XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-03-26 / 6. szám

-Hírnök 2003. MÁRCIUS 26. 3 ❖ EURÓPAI UNIÓ ❖ PUKCPAI UNI€ ❖ EUCCDAI UNK) ❖ Az EU és a nyugdíjasok Dr. Tóth József polgármester, Kancsal Péter, az Országos Nyugdíjbizto­sítási Főigazgatóság integrációs osztályának vezetője, Borszéki Gyula alpolgármester és a jelenlevő nyugdíjasok az EU hivatalos himnuszát hallgatják Megkérdeztük Mi a véleménye a polgármesternek az EU-csatlakozásról, illetve a népszavazásról? Érdeklődéssel olvastam és hallgattam a kérdéskörrel kap­csolatos megnyilatkozásokat, kü­lönösen tetszett díszpolgáraink bölcs véleménye. Érdekesnek ta­láltam, hogy valamennyien más és más gondolatsor végén, de gyakorlatilag ugyanahhoz a megállapításhoz jutottak el. Szí­vesen megosztom én is vélemé­nyemet a nyilvánossággal, hi­szen közel másfél évtizede so­kan, sokat dolgozunk azon, hogy egy olyan közösség részesévé válhassunk, amely elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, az önkor­mányzatiság mellett. Állampolgárként, polgármes­terként és országgyűlési képvise­lőként részese, nem egyszer kez­deményezője lehettem e folya­mat egyes elemeinek. Tudom, hogy az uniós csatlakozásunk is megköveteli az önkormányzattól a színvonalas szolgáltatásokat, a további fejlesztéseket. Erősíteni kell a kerület versenyképességét és teljesítőképességét. Fontos feladatunk, hogy ezt a történelmi lépést minél könnyebbé tegyük majd a kerületi lakosok számára. Mi, XIII. kerületiek nem üres kézzel csatlakozunk az Európai Unióhoz. Magunkkal visszük a Rákosmező egy részét, ahol a ré­gi országgyűléseket tartották és királyokat választottak; Angyal­földet, amely száz évig a magyar ipar fellegvára volt és ma a meg­újulás, a dinamikus átalakulás városrésze. De folytathatnám a sort: a világörökség részét képe­ző Jászai Mari térrel, a Palatínus­házakkal, a Margitszigettel, a polgárias Újlipótvárossal, a 107 ezer kerületi lakos tapasztalatá­val, tudásával, tettrekészségé- vel... A konkrét kérdésre válaszol­va: bízom benne, hogy Magyar- ország polgárai élni fognak a le­hetőséggel, és április 12-én sike­res lesz a népszavazás. Meggyő­ződésem, hogy mi, a mai XIII. kerületiek, őseink cselekedetei­hez méltó módon fogunk dönte­ni. Magyarország, közte kerüle­tünk szervezetileg is a legcivili­záltabb földrészhez, Európához fog tartozni. Az unió bővülésével eltűnhetnek azok a határok is, amelyek ma még szétválasztják a magyarságot. Dr. Tóth József Az év akadálymentes épülete 2002 építészeti nívódíjpályázat keretében a Belügyminisztéri­um Építésügyi Hivatala elis­merésben részesítette március 13-án Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatát a ke­zelésében lévő igazgatás, egészségügyi és szociális intéz­mények fenntartása és akadály- mentes használata érdekében kifejtett példamutató tevékeny­ségéért. Az oklevelet aláírták: dr. Ka­ra Pál önkormányzati és épí­tésügyi helyettes államtitkár és Kovács Imre főosztályvezető, a bírálóbizottság elnöke. Március 18-án nyugdíjasok­nak szóló uniós tájékoztatónak adott otthont a Láng Művelődési Központ. A rendezvényt az EU hivatalos himnusza (Beethoven IX. szimfóniájának 4. tétele) nyi­totta, mely után dr. Tóth József polgármester köszöntője hang­zott el. A nyugdíjasokat legin­kább érdeklő kérdésekről Kan­csal Péter, az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság integ­rációs osztályának vezetője tájé­koztatott. A teljesség igénye nél­kül a fórumon elhangzott legfon­tosabb kérdések és válaszok:- Van-e közös európai szociál­politika?- Nincs, ugyanakkor az EU tagállamai szolidáris társadal­mak, amelyek fontosnak tartják a tagállamokban élő személyek szociális jólétét és biztonságát, és ennek elérése érdekében min­dent megtesznek.- Változik-e a magyar nyug­díjrendszer és a nyugdíjak össze­ge a csatlakozás miatt?- Nem, minden tagország a sa­ját nyugdíjrendszerét szabályoz­za, valamint a nyugdíjemelés is nemzeti szabályozási hatáskör­ben van. Pusztán a csatlakozás miatt nem változik a nyugdíjak összege, de a kormányzat szán­dékában áll a magyar nyugdíjak EU-s átlaghoz való közelítése.- Milyen feltételekkel költöz­hetnek a nyugdíjasok más EU- tagállamba ?- A nyugellátások EU-n belüli korlátlan exportja elvének érvé­nyesülése nem jelenti a nyugdíja­sok korlátlan letelepedésének le­hetőségét. Ha a nyugdíjasok 3 hónapnál hosszabb ideig más tagállamban kívánnak tartózkod­ni, igazolniuk kell, hogy olyan összegű ellátással, illetve egyéb jövedelemmel rendelkeznek, mely biztosítja, hogy nem szorul a lakóhelyéül választott másik tagállam szociális ellátásaira.- Ha a nyugdíjas más EU- tagországba költözik, kapja-e nyugdíját változatlanul?- Igen, a megszerzett nyugdí­jat abba a tagországba kell folyó­sítani, ahol a nyugdíjas él.- A nyugdíjasok hol jogosul­tak egészségügyi ellátásra?- Abban az országban, ahol la­kóhelyük van, függetlenül attól, hogy biztosítási időt korábban hol szereztek. A lakhelytől eltérő országban tartózkodás alatt sür­gősségi ellátás jár. A magyar nyugdíjasnak lehetősége lesz ar­ra, hogy áttelepüljön más tagál­lamba, ha az ehhez szükséges anyagi feltételekkel rendelkezik. Ebben az esetben a külföldi egészségügyi ellátás költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti külön előzetes en­gedély alapján. Az ellátások tel­jes köre igénybe vehető, nem csak a sürgősségi ellátások. A külföldre települt nyugdíjasnak is lehetősége van azonban arra, hogy az azonnal szükséges sür­gősségi ellátásokat valamely má­sik tagállamban vegye igénybe.- A különböző nyugdíjrendsze­rekben alkalmazott nyugdíjkor­határok milyen következménnyel járnak?- Tekintettel arra, hogy a tag­államok nyugdíjrendszereinek korhatárai nem egységesek, a tagállamokban történő nyugdíjba vonulás lehetősége eltérő idő­pontokban nyílhat meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. 5 különböző tagállamban előfor­dulhat, hogy 5 eltérő időpontban nyílik meg a nyugdíjjogosultság, ugyanis mindegyik országban az ott érvényes nyugdíjkorhatárt kell alkalmazni. A fórum végén Borszéki Gyu­la alpolgármester összegzett és kérte a jelenlévő nyugdíjasokat, hogy vegyenek részt a népszava­záson. Szabados Tamás Terv 2006-ig a szociális munka fejlesztésére >■ Folytatás az 1. oldalról A feladatok meghatározásakor a képviselő-testület figyelembe vet­te a demográfiai változásokról készített prognózist. Eszerint: kisebb arányban, de a lakosság létszáma továbbra is csökkenni fog. Az inak­tívak aránya az országos tendenciával megegyezően növekedni fog. (A 62. életévüket betöltő emberek aránya a helyi népességen belül to­vábbra is növekedni fog; számuk jelenleg megközelíti a harmincezret). Fontos demográfiai tényező a családi állapot. A hagyo­mányos családmodell visszaszorulóban van. Az aktív korúak 46%-a él házasságban, az időskorúak 53%-a egyedülálló. Ezen belül magas az özvegy, egyedül élő nők aránya. Kerületünkben a népesség 1%-a re­gisztrált munkanélküli. A kedvező statisztika mögött azonban meghú­zódik a tartós munkanélküliek masszív tömbje. Az ide tartozókra jel­lemző, hogy alacsony az iskolai végzettségük, továbbá - gyakran a rossz egészségi, fizikai állapotuk miatt - szinte teljesen kiszorultak a munkaerőpiacról. Egyes lakossági csoportok kiemelten is „veszélyez­tetett” helyzetben vannak, ide soroljuk a fogyatékosokat, a romákat, a hajléktalanokat. fiz életminőség javítása érdekében A következő négy évben a helyi szociálpolitika célkitűzése a polgá­rok életkörülményeinek javítása. Ennek érdekében az önkormányzat hatékony és rugalmas ellátórendszert kíván működtetni. Bővíteni kí­vánjuk együttműködésünket a kerületi civil és egyházi szervezetekkel. Az ellátottak érdekvédelmét, a szociális munka átláthatóságát az Euró­pai Unióban elfogadott normákhoz emeljük. E célok gyakorlati meg­valósítása érdekében a következőket határozta el az önkormányzat. Fejleszti a házi segítségnyújtást. Egy jelzőrendszer kiépítését tervezi, mely növeli az egyedül élő, beteg ember biztonságérzetét azzal, hogy a készülék segítségével bármikor segítséget hívhat. Családsegítő tevé­kenységében nagyobb hangsúlyt fog kapni az olyan speciális szolgál­tatás megszervezése, mint a tartós munkanélküliekkel való foglalko­zás, a lakhatási problémákkal küzdők segítése. A támogató szolgálat ez évben megkezdi a fogyatékkal élőket szállító szolgálat szervezését. A szakellátás keretében bővíteni tervezzük az idősek klubjainak számát, férőhelyét. A vácegresi lakóotthon szolgáltatásait a községgel együtt­működve fogjuk bővíteni. A szociális boltok fontos szerepet töltenek be, ezért munkájuk további támogatása szerepel a középtávú elképze­lések között. A szociális munka fejlesztését szolgálja az intézmények minőségbiztosítási rendszerének kiteijesztése. Jelentős igény van egy idősek háza, otthona létesítésére. A megvalósítás körülményeit vizs­gáljuk, sajnos jelenleg a kivitelezéshez szükséges mintegy másfél mil­liárd forinttal nem rendelkezünk. A szociális és az egészségügyi mun­ka között nincs éles határ, a két terület között egyre szorosabb az együttműködés. Az átlagéletkor növekedésével egyre nagyobb igény van az idősek szakszerű és komplex ellátására. Az ellátottak testi, lel­ki és szociális állapotát együtt, egységes egésznek kell tekinteni. Az összehangolt munka eredményeként a mainál színvonalasabb munka feltételei teremthetők meg. A két ágazat közti együttműködés új mo­delljének kidolgozása a Nyírő Gyula Kórház és az önkormányzat Egészségügyi Szolgálata vezetésével, a polgármesteri hivatal Szociális Osztályának együttműködése mellett folyamatban van. A színvonalas kerületi szociális munkában meghatározó szerepe van a karitatív tevékenységet folytató helyi civil szervezeteknek, az egyházaknak. A velük kialakult kooperációt szélesíteni szeretnénk. (A képviselő-testület a Magyar Vöröskereszttel és a Budapesti Angyal­földi Református Egyházközséggel kötendő szerződésekről is dön­tött.) A szociális kerekasztal a tájékozódásnak, a közös munka össze­hangolásának bevált fóruma. A képviselők módosították a szociális ellátásról szóló helyi rendele­tet. A változtatások egy részére azért volt szükség, mert a törvényi fel­tételek eltérnek a korábbiaktól. Az új paragrafusok több, korábban vi­tatható meghatározást pontosítottak, ezzel e jogszabály alkalmazása az állampolgárnak és az ügyintézőnek is egyértelmű helyzetet teremt. A lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét a piaci alapon bérbe adott lakások bérlőire is kiszélesítették. Ezen túl az adósságkezelésben résztvevők számára természetbeni ellátás formájában a kártyás gázóra beszerelési költségét is átvállalhatja az önkormányzat, továbbá fel­emelték a lakásfenntartási és a lakbértámogatás mértékét. Változtak az egyes szolgáltatások után fizetendő díjak összegei; az eddigi gyakorla­tot továbbfolytatva a rászorultság mértékében különböző kedvezmé­nyekkel csökkenthető a gondozott által fizetendő térítési költség. A szociális munka színvonala jelentősen függ az ágazat négyszáz dolgozójának teljesítményétől. Az elmúlt években a szakmai színvo­nal növekedésével együtt, a központi és a különféle helyi pótlékok biztosításával változott az itt tevékenykedők társadalmi presztízse. A szociális koncepcióban elhatározott célkitűzések megvalósítása érde­kében az önkormányzat továbbra is biztosítja a munkavégzés fel­tételeit, és épít a szociális munkások hivatástudatára. fi rászorultak számíthatnak az önkormányzat szolidaritására Az Európai Unió ajtaja kitárult előttünk, történelmi lehetőség előtt áll hazánk, és természetesen ezen belül kerületünk valamennyi polgá­ra. Nem az uniós csatlakozás miatt, hanem valamennyiünk jól felfo­gott érdekétől vezérelve össze kell fognunk, segítenünk kell egymás­nak. Egy közösség érettségét az bizonyítja, ahogyan az gondoskodni képes tagjairól, ahogyan gyámolítani kész a rászorultat. Bajbajutott lakótársaink a következő négy évben is építhetnek az önkormányzat, a kerület közösségének szolidaritására. Cikkünk a szociális étkeztetésről a 13. oldalon. Borszéki Gyula alpolgármester

Next

/
Thumbnails
Contents