XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-02-26 / 4. szám

-Hírnök élén címet” >■ Folytatás a 8. oldalról intemetszolgáltatás is, amit az oktatásban is tudunk majd hasz­nosítani. A gyerekek már az első osztályban kezdik az informati­kát játékos formában.-Az iskoláról tudott, hogy van egy szép uszodája is.- Ez már nem tartozik hoz­zánk, önálló lett, és az önkor­mányzat által fenntartott kht. for­májában működik. De természe­tesen ugyanúgy használhatjuk, mint eddig. Szeretnénk, ha a ke­rületben működő vízilabda-szak­osztály a két első osztályból az érdeklődő fiúk és lányok számá­1 ra vízilabda-előkészítőt tartana | heti öt órában, és aki tehetséges, I az felsőben is folytathatná az edzéseket.- Mint új igazgató bizonyára tele van további tervekkel.- Háromszázhatvanöt diákunk és 30 pedagógusból álló tantestü­letünk van. Családias iskola ez, ahol mindenki mindenkit ismer. Már eddig is sok olyan progra­mot szerveztünk, ahol tanárok, diákok és szülők együtt jól érez­ték magukat. Ezekről ezután sem mondunk le. Fontos célunk, hogy a tanítást, illetve a tanulást még hatékonyabbá tegyük. A múlt év végén húsz pedagógu­sunk végzett el egy tanulás-mód­szertani továbbképzőt. Ezzel ha­tékonyabbak tudnak lenni az órán anélkül, hogy a diákokat túlterhelnék. A gyerekek figyel­mét az órákon csoport-, illetve páros munkával kötjük le, így nem passzív befogadói, hanem aktív résztvevői lesznek az órák­nak. Szeretnénk, ha ötödik osz­tálytól heti egy órában a diákok­nak lehetőségük lenne megis­merkedni a Könyv a tanulásról című könyvvel. Január 10-én megkaptuk a Minőségi nevelési­oktatási intézmény címet. Ezt egy pályázat útján nyertük el, amelynek témája a helyes tanulá­si szokások kialakítása és az együttműködő, azonos értékeket képviselő pedagógusközösség volt. Kiváló napközis tanáraink vannak, akik kitüntetést is kaptak a nemrégiben megrendezett 100 éves a napközi rendezvénysoro­zaton. Fájlaljuk viszont, hogy nincs napközis álláshelyünk. így csak öt - eléggé zsúfolt - napkö­zis csoportot tudtunk kialakítani. Pedig mi valljuk: az iskolának a tanítás után is nyújtania kell va­lamit a gyerekek számára. Ezt ők maguk is így érzik. Imádják a sportköröket, és szívesen járnak a kerámiaszakkörbe, amely kis­plasztikáival évek óta nagy siker­rel szerepel a fővárosi biennálé- kon. Játszószobát rendezünk be társasjátékokkal, könyvekkel. Ezzel is azt kívánjuk elérni, hogy gyerekeink ne az utcán töltsék a délutánt, hanem valóban máso­dik otthonuknak érezzék az isko­lát. Csop Veronika Nézőhódító, új Bun bury ✓ Nádasdy Adám mottója: ” ___________________________________________________________________2003. FEBRUÁR 26. | 9 O scar Wilde Bunburyje az egyik legnépszerűbb vígjáték szerte a világon. Nemrégiben Nádasdy Adám fordította újra a darabot, s a friss mű premierje februárban hódította meg újra a nézők szívét a József Attila Színházban. A kettős élet gondolata feltehetően sokakat csábít, a siker titka azonban valószínűleg mégsem csak a vonzó témában rejlik, hiszen a mű nyelvi humora is elragadó.- Mi inspirál valakit arra, hogy egy közismert, a huszadik században már többször lefordí­tott darabot újrafordítson?- A József Attila Színház kért fel erre a munkára, valószínűleg azért, mert időtálló poénjaival a darab ma is aktuális, a közönség stílusigénye azonban megválto­zott.- Kizárólag a stíluson változ­tatott?- Elsősorban erre volt szük­ség. Először Mikes Lajos fordí­totta le a darabot 1908-ban, de a szöveg elavult. Mikes például Jack-et Janinak nevezte, és ma­napság ilyesmi már nem szokás. Később Karinthy Frigyes készí­tett adaptációt, majd Hevesi Sán­dor fordította újra a művet, ame­lyet aztán Szenes Iván dolgozott át, s dalbetétekkel egészítette ki a jeleneteket. Az akkori fordítás­ban a cím is megváltozott: Bunbury helyett Hazudj igazat! lett. A szöveg azonban ma már régiesnek hat.- Említene néhány példát ar­ra, milyen szavakat, mondatokat talált szükségesnek átalakítani?- A fanyar angol humor és ve­le együtt a visszafogott stílus He­vesi idejében kezdett ismertté válni. Akkoriban újként hatottak az olyan kifejezések, mint tartok tőle, már-már vagy kissé. A ma­gyar közönséget meglepte, volt, akit fel is háborított a finomkodó stílus, amely azonban mára már elvesztette aktualitását, vonzere­jét. Az akkoriban egzotikusnak tűnő, távoli ország hangulatához jól illett például a Mr. kifejezés is, amelyet ma már nyugodtan használhatunk úr-ként. Más he­lyeken pedig az értelmezés nem volt egyértelmű, például az indu­lási oldal kifejezést én találtam ki a brightoni vonal helyett, amely a magyar közönségnek nem mond sokat. Amikor azon­ban a darab íródott, a Victoria pá­lyaudvart több cég használta Londonban, s a brightoni vonal minden angol számára világos volt.- Milyen kihívást látott a for­dításban?- Olyan volt számomra, mint egy napfényes kirándulás: nem túl nehéz, de kellemesen fárasztó túra.- Összehasonlította a saját fordítását a többi korábbival, vagy kizárólag az angol szövegre hagyatkozott?- Amikor fordítottam, termé­szetesen csak az angol szöveget figyeltem, hogy semmi se befo­lyásoljon, de a munka befejezése után elolvastam a korábbi fordí­tásokat. Nekem kicsit könnyebb dolgom volt, mint az elődeim­nek, mert én már szabadabban fordíthattam.- Úgy tudom, nem csak fordít, hanem verseket is ír.- Igen, 28-29 éves koromban, 1978 körül kezdtem komolyab­ban foglalkozni a versírással, négy év múlva aztán meg is je­lentek verseim a Mozgó Világ­ban.- Szóval a toll és a jegyzet­tömb mindig a zsebében van, vagy inkább csak nyugodt kör­nyezetben tud dolgozni?- Ceruza és papír mindig van nálam, és ha például a villamo­son eszembe jut egy gondolat, gyorsan feljegyzem. Általában egy dobozban gyűjtögetem eze­ket a papírfecniket, aztán egyszer előveszem őket, és megszületik belőlük valami.- Színdarabokat is ír, vagy drámát inkább csak fordít?- Drámát nem írok, inkább a lírát kedvelem.- Jelenleg dolgozik valamilyen nagyobb művön? Nemrégiben a Pécsi Nemzeti Színház kért fel arra, hogy Shakespeare Rómeó és Jú­liáját fordítsam újra. Bár kicsit hamar érkezett a felkérés, a Ró­meó és Júliát természetesen nem lehet visszautasítani.- Korábban már fordított Shakespeare-művet, A makran­cos hölgyet. Óriási munka lehet reneszánsz kori angol nyelvet hu­szonegyedik századi stílusban magyarra fordítani.- Ez igazi kihívás egy nyel­vész számára. A nyelvezet Zrínyi és Pázmány korabelinek felel meg.- A mai, élő magyar nyelv ugyancsak kihívást jelenthet, hi­szen a köznapi beszédben, de még a médiában is sokféle stílus és gyakran sajnos nyelvi igényte­lenség tapasztalható. Mit szól ehhez a jelenséghez mint nyel­vész?- A nyelv állandóan formáló­dik, a kifejezések és a stílus vál­tozékonysága más korokban is megfigyelhető volt. Az emberek tulajdonságai alapvetően nem változnak. Ahogy ma is vannak, akik lopnak, káromkodnak, ugyanúgy voltak régen is. Az egyetlen fontos dolog, hogy kommunikáljanak. A nyelvi sok­színűséget pedig nagyon élve­zem, néha jókat szórakozom az egyedi, kreatív szóösszetétele­ken.- Annak idején olasz-angol szakon végzett. Olasz nyelvű da­rabokat fordít?- Nem, az embernek választa­nia kell a nyelvek közül, ha a leg­jobbat akarja nyújtani.- Beszél más nyelveket is?- A nagyszüleim osztrákok voltak, ezért természetes volt, hogy a német nyelvet is használ­tuk a családban. Amikor pedig iskolába jártam, kötelező volt az orosz, később a latin, s foglal­koztam a héberrel és az arabbal is, de ez a tudás inkább csak tájé­kozódást ad.- Valaki egyszer azt mesélte, hogy Pilinszky szerint, ha az em­ber túl jól ismer egy idegen nyel­vet, vagy túl sok nyelvel beszél, kicsit elveszíti vele a saját nyelvét is. Mint fordító nem érzi néha, hogy összekavarják a nyelvek?- Érdekes. Én inkább úgy lá­tom, minél többet tudok, annál magasabbra mászhatok, és mini egy hegytetőről lenézve, annál tágasabb a horizontom.- Édesapja, Nádasdy Kálmán is magas hegyeket mászott meg. Az Operaház igazgatója volt, s kiemelkedő rendezői tevékenysé­ge mellett operaszövegek és da­lok fordítójaként is ismertté vált. Befolyásolta ez az ön életútját, vonzódását a színpadi világhoz, a művészethez?- Úgy érzem, inkább a saját utamat jártam. Édesapám első­sorban a zenei világhoz vonzó­dott.- Egyáltalán nem sikerült megnyernie önt a zenének?- Fiatal koromban énekeltem és zongoráztam egy beategyüt- tesben, de már rég nem foglalko­zom ilyesmivel.- Ha akad szabadideje, mivel tölti?- Nagyon szeretek színházba járni, kedvelem az operettet is, ezenkívül néha barkácsolok ezt- azt. Van két lányom, s amikor még kicsik voltak, mindenfélét fúrtam-faragtam nekik.- Ideje legnagyobb részét azonban az egyetemen tölti, az ELTE angol tanszékének docen­seként, ezt hogyan tudja egyez­tetni fordítói és írói ambíciói­val?- A tanítási szünetek és a vizs­gaidőszakok lehetővé teszik, hogy más irányú elhivatottsá­gomnak is éljek, de a tanításé az első hely, és vallom, hogy tanítva lehet a legjobban tanulni is. Vincze Ágnes Majsai-Nyilas Tünde, Schnell Adám, Rancsó Dezső és Ullmann Mónika Nádasdy Adám dalszövegeire énekelnek és táncolnak a József Attila Színház Bunbury előadásában

Next

/
Thumbnails
Contents