XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-02-26 / 4. szám
-Hírnök 2003. FEBRUÁR 26. | |5 (| Három bizottsági elnök tervei Héprqjzi gyujtöuton az üjlipótvqrosbqn Delej ező a Csanády utcában >■ Folytatás a 4. oldalról nál maradt, a rendelőintézetek anyagilag hátrányos helyzetbe kerültek. Ez a családorvosi szférában bizony erősen érezhető volt.- Aztán 1992 elejétől a felnőtt- és gyermek-háziorvosi, valamint a fogászati ellátást törvényileg az önkormányzatok feladatává tették. 1993-ban pedig a Fővárosi Önkormányzat rendeletet alkotott, amely szerint átadja a szakorvosi rendelőket, illetve a gondozókat azoknak a kerületi önkormányzatoknak, amelyek ezt kérik. A XIII. kerület a Visegrádi utcai és a Szegedi úti szakrendelő átvételét kérte, így ezeket 1993 óta a kerületi önkormányzat működteti. A tüdő- és onkológiai, valamint a bőr- és nemibeteg-gondozó a fővárosnál maradt. Az önkormányzat a lakossági alapellátást szerződéssel átengedte a felnőtt- és gyermekháziorvosoknak.- A családorvos szakmailag független, és minden olyan kísérlet, amely ezt a függetlenséget korlátozni akarja, véleményem szerint kudarcba fog fulladni. Az önkormányzatunk két évvel ezelőtt öt évre szóló szerződést kötött a háziorvosokkal, amelynek előkészítésében és kidolgozásában az Egészségügyi Bizottság aktívan közreműködött. A családorvosokra rengeteg felesleges teher nehezedik. Jó lenne, ha az őket terhelő költségektől teljesen vagy legalább részben megszabadulnának. A felnőtt- és gyermek-háziorvosok évek óta emelkedő mértékű üzemeltetési hozzájárulást fizetnek az önkormányzatoknak, továbbá saját pénzükből foglalkoztatják a déli ügyelet asszisztenseit.- Iparűzési adót is kell fizetniük. Aki ezt kitalálta, az nem gondolt arra, hogy nem lehet őket egy kalap alá venni mondjuk egy vaskerítésgyártó kisiparossal. A családorvos tehet bármit, akkor sem tudja számottevően növelni a betegeinek számát, mert - bár szabad orvosválasztás van - a lakóhely alapvetően behatárolja a betegek választását. Szeretném elérni, hogy a kerületünk önkormányzatától induljon el egy olyan kezdeményezés az országos szervek irányába, amely a családorvosok iparűzési adójának teljes, esetleg részleges eltörlését eredményezné.- A múlt évben fejeződött be a Visegrádi utcai rendelőintézet hét évig tartó rekonstrukciója. Folytatódik-e a felújítási program a kerületben?- A betegek nagyon örülnek a megújult rendelőnek. Az elmúlt ciklus eredménye volt az is, hogy a Gyöngyösi utcai, igen rossz állapotú konténerrendelőt felszámoltuk, helyette - egy óvoda épületének felújításával - új családorvosi rendelőt nyitottunk a Babér utcában. Ami pedig az előttünk álló éveket illeti: megkezdődik és előreláthatólag négy év alatt elkészül a Szegedi úti rendelőintézet teljes felújítása. Az idei tervek között szerepel a Tátra utcai és a Karikás Frigyes utcai családorvosi rendelők tatarozása. Reméljük, a pénz is meglesz hozzá.- Az Egészségügyi Bizottság részt vesz a közgyógyellátási kérelmek másodfokú elbírálásában. Ezzel kapcsolatban is vannak terveink. Elsőfokon különféle okok - például magasabb nyugdíj - miatt gyakran elutasítják azoknak a betegeknek a kérelmét, akik nem alanyi jogon kapják a közgyógyellátást. De vannak olyan betegségek, például a cukorbaj, amelyekkel aránytalanul magas kiadások járnak. Szeretnénk, ha az ezek gyógyítását szolgáló speciális gyógyszerekre támogatást kaphatnának az érintettek.- Nehéz terület az egészségügy: vajon van-e látszatja az itt végzett munkának?- Határozottan állítom: igen. Ráadásul ez elsősorban nem politikai, hanem szakmai munka. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a mi öttagú bizottságunk különböző pártokat képviselő tagjai súrlódásmentesen, kizárólag szakmai alapon dolgoznak. Erre az esztendőre 260 millió forintot kapunk az önkormányzattól. A múlt évben a várakozásokat meghaladóan működött az egészségügyi szolgálat. Ebben, úgy érzem, a bizottság és személy szerint az én munkám is benne van. A Csanády utcában járva a kis üzletek és műhelyek sorában egy érdekes cégtáblán akadt meg a szemem. A felirat azt hirdette: Delejezés. Vajon mi lehet ez a különös mesterség? - gondolkodtam magamban. Valószínűleg a tábla készíttetőjének fejében is megfordult, hogy talán nem mindenki számára érthető ez a kifejezés, ezért aztán zárójelben odabiggyesztette a Mágnesezés szót is. Be kell vallanom, bár vegyésznek készülve az egyetemen kötelezően tanultam elektromosságtant is, sosem jeleskedtem ebből a tárgyból, így csak halvány elképzelés alakult ki bennem, mi is történhet valójában az ajtó mögött. Ezért aztán bekopogtam. A kicsi, sötét, de valahogyan mégis nagyon barátságos helyiségbe lépve nyomban megcsapott az az ismerős és semmivel össze nem téveszthető szag, amely a fémmel, gépalkatrészekkel dolgozó műhelyekre jellemző. Ebből eredően rögtön nagyon otthonosan éreztem magam (apám esztergályos volt), főként amikor a soksok ismeretlen rendeltetésű, furcsa alakú, olajos, kormos alkatrész és gépezet között felismertem néhányat - például egy esztergagépet. Zsunk Sándor delejezőmes- tertől aztán megtudtam, hogy foglalkozása tulajdonképpen au- Mióta van ebben a műhelyben?- 1965 óta. Gyakorlatilag itt is tanultam, és itt is kezdtem.- Nyilván mindenkinek izgatja a fantáziáját, ami a cégtáblán szerepel, vagyis a delejezés. Tulajdonképpen mit jelent?- Mágnesezést.- Elmagyarázná bővebben is, hogy mondjuk egy 11 éves gyerek is (itt persze magamra is gondoltam) megértse?- A mágneses erejét vesztett anyagot újramágnesezzük, ami azt jelenti, hogy rendezzük benne a mágneses részecskéket. Nagyon erős mágneses térbe helyezzük, és akkor visszatér az eredeti mágneses állapot.- És miért van erre szükség?- Azért, mert évek alatt a mágnes azért elgyengül.- No de mit csinál ez a mágnes?- Régebben minden motor, még az autóé is gyújtómágnessel működött, nem pedig elektromos gyújtótrafóval, mint manapság. Mágnes gerjesztette a szikrát, ami az üzemanyagot berobbantja. Eleinte az összes gép - a traktortól kezdve minden - mágnessel működött. Aztán már csak a motorkerékpárokban voltak, most a fűnyírókban, láncfűrészekben.- Tehát itt akkor ezeket a mágneseket hozzák rendbe?- Ezeket, de más autóalkatrészeket is, generátorokat, önindítókat. Csak fődarabjavításokat végzünk.-Az mit jelent, hogy fődarabjavítás?- Azt, hogy nem az autóval magával foglalkozunk, hanem csak azokkal az alkatrészekkel, amelyeket be lehet hozni. Azért is vagyunk nehezebb helyzetben, mint a nagy cégek.- És kik az ügyfelek?- Ez teljesen változó: szervizek is, magánszemélyek is.- Azért van forgalom ?- Gyengén. Vegetál a dolog.- Mikor volt ennek a virágkora?- Megmondom, a ’60-as, ’70- es évek körül. Akkor még rengeteg volt a gyújtómágnes meg a motorkerékpár. Ma már egészen modem berendezések vannak. És a világ is nagyot változott. Nem megjavítják, inkább kicserélik a meghibásodott alkatrészeket. A mostani alkatrészek eleve már úgy vannak készítve, hogy ne lehessen hozzáférni, ne lehessen megjavítani. Most már bárki meg tudja csinálni a javítást, mert csak csavarozni kell tudni.- De így rengeteg hulladék keletkezik, nem?- Hát hogyne, ezeket mind kidobják, senki sem törődik vele. Itt a lényeg az üzlet. Relatíve azért olcsó az autó, mert majd az alkatrészeken hozzák be a pénzt. Az alkatrész ára többszöröse annak, mint amit eredetileg beépítettek.- Felsorolná, hogy mik a legfontosabb eszközei, amivel itt dolgozik?- Van próba- pad, esztergapad, fúrógép, présgép, delejező. Különböző vizsgálati eszközök, akkumulátortöltő. Van itt elég sok minden. Beszélgetésünket egy-egy kuncsaft érkezése szakítja meg, akik a mesterrel számomra érthetetlen nyelven elmélyült szakmai eszmecserét folytatnak. Láthatóan valamennyien törzsvendégek és maguk is remekül értenek a robbanómotorokhoz.- Én úgy látom, maga szereti és érti a mesterségét.- A villamosság nagyon érdekes szakma, mindennapos kihívás. Nagy találékonyságot igényel egy-egy ritkább alkatrész megjavítása, pótlása. Ha az ember meg tud oldani egy feladatot, akkor sikerélménye van. Nyugaton csak begurul a szervizbe, megcsinálják, kihozza, kifizeti, és el van intézve. Itt még azért vannak régi autók, amelyek csak a régi módszerrel lehet javítani.- Felidézne egy olyan munkáját, amely sok fejtörést okozott?- Nagyon sok van ilyen, mert régi motorokkal is foglalkozom. Van olyan veterán motor, amelyből csak három van az országban, és én csináltam hozzá a gyújtást. Kevesen vannak, akik ezt tudják. Ezek a kihívások, azt megoldani, amit senki más nem tud. Hozzám nagyon sok veterán motoros jár a legkülönbözőbb feladatokkal. Sok-sok idő- ráfordítás, de az az igazi szakma! Amikor már csavargatunk, az már semmi. Azt már egy segédmunkás is el tudja végezni, ha akaija. Ebből a szempontból kihalófélben van a mesterségem, sok hasonló szakmával együtt. A mesterről és műhelyéről készült fotók Franki Aliona fotókiállításán, az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben láthatók (Váci út 50., a Lehel Csarnokkal szemben). Nyitva tartás: kedd-csütörtök 11-17, péntek 9-16 óra között. Juhász Katalin Csop Veronika tovillamossagi műszerész. SEMIRÄMW HÁZ TETŐKERTEK A BELVÁROSBAN yyw’W-se ..... ...u.. J* rr rr r ERTEKESITESI IRODA: 1134 Budapest, Szabolcs u. 29. Tel ./fax: 451-0321 e-mail: | elad@semiramis.hu INGATLAN- FEJLESZTŐ ♦ KULCSRAKÉSZ AR: 244000,- FT/M-TOL ♦ TERVEZETT ÁTADÁS: 2004. JANUÁR AJÁNLATUNK: 31,4 nű-es, 1 szoba + 1.8 m’-es virágerkély: 7687473.42,1 m-’-es, nappali + hálofülke + fr. erkély: 10307090.58,5 m-’-es, nappali + 2 hálószoba + fr. erkély: 15502500,■MTriTTTIk'T PEMÍRAMÍQ •v:| mázak KIVITELEZŐ STRABAG KIZÁRÓLAGOS ÉRTÉKESÍTŐ r/ace FINANSZÍROZÓ PARTNER ERSTEÉ A villamosság nagyon érdekes szakma, mindennapos kihívás - mondja Zsunk Sándor delejezőmester a műhelyében