XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-02-26 / 4. szám
8 2003. FEBRUÁR 26. M. Tóth Évq müvei qz Iparművészeti Múzeumban Animációsfilm-kiállítás —-----------------------------Hírnök Ú j igazgató a Herman Ottó Általános Iskola „Szeretnénk elnyerni az ökoiskola Az igazgatónő szobáját a tanulók által készített természeti képeket ábrázoló textilfal díszíti Az Iparművészeti Múzeum szecessziós épületének koronája a kupola, amelynek tetején egy kecses lan téma világít éjszakánként. A kupola belseje hatalmas kiállítóterem, tizenkét és fél méteres magasságával monumentális alkotások színtere. M. Tóth Éva az Iparművészeti Főiskolán végzett grafikus, ani- mációsfilm-rendező - egyébként Rokolya utcai lakos - lehetőséget kapott arra, hogy itt, a kupolában bemutatkozzon. A Rokolya utca nem a monumentális terek utcája. A lakótelepi méretű és magasságú lakásban mégis olyan grafikák születtek, amelyek láttán mélyebb lélegzetet vesz az ember. Ráadásul a képek a kiállításon látható animációs film egyes motívumainak változatai, kiemelt figurái. A kiállítás - amelyhez támogatást adott a XIII. Kerület Köz- művelődéséért Közalapítvány - a Jelenések címet viselte, és címadó nyolc és fél perces filmjében az özönvíz történetét jelenítette meg, amely Henoch próféta szerint az angyalok bűnös kapcsolatai miatt következett be. A démoni látomás figuráit hegyes villák és markáns női ajkak jelenítették meg.- Szívesen használom az egyszerű, mindennapjainkban található eszközöket - mondja M. Tóth Éva sőt, a bútorok, az épületek formáit is. Ezek mindig az ember arányait, keze nyomát, lenyomatait, gesztusait őrzik. Sőt, túl is élik az embert, hosszú életűek, önálló személyiségük van. Csináltam már animációs filmet székekről, s most is készülőben van egy: A mi ágyunk. Ennek néhány előképét már láthatták is a kiállításon.- A Jelenések már készen volt - közben már díjakat is nyert, például a szolnoki Képzőművészeti Filmszemlén -, amikor a nagyobb méretű képek készültek. Otthon születtek a Rokolya utcában?- A szobában két és fél méteres magasságban egy lécet szögeztünk fel. Erre került a földig érő ív papír, s így készült el a kép, tussal. A legnagyobb képek a film befejezése után születtek. A film készítésénél azonban mindig előbb születnek azok a kisebb méretű grafikák, amelyek a látvány karakterét meghatározzák. Fejben már a mozgást is lejátszom, ahogy eljutok az egyik képtől - fázistól - a másikig. A legfontosabb számomra, hogy minden kocka önálló grafikai életű legyen. Sőt, az animációs filmben egyetlen képen belül minden részletnek azonos színvonalúnak kell lennie. Nem lehet elnagyolni a figurákat, sem a hátteret, nem lehet a nézőt becsapni. Az Iparművészeti Múzeumban ez az első animá- c i ó sfi Im- kiállítás, most nőtt fel az a nemzedék, amelyik már a kor kihívásainak is megfelelni akaró Iparművészeti Főiskolán — most már Egyetemen - tanulta a mesterséget.- Miközben én tényleg a legmodernebb törekvésekkel foglalkoztam, mélyen kötődtem ehhez a csodálatos épülethez, a múlt század, századelő iparművészetéhez. A Bauhaus művészeinek, Moholy-Nagy Lászlónak még megadatott az, hogy sokféle, különböző dolgot csinálhattak. A mi képzésünk egy kissé ehhez a gyakorlathoz tért vissza. A pályám során én is sokféle dolgot művelhettem, dolgoztam tervező grafikusként - terveztem óriásplakátot és könyvborítót - készítettem több televíziós portréfilmet. Kár, hogy az egyedi animációs fdm számára egyelőre nemigen van hely sem a mozik, sem a televíziók műsorstruktúrájában. Egy néhány perces „művészfilm” szünetkitöltőnek sok, önálló műsornak kevés. Itt a múzeumban egy egészen új közönséget ismerhettem meg, akik szívesen nézték a filmeket. Az idő talán majd elrendezi, hogy filmjeim megtalálják helyüket a világban. Torday Aliz Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte nemrégiben a Herman Ottó Általános Iskola. A tanulók közül nem egynek a szülei is itt koptatták a padokat, sőt lassan már az első fecskék unokái is kopogtatnak. A Radnóti Miklós utca és a Pozsonyi út sarkán levő iskolának Bencze Erzsébet személyében a tanév eleje óta új igazgatója van. Nem máshonnan csöppent ide vezetőként: több mint tíz éve jött az iskolába. Magyar-orosz szakon végezte el a bölcsészkart, és a XIII. kerületi Bolyai-szakkö- zépiskolában, majd az újpesti Babits-gimnáziumban tanított. A gyes alatt nyelveket tanult, aztán angolból és németből is letette a nyelvvizsgát. Akkor már csábítgatták a Hermanba, de ő habozott. Addig csak 14-18 éveseket tanított, vajon milyenek lesznek a kicsik? Ma már nevetve meséli:- Amikor 1992-ben belevágtam, kaptam egy csodálatos ötödik osztályt. Folyton beteg voltam akkoriban, mert a gyerekek simogattak, ölelgettek, így fejezték ki a szeretetüket. Eleinte még az is furcsa volt, hogy Erzsi néninek szólítottak, nem tanárnőnek. Később a társadalomtudományi munkaközösség vezetője lett, majd pedig igazgatóhelyettes. Most négyen pályáztak az igazgatói helyre, végül ő kapta meg a kinevezést. Mint mondja, elődje munkáját nagyra becsüli, és az ő nyomdokain szeretne továbbhaladni, de természetesen számos új terve is van.- Iskolánkban a környezeti nevelés mindig kiemelt szerepet kapott. Ez nem kis részben köszönhető dr. Treiber Pálnénak, aki 22 éven át volt igazgatónk. Ő indította útjára a környezeti nevelést a nyolcvanas évek végén, amikor ez még teljesen új dolog volt. Ma már a törvény is javasolja ezt, de a mi iskolánk megelőzte a korát. A XIII. kerületben környezeti nevelési bázisiskola vagyunk. Részt veszünk a kerületi, fővárosi és országos programokban. Például a Környezet Egészségéért Egyesülettel közösen pályázati pénzből szelektív hulladékgyűjtést szerveztünk a Pozsonyi úton. Szeretnénk elnyerni az ökoiskola címet.- Mivel jár ez az iskola számára?- Komoly megmérettetéssel. A címre pályázni kell az Oktatási és a Környezetvédelmi Minisztériumnál. Egész kritérium- rendszert kell teljesítenünk. Hogy mindezt hogyan tudjuk elérni, azt az Országos Környezetvédelmi Intézet tanfolyamán sajátítjuk el. Környezeti nevelési programot kell végrehajtanunk, amelyben szerepel például erdei iskola, meg több programhét. Ezen túlmenően követelmény még, hogy az épületünkben valósítsuk meg az energiatakarékos világítást és fűtést, továbbá a szelektív hulladékgyűjtést. Az utóbbival kapcsolatban komoly aggályunk, hogy vajon mi történik majd a hulladékkal. Ahhoz, hogy az egésznek értelme legyen, az elszállításnak is szelektíven kell történnie. Még folyik a vita arról, kapjanak-e az ökoiskolák normatív támogatást. Nem mindegy, hiszen az erdei iskola vagy akár egy előadó meghívása is pénzbe kerül. Mindenesetre azt szeretnénk, ha az induló két első osztályban kiemelt szerepet kapna a környezeti nevelés.- Ma az a divat, hogy a hatodik vagy akár már a negyedik osztály után középiskolába íratják a gyerekeket. Befolyásolja-e ez az önök munkáját?- Mi megmaradunk nyolcosztályos általános iskolának. Azt valljuk: alapvető dolgunk, hogy felkészítsünk a középiskolára. Azt azonban kénytelenek vagyunk elviselni, hogy a legjobb tanulóink közül sokan a negyedik, illetve a hatodik után valamelyik középiskolában folytatják. Tehetik, hiszen nálunk magas színvonalú oktatás folyik, és sok jelentkezőt felvesznek. Azért azt is el kell mondanom, hogy a váltás nem mindenkinél válik be, és nem egy példa van rá, hogy visszahozzák hozzánk a gyereket. A felvételi mutatóink egyébként is jók: gyerekeink többsége gimnáziumban tanul tovább, de sokan jelentkeznek szakközépiskolába is. A magyart és a matematikát mint középiskolai felvételi tárgyakat kiemelten kezeljük. Szerettük volna ezeket a tantárgyakat is, akárcsak a nyelveket, csoportbontásban tanítani. Egyelőre azonban nem tudtuk meggyőzni a szülőket ennek az előnyeiről. Ugyanakkor a nyelvoktatásban elfogadják, sőt természetesnek veszik. Az elsősök heti egy órában, játékos formában kezdik a nyelvekkel való ismerkedést. Választhatnak az angol és a német között. Ezt folytatják a második osztályban is. Majd a szülő dönthet: emelt szintű - heti 5 órás - vagy „sima” csoportba kerüljön- e a gyerek. A tapasztalataink szerint az angolt előnyben részesítik, aminek sajnos az a következménye, hogy az ilyen csoportok zsúfoltabbak. Oroszt a tanrendben nem oktatunk, de egy kolléganőnk délutáni orosz szakköre sikert aratott. Az informatika oktatására is minden eszközünk megvan. Az önkormányzat rengeteget áldozott erre. A tanév elején építették ki az internetes hálózatot, és adtak tíz nagyszerű, modem számítógépet is. Jól felszerelt számítástechnika-szaktantermünk és a könyvtárban egy tizenkét gépből álló parkunk van. Egy-két kivételtől eltekintve minden tanteremben van gép, és márciusra ígérték, hogy mindenütt lesz Folytatás az 9. oldalon >-
