XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-06-18 / 11. szám

-Hírnök BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLET SZOCIÁLIS KONCEPCIÓJA Beszámoló a szociális koncepció időarányos teljesítéséről, javaslat a következő' négy év célkitűzéseire, feladataira 1. A szociális koncepcióban meghatározott célok teljesülése Az 1999-2002. évekre szóló koncepció meghatározta azokat az alapelve­ket, értékeket, amelyek mentén szerveztük a szociális munkát kerületünkben. A program folyamatos karbantartása lehetővé tette, hogy a felmerülő igénye­ket figyelembe véve a kitűzött célokat és feladatokat kiegészítsük, pontosít­suk. E dokumentumot a fővárosban az elsők között fogadta el a képviselő-tes­tület. Beszámolónkat a hatályos koncepció szerkezete szerint állítottuk össze. 1.1 A helyi szociálpolitika főbb céljai, működésének alapelvei Kiindulási pontunk az volt, hogy a helyi szociális ellátórendszer nyújtson hatékony segítséget a hátrányos helyzetű állampolgároknak, családoknak, a veszélyeztetett lakossági csoportok tagjainak. Ennek keretében kívántuk se­gíteni a társadalmi integrációt, az esélyegyenlőtlenség mérséklését, továbbá az önálló életvitel feltételeinek és az életminőség javítását. A támogató rend­szer középpontjában a család állt. Az ellátások, szolgáltatások a rászoruló családok biztonságának megteremtését szolgálták. Munkánk során a pre­vencióra és az aktív eszközökre helyeztük a hangsúlyt. A személyre szabott gondozás feltételeit biztosítottuk, és elsődlegessé vált a saját lakókörnyezet­ben történő szolgáltatások fejlesztése. 1.2 Beszámoló a 1999-2002. közötti szociális munkáról A szociális ellátórendszer három elemből tevődik össze; pénzbeli, illetve természetbeni juttatások, valamint szociális szolgáltatások. Az alábbiakban ezeket értékelve mutatjuk be elért eredményeinket. 1.2.1A pénzbeli, természetbeni ellátások rendszere Célkitűzéseink megvalósítása érdekében folyamatosan felülvizsgáltuk szociális rendeletünket. A szociális törvény megszületését követően, 1993- ban fogadta el a képviselő-testület a helyi rendeletet, majd a bekövetkező módosítások 2000-ben új rendelet elfogadását tették szükségessé. A beszá­moló időszakában a következő jelentősebb változások történtek:- Összesen 1800 fő segélyezett számára ajánlottuk fel a közhasznú fog­lalkoztatás lehetőségét. A lehetőséggel 10%-uk élt.- Mentálhigiénés programokkal bővítettük a tartós munkanélküliekkel való foglalkozás elemeit.- Az adósságkezelési szolgáltatás bevezetése. Egyes családok életében az adósság terhei nagymértékben veszélyeztetik a megélhetést, a lakhatást. E programon keresztül segíteni tudtunk, ez éves szinten 130-150 család helyzetének konszolidálását jelentette.- Az elmúlt években a lakhatással kapcsolatos költségek növekedése mi­att a lakhatási támogatások körét fokozatosan bővítettük, a megállapítási fel­tételeket enyhítettük. Bevezetésre került a lakbértámogatás, a vízóra-felsze­relés, a közhasznú munka keretében a szociálisan rászorulók lakásának kar­bantartása.- Hatályon kívül helyeztünk két olyan szabályt, amely korábban kizárta az önkormányzattól kedvezményesen megvásárolt lakások tulajdonosait a támogatásból.-A közgyógyellátási támogatásra való jogosultak körét bővítettük. Min­den olyan helyi lakos, aki 75. életévét betöltötte, jövedelmi értékhatár nélkül kaphat igazolványt. Az elmúlt évben 5774 fő élt ezzel a lehetőséggel.- A fogyatékosok számára pozitív diszkriminációt alkalmaztunk, javuk­ra a jövedelemhatár esetében 10%-kal, illetve ápolási díj esetében 30%-kal tértünk el a törvényben kötelezően előírt összegektől. Ennek jelentősége a fogyatékossági támogatás bevezetésével megszűnt, ezért javasoljuk e szabá­lyok fokozatos megszüntetését.- Önkormányzatunk elsők között vállalta fel a felsőoktatási intézmé­nyekben tanuló hátrányos helyzetű fiatalok ösztöndíjrendszerű támogatását. 2000. évben csatlakoztunk a Bursa Hungarica felsőoktatási pályázati ösz­töndíjrendszerhez, éves szinten átlagosan 120 hallgató és családja számára nyújtunk segítséget. 1.2.2 A szociális szolgáltatások A kitűzött fejlesztési feladatokat elemezve értékeljük az intézményi há­lózat munkáját:- A koncepcióban a szolgáltatások minőségének javítását határoztuk meg. Kerületünk az elsők között vezette be az egész intézményhálózatra ki­terjedő minőségirányítási rendszert. A rendszer működésének kezdete 2002. augusztusa volt, melyet közel egyéves előkészítő munka előzött meg.-A racionális gazdálkodást elősegítő eszközök feltárására hangsúlyt fek­tettünk. Vizsgáltuk a feladatfinanszírozás teljesítésének feltételeit.- Dolgozóinkat munkájuk során számottevő pszichés teher éri. Ezek ke­zelésére, illetve a „kiégés” megelőzésére esetmegbeszélő csoportokat szer­veztünk minden intézményünknél.-A gondozási központok szakmai programjának fejlesztéseként biztosít­juk a nyugdíjasok, illetve az alacsony keresetűek részére a háztartásukban je­lentkező javítási, kisebb karbantartási feladatok közhasznú munka kereté­ben történő elvégeztetését. A beszámoló időszakában 3500 fő részére nyúj­tottunk ilyen segítséget. Az I. számú Gondozási Központban működik a szo­ciális raktárunk, a gyógyászati segédeszközök kölcsönzését pedig - a Támo­gató Szolgálat szervezésében - a Vöröskereszt kerületi irodájával együttmű­ködve oldjuk meg.- A Családsegítő Központ a családsegítést és a gyermekjóléti munkát lát­ja el. A szolgáltatásokat egy-egy szakmai csoport végzi. A munkafeltételek javulását eredményezte a Családsegítő új telephelyének kialakítása.- Az idősek klubhálózatát fokozatosan bővítettük. 1999. évben 380 férő­helyen 508 időst, 2002. évben 690 férőhelyen 715 időst láttunk el. Bevezet­tük a mentálhigiénés, valamint gyógytornász-szolgáltatást. 1999-ben kezd­tük az idősek velencei táboroztatását, mely mára már hagyománnyá vált.- A Gondozóház férőhelyeit 20-szal bővítettük. Az intézmény folyama­tosan „telt házzal” működik, feladatát jó színvonalon látja el.- A Frim Jakab Napközi Otthon esetében az ellátottak „továbblépése” érdekében egy bentlakásos intézmény megvalósítását tűztük ki célul. A vácegresi lakóotthont 2000-ben vették birtokba a fiatalok.- Szociális Foglalkoztató létrehozásának célja teljesült, folyamatosan 23 fő megváltozott munkaképességű foglakoztatását biztosítja. A fenntartó tá­mogatását már állami dotáció is kiegészíti.- Az Angyalföldi Szociális Egyesület megnyitotta a negyedik boltját, az üzletek forgalma fokozatosan nő, és növekszik a tagok száma is.- Megvizsgáltuk idősek otthona létrehozásának feltételeit. A szociális in­tézmények 2002. évi átköltözésénél e célunkra is figyelemmel voltunk. A megvalósítás jelentős saját forrást igényel, mellyel jelenleg nem rendelke­zünk.- A jelzőrendszer bevezetése érdekében megvizsgáltunk máshol műkö­dő formákat. Ezek figyelembevételével készítjük elő a rendszer kiépítését, bevezetését.- Önkormányzatunknak ellátási kötelezettsége a szenvedélybetegek nap­pali intézményének, fogyatékosok gondozóházának, valamint a pszichiátri­ai, és szenvedélybetegek átmeneti otthonának a megszervezése. A törvényi határidő 1999-ről 2008. december 31-re változott. Az ellátórendszeren ke­resztül nem jelentkezett oly an igény, amely az intézményesített formák azon­nali bevezetését indokolná.- Az Egyesített Bölcsőde keretében részben saját, részben pályázati for­rásból létrejött a módszertani intézmény, amelyet az egyesített intézmény székhelyén működtetünk. Az intézmény feladatként kapta meg a XVII. ke­rületi bölcsődék szakmai felügyeletét. 2. Helyzetértékelés és prognózis A helyi szociálpolitika céljainak meghatározásakor elemeznünk szüksé­ges néhány, az életkörülményt determináló folyamatot, tényezőt. 2.1 Demográfiai mutatók A szociális ellátások iránti szükségleteket befolyásoló tényezők közé so­rolható a népesség száma és összetétele, illetve ezek változása. A kerület ál­landó lakosainak száma csökkent. Egy szakmai tanulmány további létszám- csökkenést prognosztizál. A népességfogyás elsődleges oka a hazai alacsony születési arány. Biztató, hogy 2000-től már nem csökken a születési szám. A kerületi inaktív kornak számának változása szintén követi az országos folya­matot. Az aktív korúak számának fokozatos csökkenése mellett - amíg 1999-ben számuk 68 345 fő, addig 2001-ben 63 573 fő volt - az inaktív ko­rúak számának emelkedése figyelhető meg. Ezen belül is a 62. életévüket be­töltött állampolgárok száma nőtt. 1999-ben 24 259 fő, 2001-ben 27 117 fő töltötte be ezt az életkort. Tehát miként az országban, nálunk is a népesség- fogyás mellett a társadalom elöregedése jellemzi a demográfiai folyamato­kat. 2.2 Egyéb, az életszínvonalat, életkörülményeket befolyásoló tényezők Fontos demográfiai tényező a családi állapot. A családalapítási szokások jelentős változáson mentek keresztül, csökkentek a házasságkötések, ugyan­akkor magas a válások száma, ebből adódóan nő az egyedül élők és az egy- szülős családok aránya. A statisztikai adatokból látható az is, hogy a hagyo­mányosnak mondható családmodell visszaszorulóban van. Az aktív korúak 46%-a él házasságban. Az időskorúak több mint a fele (53%) egyedülálló. Ezen belül is magas az idős, özvegy, egyedülálló nők aránya. (2001-ben összesen 13 910 fő egyedülálló időskorú volt, ebből nő 9458 fő.) A munkanélküliség szintén meghatározó tényező. Kerületünkben a nyilvántartott munkanélküliek aránya a lakosság 1%-a. 2000 januárjában a regisztrált munkanélküliek száma 1961 fő volt, mely a kerületi állam­polgárok 1,6%-a. A következő év januárjában 1356 fő, amely a lakosság 1,2%-a, 2002. év januárjában pedig 1164 fő, amely 1%-ot tett ki. Az arány kedvező, a számok mögött azonban meghúzódik a tartós munkanélküliek magas száma. Ugyanis ez a kör fokozatosan nő, amíg az első időszakban a regisztrált ellátástalanok 0,04%-a volt tartós munkanélküli, addig ará­nyuk mára eléri a 27%-ot. Kedvezőtlenül alakul az ellátásban nem része­sülő munkanélküliek száma is. 2000. év elején a regisztrált munkanélkü­liek 23%-a nem kapott semmiféle ellátást, napjainkban a nyilvántartott munkanélküliek 29%-a tartozik ide. E célcsoportba tartozik a rendszeres szociális segélyben részesülők, valamint az ellátásban nem részesülők közel 90%-a. Jellemző rájuk, hogy 80%-uk legmagasabb iskolai végzett­sége 8 általános iskola, szakképzettségük pedig nincs. E csoport több mint felének egészségi állapota rossz, életkoruk szerint pedig meghatáro­zóan a 45 év feletti korosztályhoz tartoznak. Mindez intézkedést igényel a kerületi szociálpolitikától is. Helyi kezdeményezés során kétéves prog­ram keretében közel 750 fő tartós munkanélkülit helyeztünk vissza a mun­kaerőpiacra. Ezt a Maatwerk által elkezdett szakmai munkát a pályázati program leteltével a HÍD Családsegítő folytatta. Ide sorolható még a he­lyi foglalkoztatás szervezése, a közhasznú, közcélú munka, valamint a Szociális Foglalkoztató ún. védett munkahelyei. 2.3 Veszélyeztetett célcsoportok Az egyes, ún. „veszélyeztetett” célcsoportokról rendszeresen tájékozó­dik a képviselő-testület. Életkörülményeiket folyamatosan igyekszünk könnyíteni. Fogyatékosok A fogyatékossággal élő népesség számának alakulásáról nincs pontos statisztikai adat. Számukat országos szinten 500 000 főre becsülik, közöttük a 60 évnél idősebbek aránya 38%. A fogyatékosság kezdete lehet a születés, a hazai adatok szerint a fogyatékosok egyharmada tartozik e körbe. Kéthar­mad esetében pedig valamilyen betegég, baleset idézte elő a tartós sérülést. Szintén becslések szerint: a legnagyobb arányt, közel 40%-ot a testi- és a mozgássérültek teszik ki, a fennmaradó részt pedig az értelmi sérültek, a va­kok és gyengén látók, továbbá az egyéb fogyatékosok (hallás-, beszédzavar) képezik. A fogyatékossági támogatás bevezetése jelentős lépés volt az egy­séges támogatási rendszer kialakításához. Az egyre jobban kiépült ellátó rendszer ellenére ma még a fogyatékos személyek gondozása legnagyobb részben a családra hárul. Roma lakosság Becsült arányuk a kerületben a népesség 5%-a. Hazai adatok szerint a szegények 30%-a roma, ami azt jelenti, hogy a romák között nagyobb való­színűséggel fordulnak elő szegények, mint a nem romák között. Továbbá esetükben a szegénység sokszor mélyebb, elhúzódóbb, generációk között öröklődő. Élethelyzetük javításában önkormányzatunknál több ágazat vesz részt. Összességében elmondható, hogy a szociális támogatási és ellátási rendszer ugyanúgy érinti a roma lakosságot, mint a többi rászoruló állampol­gárt. Ugyanakkor vannak sajátos jegyek is. A család összetartó ereje nagy, legtöbb esetben gondoskodnak az idős vagy beteg hozzátartozójukról. A gyermekek esetében a bölcsődei ellátást kevésbé veszik igénybe, bár az elő­ző évekhez képest növekszik az ellátott gyermekek száma. A képviselő-tes­tület a 228/1996. (XI. 26.) ÖK számú határozatával elfogadta a kerületi ci­gányprogramot. Helyi intézkedési tervben határozta meg azokat a feladato­kat, amelyek megvalósítása a roma kisebbség élethelyzetét javítja, illetve a hátrányos helyzet okait elhárítja. Életvitelük jobb megismerése céljából 15 szociális munkás előadássorozaton vett részt. Hajléktalanok A hajléktalanok számáról szintén becslés áll rendelkezésünkre, ennek alapján országos szinten kb. 30 ezer ember, fővárosi szinten 15-20 ezer haj­léktalan él. Egy felmérés adatai szerint kerületünkben kb. 200-an élnek köz­területen. Az ellátásukról gondoskodó helyi ellátó rendszer megfelel a jog­szabályi előírásoknak. Egyéb veszélyeztetett csoportok A segélyezés keretében olyan élethelyzetekben való segítségnyújtás tör­ténik, amelyek veszélyeztetik a családok működését. Tapasztalataink szerint e tényezők körébe tartozik: a lakhatással összefüggő kiadások fedezete, a gyógyszerköltségek kifizetése, valamint a gyermek nevelésével összefüggő kiadások biztosítása. A segélyezés alapvető célja, hogy egy minimális élet- színvonal biztosítását segítse elő, de nem cél a függő helyzet erősítése. A segélyezettek számának - az előző időszakra jellemző - csökkenő ten­denciája megállt. 1999-ben a felnőtt lakosság 23 százaléka részesül valami­lyen támogatási formában, és adataink szerint évente legalább két alkalom­mal fordultak segítségért az önkormányzathoz. 2002-ben ez az arány 17% volt. Nyilvántartásunkból látható az is, hogy állandósult azoknak a köre, akik pénzbeli és természetbeni támogatásért fordulnak az önkormányzat­hoz. A támogatási formák bővítésével egyidejűleg 2002-ben enyhe növeke­dés figyelhető meg; több új család kért valamilyen támogatást az önkor­mányzattól. Továbbra is a legnagyobb igény a közgyógyellátás, valamint a lakhatási támogatások iránt van. A gyermeknevelés címén egyrészt rendsze­res ellátások kerülnek megállapításra, amelyek havonta járulnak hozzá a csa­lád kiadásaihoz, másrészt pedig átmeneti ellátások, amelyek általában cél­zott pénzbeli juttatások lehetnek. Ilyen a beiskolázási, a táborozási segély, a tanulmányi ösztöndíj. Az adatokból látható, hogy 1999-ben 1456 család, 2002-ben pedig 4017 család számára állapítottunk meg jogosultságot. Meg­állapítható, hogy elsősorban a rendszeres juttatásokban részesülő családok száma növekedett meg. Megfigyelhető az ellátások szerkezetében a válto­zás, amíg az első időszakban az egyéb ellátások iránt volt a legnagyobb igény, addig 2002-ben ez a célzott támogatásokra tevődött át. Ennek oka a helyi ellátórendszer átalakulása, amely a célzott támogatásokra helyezi a hangsúlyt. 2.4 Jogi háttér A szociális biztonsághoz való jogot az Alkotmány 14. §-a, valamint a 70/E § rögzíti, miszerint a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szo­ciális intézkedésekkel gondoskodik. A szociális támogatási rendszer mű­ködtetését, az ellátások megállapításának feltételeit, a folyósítás szabályait számos jogszabály határozza meg. A kerettörvény a módosított 1993. évi. ül. tv., a Szociális törvény. A szociális területet érintő és meghatározó módo­sításokat az alábbiakban foglaltuk össze:- 1999-ben a Szociális tv. módosítása elsősorban az intézményi szerke­zetek modernizációját tűzte ki célul, megteremtette a szakmai továbbképzés alapjait.- 2001-ben a Szociális, valamint a Gyermekvédelmi tv. módosítása a la­kókörnyezetben nyújtott ellátások bővítését szabályozta, továbbá megkezd­te az ellátotti jogok védelmét szolgáló intézményrendszer kiépítését, vala­mint kötelezővé tette a szolgáltatástervezési koncepció megalkotását.- 2003-ban a módosítás középpontjában a pénzbeli és természetbeni el­látások összhangjának megteremtése, valamint a szociális szolgáltatások to­vábbi korszerűsítése volt. 3. A kerületi szociális rendszer Az állampolgárok jólétének javításában az önkormányzati, állami intéz­mények mellett egyházi és civil szerveződések, vállalkozások is részt vesz­nek. 3.1 Önkormányzati szociális intézmények Önkormányzatunk szociális szolgáltatásait részben saját intézményháló­zatán keresztül, részben pedig ellátási szerződés formájában szervezi. Ezek egyrészt a Szociális törvény által előírt ellátási kötelezettségek, másrészt az állampolgárok körében felmerülő igények teljesítése érdekében önként vál­lalt feladatok. 3.1.1 Az önkormányzat ellátási kötelezettségének teljesítése Magába foglalja egyrészt az alapellátások körét, másrészt a szakellátások egy részét. Alapellátás A Szociális törvény 2001. évi módosítása differenciálta az alapellátás tí­pusait, és 2003. január 1-jétől kibővítette az ezzel kapcsolatos önkormányza­ti feladatokat. Ennek alapján biztosítanunk kell:- a szociális étkeztetést,- a házi segítségnyújtást,- a családsegítést, valamint- a speciális alapellátási feladatokat. (A törvény itt nevesíti azokat a cél­csoportokat, akik számára élethelyzetükhöz igazítva kell biztosítani az ellá­tásokat. így a fogyatékosok számára a támogató szolgáltatást, a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek számára a közösségi ellátást, a hajléktalanok számára pedig az alapellátásokat.) Ezek olyan minimális szolgáltatások, amelyeket a rászomlók számára a lakóhelyükön kell elérhetővé tenni. A törvény a rászorultság fogalmát nem határozza meg, így minden olyan állampolgárnak kell biztosítani az alapel­látást, akinek kora, egészségi, mentális állapota, jövedelmi helyzete miatt er­re szüksége van. A négy gondozási központon keresztül szervezzük a házi segítségnyúj­tást és a szociális étkeztetést. Ez az intézményi forma már régóta létezik ke­rületünkben, annak ellenére, hogy a törvény csak 1999. év óta szabályozza működésüket. A négy egység területi felosztásban végzi munkáját. Egy-egy gondozási központ területén kb. 30 ezren élnek, így működési területük fel­osztása - lakosságszámra vetítve - arányosan optimális. A házi segítség- nyújtásban átlag 2240 fő részesül. Ez a gondozás sokrétű, amelyet az intéz­ményvezető a konkrét igényeknek, szükségleteknek megfelelően alakít ki. Kerületünkben szorosan együttműködve az egészségügyi szakemberekkel 66 gondozó végzi a házi segítségnyújtást. Az egy állampolgárra jutó gondo­zási idő a napi három órát nem haladhatja meg, egy gondozónőre naponta 5- 7 igénybevevőjut. Jelenleg 30 fő tiszteletdíjas segíti munkánkat. Ők elsősor­ban a hétvégi, valamint az ünnepnapi ellátásokban vesznek részt. Az elmúlt időszakban átlagosan 2000 fő részesült étkeztetésben, 221 fővel többen, mint az előző években. A normál ebéd mellett diétás ebédet is biztosí­tunk (cukor-, epe-, vese- és gyomorbetegek, valamint vegetáriánusok számá­ra). Az étkeztetés az igénybevevő állapota és kívánsága szerint történhet az idősek klubjában, elvitellel, illetve házhoz szállítással. Az alapellátások harmadik formája a családsegítői szolgáltatás. Erre ak­kor van szükség, ha a család tagjai között gyenge a kohézió, nem működnek a természetes segítő kapcsolatok. A tanácsadás, segítés csak önkéntes kezde­ményezésre kezdődhet meg. A családokat érintő leggyakoribb problémák:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents