal, fényesen fejlődött, de a nemzeti kultúrák is fölpezsdültek, a katalán vagy az ír nyelv és irodalom föllendülése példázza ezt, mert az uniós testvériség egymás iránti érdeklődésére sarkallt. Külföldi tanulmányok, kinti tartózkodások bennünket egyénenként is színesíteni, gazdagítani fognak. Tétényi Pál, az MTfí rendes tagja Az Európai Unióba szóló meghívás: hosszú út vége és újabb út kezdete. Büszke vagyok arra, hogy a magyar kutatásnak nem elhanyagolható része van a megtett útban: a hazai kutatókat és kutatási intézményeket már évtizedek óta a minden irányú nyitottság a sokoldalú nemzetközi tudományos kapcsolatépítésjellemezte. 1988 áprilisában a Bonn melletti Bad Honnef- ben tartott nemzetközi konferencián (a Tudományos-műszaki Együttműködés, a Békés Európa Sarokköve) arról adhattam számot, hogy a magyar kutatók közel 3000 közös kutatási témában, a szakemberek 2300 ipari kooperációban vesznek részt. Joggal választottuk 1989 júniusában, a bécsi Hofburg - ban rendezett európai tudományos-technikai kiállítás magyar szekciójának jelszavául: „Magyar- ország több mint ezer éve Európa része, és az is marad!” A nemzetközi együttműködésnek is köszönhető, hogy a hazai kutatás a múlt évtizedben a súlyos anyagi veszteségek ellenére talpon tudott maradni, sőt a tudományos teljesítmény valamennyit még növekedett is. A most lezáruló EU kutatási programciklusban a magyar kutatóintézmények sikeresen pályáztak, és remélhetőleg az eredmények is elismerést váltanak ki. Az Európai Unióban természetesen a verseny is átlépte a nemzeti határokat és a megméretés alapja is a világszinten mért eredményesség. Az európai uniós tagság - ezt tudnunk kell - lehetőség, amit meg lehet ragadni, de el is lehet szalasz- tani. A gazdaság, a kultúra és a tudomány terén a megnövekedett lehetőségek megnövekedett felelősséget is jelentenek: Európa kemény versenyben van a gazdaság, a technológia terén az amerikai és a távol-keleti régióval. E versenyben az unió csak a technológiai fejlődés meggyorsításával állhat helyt: erről szól a Lisszaboni Nyilatkozat. E versenyben részt venni: megtiszteltetés, kihívás és felelősség. A magyar kutatók, műszaki szakemberek, technológusok csak akkor tudnak eredményesen helytállni, ha érzékelik a társadalom igényét és támogatását. Bízom ebben a támogatásban, aminek legközelebb 2003. április 12-én érzékelhetjük megnyilvánulását: az uniós tagságra mondott igen a hazai és európai tudományra mondott igent is jelent. Dr. Tóth Szabolcs egyetemi tanár Az ellentétek, melyek emberek, csoportok, nemzetek, nemzetiségek, országok között alakulnak ki, abból a tudatból, érzésből származnak, hogy mi különbek vagyunk, nekünk több jár. Annak ellenére alakulnak így a dolgok, hogy igen sokan tudjuk, egy-egy csoportba, nemzetbe, országba kerülésünk a történelmi sorozatok - gyakran véletlenszerű egymásutánjának - következménye. Ha már így egy tojáson belülre kerültünk, teljes jóindulattal - önvédelmi szempontokból is - úgy érezzük, hogy ennek az egységnek, tojásnak van igaza, így joga is nagyobb a többiekkel szemben. Minden arra utal, hogy az ember szabadsága akkor nagyobb, ha sokszínű környezetben él és ez a szabadság csak akkor marad meg, ha a többszínűség (csoporttudat, nemzettudat) megmarad. Nehéz egy gazdasági és társadalmi folyamat minden egyes lépését, következményét logikusan végigkövetni. Mégis világos, hogy egy olyan környezet, amely a sokszínűséget elismeri, biztosítja legjobban az egyén szabadságát. Amennyiben elismerjük, hogy a szabadság fenntartásának egyik alapvető feltétele a sokszínűség, akkor ez a környezet kívánatos. Úgy érzem, az ilyen környezet (Európai Unió) helyes irányba befolyásolja a gazdasági működést - figyelembe véve az egyén személyi szabadságát, társadalmi és egyéni jogait, munkája mennyiségéből és minőségéből származó jogokat. Az így végiggondolt Európai Unióra szerintem a válasz: Igen.
