XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-10-08 / 16. szám

------Hírnök­S ajó Sándor az állatorvosok 6'1 2003. OKTÓBER 8. Bqby Gobi sikerrel lepett fel qz utcabálon // Ez kell nekem: Örült szerelem Az Angyalföldi Utcabál már csak emlékként lebeg gondolata­inkban, a koncertet adó tehetsé­ges énekesnő, Baby Gabi viszont azóta is velünk van, rádióban, té­vében hallgathatjuk kellemes hangját. A Baby Sisters együttes tagjaként ismert lány Őrült szere­lem című duettjével robbant be a magyar slágerlisták élére. Ho­gyan is lesz sláger egy romanti­kus zeneszámból? Gabi az előké­születekről beszélt.- Az Őrült szerelem című dalt eredetileg másnak írták - kezdi Gabi -, amikor először meghal­lottam, kiválasztottam, és azt mondtam: nekem ez a dal kell. A lemez készítésekor úgy gondol­tam, jó lenne duettet is énekelni, ezért megmutattam két zeneszá­mot zenész ismerősömnek, Lalá­nak, akivel hat éve nagyon jó ba­rátságban vagyok. Az Örült szere­lem neki is megtetszett. Már csak az volt a kérdést, hogy kivel éne­keljem el, mire Lala rávágta: csakis velem. Másnap próbaképp felénekelte, ami maradt is az ere­deti, mert annyira jól sikerült. Az eredmények is ezt mutatják, hi­szen alighogy kijött a maxilemez, már a slágerlisták élén volt a da­lunk több héten, sőt hónapokon keresztül.- Az utcabálon sokan veled együtt énekelték a slágeredet, mi­lyen emlékeket idéz fel benned a Dagály utca?- Nagyon örültem ennek a fel­lépésnek, hiszen félig-meddig én is Dagály utcai lakos vagyok, így rengeteg ismerősöm van a kör­nyéken, és nagyon várták, hogy egyszer én is énekeljek Angyal­földön. Az énekiskolám vizsgáját a Dagály utcai Gyermek- és Ifjú­sági Házban rendeztük, akkor kérdeztem meg, hogy felléphe­tek-e az utcabálon, mivel tavaly nézőként magával ragadott a han­gulat, és mindenféleképpen sze­rettem volna magamat előadóként is kipróbálni egy ilyen rendezvé­nyen.- Fiatal korod ellenére erős szakmai háttérrel rendelkezel, hogy kezdődött az énekesnői kar­riered?- 12 éve vagyok a színpadon, egy amatőr rockzenekarban vokálosként kezdtem Marton- vásáron, ahonnan származom, utána kerültem fel Pestre. Enekis­kolába jártam én is, minden sza­bad időmet az éneklésre fordítot­tam. Majd egy szép napon Berkes Gábor felfedezett és megalakult a Baby Sisters lányegyüttes. On­nan kezdve töretlenül haladok előre a ranglétrán.- Különváltál a csapattól, az idei nyár meghozta számodra szó­listaként is a sikert. Miért döntöt­tél úgy, hogy külön folytatod kar­riered?-A Baby Sistersszel hat év alatt megjelent négy lemezünk, kiad­tunk egy angol nyelvű lemezt is, 1700 fellépésünk volt, 12 sláger­listás dalunk lett: Rád gondolok, Szeresd a testem, Jó estét nyár, Még egy tánc... sorolhatnám, mindent elértünk, amit egy lányegyüttes elérhet, nem volt már bennünk annyi tűz, hogy ezt továbbcsi­náljuk. Különváltak útjaink, de máig jó kapcsolatban va­gyunk a lányokkal, to­vábbra is támogatjuk egymást. Sajnos sze­mélyesen már ritkáb­ban találkozunk, hi­szen mindhármunk­nak megvan a saját kis élete. Klári tejesen más pályára lépett, ru­hákkal foglalkozik, Évinek most lett kész az első lemeze. Ne­kem itt a Baby Gabi Music Hause ének- és tánciskola, amely ez év februáijától műkö­dik, és a második le­mezt is nagy erővel készítem. Szeptem­ber végén jött ki a negyedik maxi­lemezem Szerelemgép címmel, a második nagylemezem pedig jövő Valentin-napkor fog megje­lenni.- Vannak olyan előadóművé­szek, akikkel nem csak szakmai kapcsolatod van, de barátként is szívesen fordulsz hozzájuk taná­csért?- Többen is vannak, ezért csak pár nevet említenék, Fenyő Mikit nagyon tisztelem, a Dolly mindig is a példaképem volt. Tavaly a Fe­nyő-koncerten színpadon állhat­tam Mikivel, szerettem a Hungá­riát, gyerekkori álmom teljesült, pörgős ruhában énekelhettem, amit láthatott a közönség a Szu­perbulin is. Nem csak mint szak­mabeli megyek el egy ilyen kon­certre, hanem mint rajongó is, ugyanúgy végigtomboltam az El­ső Emelet- és a Dolly-koncertet is. A mostaniak közül jó kapcso­latban vagyok Judyval, a Groove- hause énekesnőjével, sok szakmai és egyéb problémát beszélünk meg.-A sok siker után van-e vala­milyen vágyad, amit mindenféle­képpen szeretnél megvalósítani?- Nagyon szeretném ezért az első lemezért átvenni az aranyle­mezt, annak idején a Baby Sis­tersszel volt aranylemezünk, de hivatalosan sehol nem kaptuk meg. Ezenkívül már nagyon sze­retnék családot. Édesanyám halá­lát nehezen dolgoztam fel, remé­lem, egyszer gyerekeimnek én is átadhatom az a sok szeretet, amit tőle kaptam. (czegi) „Olyan feladatot bíztak rám, amire ma is büszke Világéletében aktív ember volt dr. Sajó Sándor állatorvos, és ta­lán ennek is köszönheti, hogy fér­fi létére egészségben megérte 100. születésnapját. Meg valószí­nűleg annak a féltő gondoskodás­nak, amely kis családja részéről iránta nap mint nap megnyilvá­nul. Pozsonyi úti lakásán - amely több mint ötven éve az otthona - beszélgettünk vele munkás életé­ről és mostani hétköznapjairól, köszöntése után, amiről előző számunkban tudósítottunk.- Hogy szolgál most a kedves egészsége?- Az orvos azt mondta, hogy a szívem olyan, mint egy hetven­évesé. Én ezt dicséretnek vettem. Jól vagyok, bár sajnos a hallásom eléggé megromlott.-A látása azonban hál’is fen­nek nem. Meg az ízlése sem, hiszen amikor az önt felköszöntő önkor­mányzati vendégek egyik fiatal hölgytagjától búcsúzott, nem mu­lasztotta el megjegyezni, milyen csinos.- Ezt még 100 éves korában is észreveszi az ember. Nézze, én egészen 1994-ig dolgoztam, még­pedig nem otthon, hanem bejár­tam a munkahelyemre. A 92-ik évemben voltam, amikor abba­hagytam.- Hogyan lett állatorvos?- Szentmártonkátán születtem, és ott is nevelkedtem. Az termé­szetes volt, hogy minden háznál vannak jószágok. A szüleim falu­si boltosok voltak, de nekünk is voltak állataink. A kedvencem nagyapám két lova, a Batiz meg a Bánatos volt. Mindig szerettem volna az állatokon segíteni, így aztán - legalábbis az én számom­ra - természetes volt, hogy a bu­dapesti Allatorvostudományi Egyetemre jelentkeztem. 1928- ban kaptam meg az oklevelet. Ez­után tizenhat évig magánállator­vosként dolgoztam Pest és Szol­nok megyében. Ebben az időben sok ismeretteijesztő előadást tar­tottam a gazdakörökben az állat­tartók számára. Közben pedig megszereztem az állatorvos-dok­tori posztgraduális minősítést. Éppen Nagykátán voltam állator­vos, amikor 1947-ben a Földmű­velésügyi Minisztériumba hívtak.-Nagy váltás lehetett a gyakor­ló orvosi munka után a miniszté­riumban dolgozni.- Olyan feladatot bíztak rám, amire ma is nagyon büszke va­gyok. A mesterséges termékenyí­tő állomások szervezésével kel­lett foglalkoznom.- Miért volt ezekre szükség ?- A második világháború után Magyarországon leromlott a szar­vasmarhák genetikai állománya. Az ötvenes évek elején Svájcban kellett kidolgoznom egy állo­mányt. Az onnan behozott állatok­kal végeztük a mesterséges termé­kenyítést. 1952-ben a mesterséges termékenyítő állomások budapesti főállomásának igazgatója lettem. 1956-ban pedig vezetésemmel megindítottuk a Remény utcában az Országos Mesterséges Termé­kenyítő Központot. Ennek a tevé­kenysége külföldön is elismerést váltott ki. A meddőség elleni küz­delmünk eredményeképp a vem- hesülési arány 90 százalék fölé emelkedett, és a tej hozam tíz év alatt megkétszereződött Magyar- országon. Ebben közrejátszott az is, hogy rendszeresen indítottunk továbbképző és inszeminá- torképző tanfolyamokat. 1964- ban nyugdíjba mentem, de a mun­kát nem hagytam abba. Az Igaz­ságügyi Minisztérium Bün­tetésvégrehajtási Igazgatóságának mezőgazdasági célgazdaságaiban dolgoztam. — Csak nem rabokat kellett fel­ügyelnie?-Nem. Tényleg elítéltek dolgoztak ezekben az állat- ^ tartó gazdaságokban, de az Mqstgrfilm - 9 stúdióban Sok film „hangadója ” Breyer Zotán a szövegét mondja egy Disney-filmhez Estéről estére hallhatjuk televí­ziózás közben a filmek végén a megszokott mondatot: „A szink­ront a Masterfilm Kft. készítette”. Mégis talán sokan nem tudják, hogy az ország egyik legismer­tebb és legnagyobb szinkrongyár­tó cége éppen itt, a XIII. kerület­ben működik. A két tulajdonost, Bor Zoltánt és Zalán Jánost kér­deztem a kezdetekről.- Mindketten színészként kezdtük a pályánkat - meséli a történetet Bor Zoltán. - János éppen Veszprémben, én pedig az Arany János Színházban ját­szottam, és mindketten sokat szinkronizáltunk, amikor úgy 10 évvel ezelőtt megtudtuk, hogy a Leonardo Da Vinci utcá­ban van egy eladó stúdió. Mivel egyikünknek sem volt pénze, megvettük!- Tényleg így történt - erősíti meg a hihetetlen történetet Zalán János. -Este 11-kor Zoli telefo­nált, hogy veszünk-e szinkronstú­diót. Kérdeztem: „Van pénzed?” „Nincs” - hang­zott a válasz. „És neked?” „Nekem sincs! Akkor ve­szünk.” A mára jól me­nő cég egyik tulaj­donosa 10 éve még az autójától vált meg, másikuk műszaki cikkek­től, így szedték össze a pénzt, amiből az első pi­cike stúdiót végül megvásárolták. Aztán egyre több munkájuk lett és a hely már nem volt elegendő a megrendelések teljesítéséhez. Négy év után a Radnóti Miklós utcába költöztek és onnan már egyenesen ide, mai helyükre, a Jász utcába. A spontán ötlet alapján indult vállalkozásnak mára 70 munka­társa van. Kilenc stúdióban dol­goznak, de már épül két új keverő és egy stúdió. Két éve ők készítik a Disney-rajzfilmek szinkronjait. A legutóbbi, a Kincses Bolygó - Orosz Ildikó rendezésében - nagy dicsőséget hozott, hiszen az év legjobb szinkronjának díjára je­lölték. Rendszeresen készítenek ismeretteijesztő filmeket is. Sőt, a Vad angyalhoz vagy a Betty, a csúnya lányhoz is itt kölcsönzik a hangjukat a magyar színészek. A tulajdonosok szeretnének még szorosabb kapcsolatot kiala­kítani a kerülettel, a kulturális életben jobban részt venni. Szíve­sen tartanának például nyílt napot, ahol a kerületi isko- ^ A szinkronszakma tudorai a keverőasztalnál

Next

/
Thumbnails
Contents