XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-01-29 / 2. szám
-Hírnök 2003. JANUÁR 29. 11 f A kölcsön szeretetből is visszajár A 16-os önkormányzati választási körzet az I. gondozási központ ellátási területén van, és nagy örömömre itt működik a Jász utca 130. szám alatti idősek klubja is. Itt tartom a fogadóórámat, de ezen túlmenően is szívesen és gyakran veszek részt a klubvezető által szervezett programokon. A jó hangulatú, vidám együtt töltött órák csak erősítik bennem azt a meggyőződést, hogy az ilyen klubok missziót tölthetnek be egy-egy közösség, terület életében. Itt mindenki fontos, mindenkire figyelnek, mindenkit megbecsülnek. Azt vallják, hogy lényével, személyiségével mindenki hozzátesz a kialakult közösségi élethez, miközben maga is léleképítő élményben részesül. Az ilyen elfogadó közeg kialakításához természetesen a vezetőn kívül szükség van olyan klubtagokra is, akik nem csak elfogadják, de ők maguk is tovább erősítik ezt a szellemet. A Jász utcai klubban ilyen tag Schönléber Mártonná Gabika. 0 mindig mindenkinek ad. A beteg klubtársat meglátogatja. A nehéz anyagi helyzetbe kerülőt kölcsönnel segíti. A nehezen járó, fájós lábú tag számíthat kíséretére. Ő az, aki megnyugtatja, vigasztalja a szomorkodót, és ő az, aki csodálkozik azon, ha mindezt visszakapja. Mellékelt feljegyzését - kérésére - közreadjuk. Fejér Józsefné önkormányzati képviselő Az én második otthonom Én csak jót tudok írni a klubban dolgozókról. Tavasszal nagyon beteg lettem. Igaz, én nem sokat törődtem az életemmel, de ők annál többet. Ezért hálából vigyáznom kell magamra, és élnem kell, amíg lehet. Pergerné Marika, Szabóné Editke az első perctől fogva nagyon oda- adóan gondoskodtak rólam. Marika nagyon figyel arra, hogy gyógyszerem mindig legyen. Ha kevés van, rögtön telefonál Papp Ibolya doktornőnek. Ha esetleg a doktornő nem tud jönni a klubba, akkor Marika személyesen megy el kiíratni nekem a gyógyszert és ki is váltja. Amíg nagyon rosszul voltam, Editke rendszeresen fürdetett és nagyon szemmel tartott és a mai napig tart is. Ha rosszul vagyok, rögtön tudják, hogyan, miként segítsenek. Még Erősné Erzsiké (konyhai dolgozó) is fut, hogy segítségemre legyen. De két közhasznú dolgozó, Marika és Timiké is nagyon kedvesek, segítőkészek. Velük az utcán találkoztam össze, amikor nagyon rosszul voltam. Nem mentek el mellettem, hanem rögtön bevittek a klubba. Nyolc éve járok ide, és igazán otthon érzem magam. Ok a családom, hisz más senkim nincs. Hálát adok azért, hogy a lehetőségem megvan, hogy eljárhassak a klubba, és hálás vagyok annak, aki mindezt nekünk lehetővé teszi, törődik velünk, egyedülálló beteg emberekkel. Schönléber Mártonná az idősek klubjának tagja =■ Üg'dtf’J WM íli SMiü M YüjJ co íJJO-* Fclkqj Miklós minden korosztálynak gitqrkurzust tort „Itt mindenki tehetséges, aztán majd elválik...” Felkai Miklós, Jánky Zsolt, Kepes Robi és Kalmus Józsi A Felkai Blues Brothers nevű zenekar 1994-ben alakult, és négy éven át sikeresen működött. Ám amikor a dobos és a basszus- gitáros kivált és megalakította a Back II Black zenekart, Felkai Miklós is új zenekar létrehozásán fáradozott. És nem hiábavalóan, ugyanis 1997 novemberében megalakult a jelenleg is népszerű Felkai Jam.- Miért éppen a jam szó szerepel a zenekar nevében? — kérdezem a gitáros-éneke^ zenekarvezető Felkai Miklóst a Pozsonyi úti Oroszlánbarlangs nevű gitárstúdióban.- Én nagyon szeretem a blues- zenét, de mivel az emberek többsége másképpen gondolja ezt a stílust, igaz, nem komoly, de ebből adódtak félreértések is. Azért sem akartam, hogy ez a kifejezés szerepeljen a nevünkben, hogy a blues ne legyen kötelező ránk nézve. Úgy gondoltam, ha már tagcsere van, akkor legyen új a név is. A jam az én értelmezésemben a jamsessiont, az örömzenét jelenti, amikor is a zenészek vegyes felállásban, minden este egy kicsit másképpen zenélnek, azaz vissza nem hozható produkciókat hoznak létre, ahová idegen zenészeket is meghívnak.- Kik lettek az új tagok?- Jánky Zsolti dobol, Kepes Robi basszusgitározik, Kalmus Józsi énekel, ő egyébként az alapítástól velem van, jómagam gitározom, énekelek és zenekart vezetek.- Hol, milyen sűrűn szoktatok fellépni?- Sokszor felléptünk a Váci úti Kávés Katicában, rendszeresen, havonta egyszer fellépünk a Tabascóban, a Lompos Farkas nevű parányi szórakozóhelyen, a Rolling Rock Caféban, de nincs állandó klubunk. És természetesen játszunk vidéken is, Debrecentől Érden át Nagykanizsáig, rengeteg városban megfordulunk. Nyaranta meghívnak különböző fesztiválokra, motoros találkozókra, zenéltünk már Hartán, Foktőn, hat éven át felléptünk a Pepsi-Diák-szigeten is, igaz tavalyelőtt és tavaly nem, de az idén újra tervezzük.- 2001 januárjában jelent meg a Felkai Jam címet viselő lemezetek. Terveztek újabbat, esetleg új videoklipet?- Dolgozunk egy új lemezen, aminek most kicsit más a stílusa, mint az előzőé, de a blues-, a rock-, a jazz- és a funkyzene ötvözve biztosan benne lesz. Klipet nem tervezünk, nincs értelme, mivel az egyik zenei tévéadónál közölték velem, hogy limitálták a korhatárt. Ha jól emlékszem, 29 éves kor fölött nem várják a nézőket, ez alapján behatárolták, hogy milyen zenét tartanak ők jónak... ahhoz, hogy náluk lemenjen. Ők eldöntötték, hogy milyen zene az, ami ma népszerű. Éppen ezért meg is lehet nézni, milyen zenéket adnak le... Tehát most nekünk nem érdemes klipkészítéssel foglalkozni, hiszen úgysem játszanák sehol. Viszont van egy régebbi klipünk, amit hál’ istennek annak idején jó néhányszor leadtak. Ehhez a témához annyit tennék még hozzá, hogy volt egy Gitárpárbaj nevű előadás a Petőfi Csarnokban, ahol az ország legjobb gitárosai közül hatan felléptünk, amit én szerveztem 16 évvel ezelőtt és tavaly is. Ebből talán lesz egy videoklip.- Mondj egy emlékezetes történetet, ami megesett a zenekarral!- Két évvel ezelőtt, ilyen téli időben volt egy jó kis koncertünk Sárbogárdon. Hazafelé jövet, ahogy elhagytuk a várost, az általam vezetett mikrobusz felmondta a szolgálatot. Kint olyan mínusz 18 fok volt, amikor elfolyt a hűtővíz, és mi ott álltunk hajnali fél négykor azon töprengve, hogyan fogunk most hazajutni? „Állati mázlink” volt, mert a közönség közül az egyik csapat arrafelé ment haza. Fölismertek, megálltak, és a közeli benzinkút- tól hoztak fagyállót. Majd - én, aki egyébként autószerelő végzettséggel rendelkezem - betöltöttem a hűtőfolyadékot, aztán aláfeküdtem az autónak, megszereltem és indulhattunk haza. Ez egy jó másfélórás vacakolás volt, viszont a dohányzók örültek, mert nálunk nem lehet dohányozni, így viszont elszívhattak egy pakli cigarettát.-A zenén kívül mivel foglalkozol még szívesen, mi az, ami kikapcsol?- Szeretek barkácsolni magamnak és a rokonságnak: villanyt szerelek, festek, fúrok-fara- gok, fűrészelek, kedvencem a polckészítés. Nemrég a szekrény tetején találtam egy 30 éve vásárolt, működőképes, pici, 10 wattos erősítőt, melyhez saját kezűleg készítettem egy hangfalat, és ez nagyon jó érzés. Mivel annak idején a zeneiskolában hét évig zongoráztam, így bizony ma is gyakran zongorázom otthon. Van egy kis házi stúdióm, elsősorban demó célra, de hadd dicsekedjem, hogy az utóbbi Gitárpárbajt az otthoni stúdióban vettem fel, amire büszke vagyok, mert nagyon jól szól.- Mióta tanítasz az Oroszlánbarlangban?- Már negyedik éve - nevezhetjük tanításnak is, de nem szeretnék nagy képű lenni. Én azt mondom, hogy gitárkurzust tartok, amit kurzusszerű tapasztalatcserének hívok, ahol átbeszéljük azt a kérdést, hogyan lesz az ember gitáros. Javaslatokat teszek arra, mit hogyan kell, aztán van, aki megfogadja, van, aki nem. Persze elsősorban gitároktatás folyik. Ez egy kétszer féléves tanfolyam. Amíg a nyári szünet beindul, 35—40 ember is megfordul nálam, 18-tól 58 évesig járnak hozzám fiúk, lányok. Nagyon kedvelik az óráimat és megtisztelő, hogy engem választanak, bár mindig azt mondom, hogy nem a tanáron múlik, hogy ki hogyan gitározik majd, hanem a tanulón.- Gondolom a tehetség is szerepet játszik...- Természetesen, de ezt nem szabad megkérdőjelezni. Itt mindenki tehetséges, aztán majd elválik, hogy a tudását, a tehetségét kamatoztatja vagy sem, és ha igen, akkor hogyan... Szoboszlai Éva
