XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-06-18 / 11. szám

Ill BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLET SZOCIÁLIS KONCEPCIÓJA- anyagi nehézségek,- munkanélküliség,-lakhatási gondok.

Szolgáltatásaink megfelelnek az új törvényi előírásoknak. Az általános típusúak mellett speciális segítő szolgáltatást is biztosítunk. Ide soroljuk a tartós munkanélküliekkel való foglalkozást, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők segítését.

A Támogató Szolgálat, mint alapellátási forma bevezetésének határideje 2003. január 1-je volt. Mi ezt a szolgáltatást 2002. szeptember 1-jétől működtetjük. Az intézmény a fogyatékos személyek önálló életvitelének megkönnyítése érdekében dolgozik. Feladata az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése. Jelenleg a kötelező feladatok közül a szállítási feladatok ellátása nem megoldott, tervezzük ennek megszervezését.

A munkánk során tapasztalt alábbi problémák megoldása még előttünk álló feladat:

A gondozottak közel 70%-ánál olyan egészségügyi feladatokat is ellátunk, amelyek a házi szakápolás keretébe is tartoznak, de mivel a két szolgáltatás jogi és térítési díj megállapításának szabályozása nagymértékben eltér, így a gyakorlati munka összehangolása többletfeladatot ad a munkatársak számára.

Az ellátó rendszer gondozottjainak 5%-a pszichiátriai beteg, ellátásukra a gondozónők nincsenek felkészülve, velük való foglalkozás más jellegű ismereteket igényel.

A gondozottak számában egyre nagyobb arányt képviselnek a 70. életévüket betöltött időskorúak, valamint az olyan egészségi állapotban lévők, akik az engedélyezett három órán túli gondozást igényelnének.

Szakellátás

Ha a rászorulókról az alapellátás keretében már nem lehet gondoskodni, mert koruk, egészségi állapotuk miatt saját otthonukban nem tudjuk őket ellátni, vagy azért, mert szaksegítséget igényelnek, akkor gondozásukat helyzetüknek megfelelő szakellátás keretében oldjuk meg.

Önkormányzatunk az alábbi szakellátások megszervezésére kötelezett:- nappali ellátást nyújtó intézmények; idősek klubjai, fogyatékosok nappali intézménye, szenvedélybetegek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedő.- átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények; időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, továbbá a hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása.

Az idősek nappali ellátását biztosítják az idősek klubjai, amelyek a gondozási központok szakmai felügyelete alatt működnek. Kerületünkben összesen 9 klub van. A 690 férőhelyen 715 fő időst lámák el. A szolgáltatások a klubtagok által felmerült igények szerint kerültek bevezetésre. Ezek az intézmények napközben nyújtanak lehetőséget a közös együttlétre, a beszélgetésre, a pihenésre, valamint a tisztálkodásra. Klubjaink nyitottak, egyes szabadidős programokon, kulturális rendezvényeken azok is részt vehetnek, akik nem tagok.

A fogyatékosok csoportjából az értelmi fogyatékosok részére működtetünk egy nappali intézményt. A Frím Jakab Fogyatékosok Egyesített Intézményének jelenleg 24 fő ellátottja van. Négy gondozási egységet alakítottunk ki, amelyet az ellátást igénybe vevők életkora és fejlettségi szintje alapján határoztak meg. Az ott dolgozók munkájának középpontjában a családi életre való felkészítés, a szocializáció, apárkapcsolatok kezelésének kialakítása áll.

A nappali melegedő a hajléktalan személyek napközbeni tartózkodására nyújt lehetőséget. így a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, a hozott étel melegítésére, tálalására, elfogyasztására (zsíros kenyeret és teát biztosítunk), csomagmegőrzésre, valamint posta átvételére. Az intézmény kihasználtsága fokozatosan nőtt, jelenleg átlag 120 fő ellátását végzik. A férőhelyek száma az elmúlt évben 50- ről 150-re emelkedett.

A Gondozóház 70 férőhelyes, elsősorban időskorúak részére nyújt átmeneti elhelyezést. Az igénybevevőt szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban részesítjük, és számára fizikai, mentális és életvezetési segítséget nyújtunk.

Hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának biztosítását a Magyar Vöröskereszt Budapesú Szervezetével kötött ellátási szerződés keretében biztosítjuk. A Madridi úti intézmény férőhelye 220 fő.

Nem a szociális ellátások körébe tartozik, de szorosan összefügg ezzel a területtel a kerületi gyermekjólétiintézmény-hálózat. Ide tartozik az Egyesített Bölcsőde és a Gyermekjóléti Szolgálat, valamint az ellátási szerződés formájában biztosított helyettes szülői hálózat és a családok átmeneti otthona. (Ezekről részletes tájékoztatót a helyi gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló előteijesztésünkben fogunk adni.) Most csak a főbb változásokat emeljük ki. 2000 szeptemberében megszüntettük az Esküvő közi bölcsődét, az épületben korszerű háziorvosi rendelőkerült kialakításra. 2002-ben a bölcsődei nappali ellátást nyújtó férőhelyek számát 20-szal, a hetes ellátást pedig 5 férőhellyel csökkentettük. Jelenleg a bölcsődei férőhelyek száma 455. A bölcsődék a megengedett 120%-on feltöltöttek, a kihasználtsági mutató pedig átlag 82%-os. Az elmúlt év őszétől a kerületi gyermekek esetében az önkormányzat átvállalta a térítési díj fizetését.

A gyermekjóléti szolgálat telephelyét a Vizafogó sétány 6. szám alatt részben saját, részben pedig pályázati forrásból alakítottuk ki.

Az alábbi jogos igények kielégítése, illetve ennek feltételei biztosítása a következő évek feladata lesz:-Az idősek részéről egyre többször fogalmazódik meg egy tartós bentlakást biztosító önkormányzati intézmény iránti szükséglet.-A hajléktalanság kezelésében hathatós eszköznek tekinthető az utcai szociális munka, ugyanis tapasztalatunk szerint az intézményesített formát sokan nem veszik igénybe. Különösen a téli hónapokban meggondolandó lenne megszerveznünk ezt a szolgáltatást.

3.1.2 Ónként vállalt ellátási formák

Az értelmi fogyatékosok bentlakásos intézményeként került kialakításra a vácegresi lakóotthon. A lakóotthon részben a Fővárosi Szolidaritási Alaptól nyert pályázati, részben pedig saját forrásból jött létre. Jelenleg 9 fő, értelmi fogyatékos elhelyezésére ad lehetőséget.

Az itt nyújtott szolgáltatások a gondozottak egészségi állapotához, önellátási képességéhez igazodnak, személyre szabottak. 2001-ben azok a fiatal felnőttek lettek az otthon lakói, akik az addigi fejlesztő tevékenység eredményeképpen képesekké váltak az önálló életvitelre.

A Szociális Foglalkoztatót 1996-ban hozta létre az önkormányzat, részben saját forrásból, részben pedig a Fővárosi Szolidaritási Alaptól elnyert pályázati keretből. Az intézmény működésének célja a megváltozott munkaképességű, szociálisan rászoruló emberek részére foglalkoztatási lehetőség biztosítása. 1998-tól azon tartós munkanélküliek foglalkoztatását is szervezi, akik egészségi állapotuk miatt nem végezhetnek nehéz fizikai munkát. A foglalkoztató profilja fokozatosan alakult ki: kisebb nyomdaipari munkák, valamint olyan csomagolási tevékenységek, amelyek szakértelmet nem igényelnek. Mára már 23 fő tartós munkanélküli dolgozik az intézményben. A dotációt két éve igényelhetjük.

A szociális bolthálózatot az Angyalföldi Szociális Egyesület működteti. Az egyesület 1996 júniusában alakult meg. A boltokban a vásárlás tagsági jogon, havi limitált értékben lehetséges. Az egyesület átlag 1076 fő saját taggal rendelkezik, az önkormányzat pedig - a tagdíj átvállalásával - átlag 2000 fő részére biztosítja - támogatásként - a kedvező vásárlási lehetőséget.

A közhasznú, közcélú foglalkoztatás szervezésével elsődleges célunk volt, hogy a tartós munkanélkülieket minél nagyobb számban „vezessük” vissza a munka világába. 1995-ben indult meg a közhasznú foglalkoztatás, amely alapvetően kommunális feladatokat vállalt fel. 1997-től szervezzük a közmunkát. Azóta közel 1000 fő munkanélküli számára biztosítottunk hasznos munkavégzési lehetőséget. A foglalkoztatottak 90%-a tartós munkanélküli. Ők azok, akik nem képesek, illetve nincs lehetőségük segítség nélkül a versenyszférában megjelenni, részt venni. Nyilvántartásunk szerint kétharmaduk általános iskolai végzettségű és életkor szerint a 45 év felettiek csoportjába tartozik. A foglalkoztatás lehetőségének biztosítása önmagában nem elegendő a reintegrációhoz, ezért olyan programokat is szervezünk, amely alkalmassá teszi őket a munkaerőpiacon való megjelenéshez.

A Szociális Kerekasztal szükségességét a legelső szociális koncepció 1995-ben vetette fel. A kerekasztal a kerületben működő egyházi, önkormányzati és világi civü szervezetek összefogását célozza. Megalakulásától a kapcsolattartás és együttműködés szervezettebbé vált, és ez hozzájárult a kerületi szociális ellátórendszer fejlesztéséhez.

3.2 A működés feltételei

A szociális intézmények működésének feltételeit egyrészt a mód. 1993. évi ül. törvény, másrészt pedig a mód. 1/2000. (1.7.). SzCsM rendelet szabályozza. Intézményeink megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthetőek. Az épületekben biztosított az akadálymentes közlekedés, néhány esetben azonban még van tennivaló, így a Támogató Szolgálat mobil rámpája helyett stabil feljárót kell építeni, és a IV. sz. Gondozási Központ Balzac u. 5. sz. alatti épületének, valamint a Kassák utcai és a Gömb utcai klubok épületeinek akadálymentesítése még előttünk álló feladat.

Az intézmények bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai megfelelnek az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi állapotának.

Az intézmények jó állaga a folyamatos karbantartás eredménye. Az elmúlt időszakban éves szinten 30 millió forintot fordítottunk a komfortosításra, szépítésre. Az informatikai ellátottság megfelelő, minden telephelyen van számítógép. 2002 végén elkészült egy levelezőprogram, amely az intézmények közötti kapcsolattartást teszi könnyebbé.

Minden intézmény rendelkezik végleges működési engedéllyel, az előírt dokumentumokkal, szabályzatokkal. Ezeket folyamatosan aktualizáljuk, pontosítjuk.

Szakképzettség tekintetében az alapellátást biztosító intézményben, az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó dolgozók legalább ötven százalékának, a szakellátást biztosító intézményben legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie. A tábla adataiból látható, hogy az előírásoknak megfelelünk. A létszámminimumot tekintve az alapellátás területén hiányzó szaklétszám: 15 gondozónő, 7 fő családgondozó, 5 fő szociális segítő, valamint 1 fő mentálhigiénés munkatárs. A szakellátás területen hiányzó létszám: 4 fő gondozó. Ez azt jelenti, hogy a szaklétszám minimumnak 84%-ban megfelelünk. A hiányzó létszám az intézmények jó színvonalú működésében ellátási hiányt nem okozott, a többletfeladatok megjelenésével azonban gondoskodni kell a létszámbővítésről, elsősorban a gondozási központok és a családsegítő esetében. Ágazati szinten összesen 408 fő munkatársunk dolgozik, ebből szociális intézményeknél 197 fő. Az ágazat sajátosságából adódóan a feladatok ellátása „középkategóriába” sorolt munkaerőt igényel. Munkatársainkat folyamatosan iskolázzuk be felsőfokú képzésre. Az elmúlt időszakban 11 fő felsőfokú, 28 fő pedig középfokú végzettséget szerzett. Különféle szakirányú tanfolyamon összesen 72 fő vett részt. 1999-ben a szociális intézmények munkájának értékelésekor adtunk tájékoztatást arról, hogy nagy a fluktuáció és magas az üres álláshelyek száma. Ennek elsődleges oka az alacsony bérszínvonal volt. A 2002-ben a létszámmozgás jelentősen csökkent, jelenleg nincs üres álláshely. A közalkalmazotti bértábla központi rendezése, a helyi juttatások folyamatossága, a munkatársak erkölcsi megbecsülése mind-mind olyan tényező, amely megtartó erejű, a munkahelyhez való kötődést erősítette. A helyi juttatások fokozatosan alakultak ki, ide tartozik a keresetkiegészítés, a munkaruha, az éves BKV-bérlet, a területi pótlék biztosítása.

Az erkölcsi megbecsülést szolgálja a szociális munka napjának a megünneplése, az adott évben kiemelkedő munkát végző munkatársak nyilvános elismerése. Az intézményvezetők 50%-a eleget tett az előírt szociális szakvizsga-kötelezettségnek, a többiek 2005. december 31-ig teljesíthetik e kötelezettséget.

Az egyes intézmények szakmai programja a meghatározott általános és speciális szakmai feltételeknek teljes mértékben megfelel.

Az intézmények működtetési költségeit minden évben biztosította a képviselő-testület. A szociális intézmények költségvetése fokozatosan nőtt, 1999-ben 399 001 E Ft volt a felhasznált pénzösszeg, mely 2002-re 618 813 E Ft-ra emelkedett. Ez 55%-os emelkedést jelent. Az intézmények működtetése mellett minden évben volt lehetőség fejlesztésre, új intézmények létrehozására, új szolgáltatások bevezetésére. Az intézmények gazdálkodása tervszerű, a szabályoknak megfelelő volt. A kiadások szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy azok 52%-a bér és járulék.

A költségvetés hatékony és gazdaságos felhasználása érdekében folyamatosan vizsgáltuk az ágazat gazdálkodását. Ennek alapj án került sor a takarékosabb felhasználást elősegítető intézkedésekre; egyes szolgáltatásokat integráltunk és közös telephelyre költöztettünk, fgy került sor a III. és a IV. számú Központ telephelyének megváltozására, az alapellátás és a szakellátás integrálására.

Itt külön ki kell térni a fenntartók számára előírt kötelezettségek teljesülésének értékelésére. A képviselő-testület évente ellenőrzi és ennek alapján átfogóan értékeli az intézmények működését. Nagy hangsúlyt fektetünk a rendszeres ellenőrzésre, amely részben a Szociális Bizottság által történő folyamatos beszámoltatással, részben pedig a revizorok, a Szociális Osztály szakmai és gazdálkodási ellenőrzésével valósul meg.

Minden intézmény megszerezte az ISO 9001:2001 nemzetközi szabvány szerinti minősítését. Ez a minőségirányítási rendszer olyan szemléleti és módszertani lehetőséget biztosít, amely elősegíti az ellátórendszer rugalmasságát, biztosítja a nyitottságot és a kiszámíthatóságot.

A szociális szolgáltatások esetében ki kell emelnünk a szolgáltatást igénybevevők jogainak érvényesülését, illetve a jogvédelem helyzetét. A Szociális törvény egyrészt meghatározza az őket megillető általános és speciális jogok körét, másrészt szabályozza a jogvédelem fórumát. Rögzítésre került a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Minden egyes intézmény kiemelten foglalkozik a szolgáltatást igénybevevő állampolgári jogainak érvényesítésével. A jogvédelem új fórumaként került bevezetésre az ellátottjogi képviselő intézménye. Feladata a segítségnyújtás, az alap- és szakellátást biztosító intézményi elhelyezést, szolgáltatást igénybevevők részére, jogaik gyakorlásában.

3.3 Az együttműködés keretei

Az együttműködési kötelezettséget részint jogszabály írja elő, másrészt pedig ez nélkülözhetetlen a szakmai munka során. Ez segíti elő, hogy az adott család, állampolgár sajátos helyzetére, szükségletére tekintettel kapja meg azt a szolgáltatást, ellátást, amely segítséget jelent számára.

A szociális ágazat tevékenysége, céljai szorosan kapcsolódnak más területek, ágazatok tevékenységéhez. A különféle ágazatok eszközei kiegészítik egymást, együtt képeznek egy hatékony rendszert. Legfontosabb működő

rendszerünk a jelzőrendszer, amely mind az idősellátásban, mind pedig a családsegítésben fontos szerepet tölt be. Együttműködünk az egészségügyi ágazattal, az alapellátásban dolgozó védőnőkkel, háziorvosokkal, továbbá a szakellátás dolgozóival. Az utóbbi időben szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki a házi szakápolást végzőkkel, valamint a kórházi szociális munkásokkal. A két ágazat határa mára már összemosódott. A foglalkoztatáspolitika területe is egyre közelebb került a szociális területhez. A hátrányos helyzetben lévő csoportok munkaerő-piaci esélyének megteremtése, növelése szociális kérdés is. így munkánk során kapcsolatban állunk a Fővárosi Munkaügyi Központ kerületi kirendeltségével. Megállapodásunk a hatékony együttműködést szolgálja. Ennek eredménye a konkrét ügyintézésen túl a tartós munkanélküliek regisztrálása, a foglalkoztatáspolitikai eszközök közvetítése, valamint folyamatos statisztikai adatszolgáltatás nyújtása. A lakhatás biztosítása, mint alapvető szociális jog megteremtése kapcsolódik a szociálpolitikához. így a lakás fenntartási költségeinek enyhítésével, a felhalmozódott adósság mérséklésével, rendezésével, valamint szociálisan rászorultak lakásának kisebb felújításával kapcsolódunk a lakáspolitikához. Ennek során munkakapcsolat alakult ki az Angyalföldi Vagyonkezelő Rt.-vel, valamint a közszolgáltató vállalatok helyi kirendeltségeivel. Az oktatási intézményekkel az együttműködés kiemelt területe a gyermekvédelem, továbbá az olyan támogatások - tankönyv-hozzájárulás, gyermekétkeztetés, táborozási segély -, melyek az esélyegyenlőtlenségek csökkentését szolgálják. A rendszer jelenlegi működését az intézmények szoros és napi munkakapcsolata jellemzi. Fontosnak tartjuk, hogy a kerület bármely részén azonos színvonalú egyéni szükségletekhez igazodó ellátást, illetve az egyes ellátási formák közti átjárhatóságot biztosítsuk.

4. A szociális munka fejlesztésének főbb irányai 2003-2006. között

4.1 Javaslat a szociális szolgáltatások korszerűsítésére

A szociális munka hatékonysága és eredményessége attól függ, hogy az mennyiben képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Egyben meghatározó az is, hogy a segítségnyújtás különféle eszközei megfeleljenek a megfogalmazott alapelveknek. Ebben a pontban foglaljuk össze azokat a fejlesztési javaslatainkat, amelyeket a jogos igények és szükségletek, valamint a jogszabályi kötelezettségek határoznak meg. E konkrét feladatok azt az alapcélt szolgálják, hogy a támogatásra szoruló állampolgár személyre szabott segítséget kapjon az életminőségének javításához.

Az elkövetkező időszak szociálpolitikájának fejlesztési irányait az alábbiakban határozzuk meg:- az állampolgárok életminőségének javítása,- hatékony, rugalmas és kiszámítható támogatási rendszer működtetése,- ágazaton belüli és más ágazatokkal, valamint civil szervezetekkel történő együttműködés erősítése, ezen belül is egészségügyi ágazattal való kapcsolat szorosabbá tétele,- racionális gazdálkodás biztosítása,- az igénybevevők érdekvédelmének erősítése, valamint- az uniós csatlakozás előkészítése és azt követő elvárásoknak való megfelelés.

Az előzőek figyelembevételével a következőkben ismertetjük azokat a feladatokat, amelyek 2003-2006. évekre szólnak.

Először ki kell emelnünk a Szociális törvény 2003. január 1 -jétől hatályba lépő módosításait, amelyeknek jelentős hatása van a helyi rendszer további működésére:

A törvény a speciális alapellátási feladatok ellátását úja elő, továbbá az egyes alapellátási formák korábbi belső tartalmát is megváltoztatja.

Hangsúlyt kap az ellátást igénybevevők érdekvédelme, érdekérvényesítésük erősítése. Ä törvény bevezetett egy új intézményt az „ellátottjogi képviselőt”. Feladata az alap-, és szakosított ellátást nyújtó intézményekben az igénybevevők segítése jogaik gyakorlásában, illetve az ellátáshoz jutás átjárhatóságának biztosítása. Szélesítette a törvény, továbbá az érdekképviseleti fórom hatáskörét, és tényleges feladatokat határozott meg számára.

4.1.1 Pénzbeli és természetbeni támogatások:

Helyi szinten a mód. 19/2000. (VH. 10.)Ö.K. számú rendelet szabályozza az adható ellátási formákat és azok megállapításának feltételeit. A helyi jogalkotás alapelve, hogy szociális biztonságot teremtsen az arra rászorulóknak, valamint rugalmasan alkalmazkodjon a helyi igényekhez, szükségletekhez. Ennek alapján az elkövetkező időszak kiemelt feladatai:

A helyi rendeletek karbantartása, a magasabb szintű jogszabályok változásainak rövid időn belüli átvezetése, valamint a jogalkalmazás tapasztalatainak felhasználása.

A támogatásokon keresztül a családok élethelyzetének javítása a cél, olyan ellátások bevezetését vagy meglévők bővítését tervezzük, amelyek ezt szolgálják. így az elkövetkező időszakban is hangsúlyt kap a lakhatási feltételek javítása, a közgyógyellátásra való jogosultság kiteijesztése. Az előterjesztés második fejezetében szereplő rendeletmódosítási javaslatunk célja a lakhatás biztonságának növelése. Az adósságkezelési szolgáltatás során az adós aktívabb együttműködését feltételezzük, az adós helyzetének javítására többféle támogatási formát javasolunk bevezetni. A képviselő-testület azon döntése, hogy a 75. év felettiek részére jövedelemhatárra való tekintet nélkül állapít meg közgyógyellátásra való jogosultságot, kedvező fogadtatásra talált. A visszajelzések alapján javasoljuk megvizsgálni a rendszer ki- szélesítését, a 70. életévet betöltött állampolgárok részére. A helyzetelemzés adataiból látható, hogy az idősebb korosztály körében magas az egyedül élők aránya, és a háztartások fogyasztási szokásait vizsgálva a lakhatási kiadások mellett a gyógyszer-, gyógyászati segédeszközök kiadásai magasak.

4.1.2 Szociális szolgáltatások:

Az e területen meghatározott feladatok körébe tartozik egyrészt a jogszabályi előírásokból adódó helyi ellátási kötelezettség teljesítése, másrészt a felmerülő igények alapján a helyi szakemberek által javasolt tennivalók.

Jogszabályi előírás szerint:-A Szociális törvény módosítása következtében a jogosultsági kör a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés területén is változik. (így a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a hajléktalan személyek, valamint szenvedélybetegek részére is kell biztosítani ezeket a szolgáltatásokat.) A felmerülő igények alapján a megvalósítást az alábbiak szerint javasoljuk.

A megvalósítás tervezett módja:- A gondozási központok személyi létszámának fejlesztésével biztosítjuk ezt a szolgáltatást.

A szükséges feltételek:- Személyi feltétel központonként legalább 2-2 gondozói státusbővítés, ennek anyagi költsége 10 millió forint.

A megvalósítás tervezett időpontja:-2004. év.

A speciális alapellátási feladatok körébe tartozik a közösségi pszichiátriai ellátás, illetve a támogató szolgálat megszervezése a fogyatékosok és a szenvedélybetegek számára. A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a beteg részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani a mindennapi életvitelhez, továbbá lehetőség szerint biztosítani szükséges az ellátott meglévő képességeinek megtartását, illetve fejlesztését. Ez a közösségi ellátás új munkamódszer, amelyet az ágazatban dolgozó munkatársaknak meg kell tanulniuk. A szenvedély- és a pszichiátriai betegek közösségi ellátásának megszervezését fokozatosan a jelentkező igények alapján tervezzük.