XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-05-14 / 9. szám
HÉ BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Az Angyalföld-Újlipótváros- Vizafogó Vagyonkezelő Részvény- társaság kidolgozza a 10 lakásnál kevesebbet tartalmazó, 100%-ban ön- kormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosításának lehetséges formáit. Az önkormányzat bérlakásállományának fejlesztésére tervekkel és a megvalósításhoz szükséges források egy részével rendelkezik, elképzeléseik valóra váltására azonban csak akkor lesz mód, amennyiben külső forrásokhoz jutnak. A bérlakás-építési program teljesítése fokozottabb állami és önkormányzati szerepvállalás esetében is igényli a magánszféra szereplőinek közreműködését a finanszírozói és kivitelezői oldalon egyaránt. A helyiséggazdálkodás nem csak az önkormányzat pénzügyi helyzetét befolyásolja, de a kerületfejlesztésre a lakossági közhangulat alakulására is hatást gyakorol. 2004. év január elsejétől az 1994 előtt megkötött bérleti szerződések cserehelyiség biztosítása nélkül felmondhatok. Szakmai szempontból azonban hátrányos lenne, ha a tulajdonos ok nélkül élne ezzel a lehetőséggel. Cél III.10.: A lakásstruktúrának olyan befolyásolása, mely harmonikus lakossági összetételt eredményez, az adekvát szolgáltatási struktúrával Akció 10.1.: A lakosság összetételének folyamatos figyelése, mérése, szolgáltatási igényeivel, kohéziójával, egészségi állapotával, jövedelmi viszonyaival együtt. Akció 10.2.: Az építési szabályozás, az építtetők befolyásolása a megfelelő lakásstruktúra kialakítására, fenntartására. Akció 10.3.: Az önkormányzati lakásépítés pénzügyi fedezetének megteremtése érdekében pályázatok benyújtása. Akció 10.4.: Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdaságosan fel nem újítható épületeket, ütemezve, az önkormányzat teherbíró képességének figyelembevételével, le kell bontani. Akció 10.5.: Ki kell dolgozni a 10 lakásnál kevesebbet tartalmazó, 100%-ban önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosításának lehetséges formáit. Közbiztonság: A meglévő állapot értékelése: Az elmúlt évek településvizsgálatai egyértelműen bizonyították, hogy a lakosság számára az egyik, ha nem a legérzékenyebb kérdés a közbiztonság állapota. A kerület már 1997 februárjában megalkotta bűnmegelőzési koncepcióját. E koncepció nagy jelentőséget tulajdonított a hatóságok és a civil szektor kapcsolatának. A koncepció azokra a jogsértésekre hívta fel a figyelmet, melyek a legnagyobb mértékben befolyásolják a lakosság biztonságérzetét. Ezek: a rongálás, vandalizmus, utcai prostitúció. Az 1997-2002 közötti időszakban a bűncselekmények között legnagyobb hányadot a vagyon elleni bűncselekmények tették ki, főleg a lopások, betörések száma nőtt. A bűnmegelőzés két fő irányát különíti el a koncepció. Az egyik a területi, környezeti paramétereken keresztül csökkenti a bűnelkövetés valószínűségét, a másik az általános társadalmi összetevők fejlesztése révén a jólét növelése és a leszakadás csökkentése útján csökkenti a veszélyeztetettséget. Mindkét megoldás feladatok elé állítja a kerület fejlesztésében érintett szakterületeket, melyek alapos elemzéseket feltételeznek, s ezek eredményeinek beépítését az egyes szakmai programokba, koncepciókba. Célok és akciók meghatározása: Cél m.ll.: A szociális ellátó rendszer felkészítése, a növekvő számú igénylő ellátásának megszervezésére, kiépítésére Akció 11.1.: Alapos, mélyreható vizsgálatok, a „forró pontok” meghatározására, a várható célcsoportok előrejelzésére (szociális térkép), s az intézmények szűk kapacitásainak megjelölésére. Akció 11.2.: Jelzőrendszer kiépítése, monitoring működtetése a megvalósulás követésére. Cél III. 12.: A lakásstruktúrának olyan befolyásolása, mely harmonikus lakossági összetételt eredményez, az adekvát szolgáltatási struktúrával Akció 12.1.: A lakosság összetételének folyamatos figyelése, mérése, szolgáltatási igényeivel, kohéziójával, egészségi állapotával, jövedelmi viszonyaival együtt. Akció 12.2.: Az építési szabályozás, az építtetők befolyásolása a megfelelő lakásstruktúra kialakítására, fenntartására. Kommunikáció: A meglévő állapot értékelése: A kerület számos tekintetben a legsikeresebb kommunikációt alakította ki a budapesti kerületek közül lakosságával, vállalkozásaival, befektetőivel. Ennek bizonyára jelentős szerepe van abban, hogy az elmúlt években Budapest legdinamikusabban fejlődő kerületévé vált. Ugyanakkor e sikerek magasra is tették a mércét, melynek folyamatosan meg kell felelni, ha ezt a „verseny- előnyt” meg kívánja tartani a kerület. Jelentős fejlesztést igényelne, hogy az egyes önkormányzati területek programjaiból készüljenek olyan rövidített közérthető tájékoztató anyagok, melyek a kerület nyilvánossága számára a jelenleginél sokkal részletesebb tájékozottságot tesznek lehetővé. Ezen anyagok hozzáférhetőségét főképp az interneten keresztül kell biztosítani, amely megerősíti az informatikai fejlesztések szükség- szerűségét. A kerületi fejlesztési szándékok, s az azok mögött álló politikai, gazdasági, szervezeti megfontolások nyilvánossá tétele kiszámíthatóbb, biztonságosabb környezetet biztosítana a lakosok, vállalkozások és befektetők számára, másrészt megerősítené a kerület vezetésének politikai, szakmai legitimitását is. A lakosság szempontjából az egyik legfontosabb „közérzetet befolyásoló” tényező a közbiztonság helyzetének alakulása. Ezzel kapcsolatosan készült kerületi program, mely szintén akkor érheti el célját, ha megfelelő nyilvánosság biztosítható, s a lakosság a megfelelő pontokon bevonható. Célok és akciók meghatározása: Cél III.13.: A kommunikáció fejlesztése már a tervezés időszakától kezdve, civil szervezetekkel, lakosokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel Akció 13.1.: A hagyományos formákban megjelenő közérdekű információk körét és hozzáférhetőségét bővíteni kell. Akció 13.2.: A kerület honlapjának fejlesztése, az önkormányzati szolgáltatások elterjesztése. Akció 13.3.: Agóra terek kialakítása (elektronikus és fizikai). IV. GAZDASÁG Általános megállapítások: A célok és az akciók meghatározásához az önkormányzat szolgáltatói szerepvállalása képezi az elvi alapot. A meglévő állapot ismertetése: Az elemzés szempontjai: 1. Környezeti és makrogazdasági folyamatok, trendek hatása. 2. Befektetői helyzetkép. 3. Demográfiai mozgások és gazdasági folyamatok kölcsönhatásai. 4. A gazdasági tevékenység ösz- szetételének változása és következményei. Gazdasági környezet A kerület fejlesztésének specifikus gazdasági környezete rendkívül előnyös. Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, valamint az ipari tevékenység alapvető változása révén felszabaduló területeken végbemenő fejlesztés, valamint a jelentkező fejlesztési szándékok mögött erős külföldi banki háttér van közvetlenül vagy közvetve. A nyugat-európai gazdasági élet lelassult dinamikája következtében a világ bankjai kihelyezési kényszerben vannak. Ennek következtében megnövekedett a hitelek futamideje és a megelőző évtizedekhez képest csökkent a megtérülési ráta iránti igény. A kerület befektetői megítélése rendkívül pozitív. A főváros más kerületével összehasonlítva, mind a Duna-parti övezetek fekvése, mind a kiépített infrastruktúra, mind a közlekedési adottságok hozzájárultak ahhoz, hogy a fejlesztési övezetek telkeinek négyzetméterárai az utolsó tíz évben több mint a duplájukra emelkedtek. Tudatosítani kell, hogy a megvalósított létesítmények nem csak a befektetőknek jelentenek előnyöket, hanem holnap a kerület lakosságának is. A kerület egészének előnyös, ha a kerület felértékelődik. Az önkormányzat piacbefolyásoló szerepe: Az önkormányzat piacbefolyásoló szerepét az általa tulajdonolt vagy résztulajdonolt gazdasági szervezetek révén képes érvényre juttatni. Ezek működtetésének testületi és hivatali ellenőrzése jó, fővárosi összehasonlításban problémamentes. A gazdasági szervezetek gazdálkodásában dominál a közösségi érdek figyelembevétele, prioritásként megelőzi a profitszerzést. A főépítészi iroda és a műszaki iroda ügyintézési tevékenysége gyorsaság és pontosság tekintetében jó, az ügyfelek és a lakosság jogos észrevételei más kerületekkel összehasonlítva arányaiban kevesebb, azok rendezése kevés maradó konfliktussal jár. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak a piaci értékek stabilizálásához, sőt felértékelődéséhez. Az önkormányzat gazdálkodása törvény szabta feladatai: Az önkormányzat törvény szabta feladataiból és sajátos működéséből származó gazdálkodási feladatok egyértelmű tükre az éves költségvetés. A 2002. évi költségvetés áttekintéséből a piacgazdálkodás szem előtt tartása mellett az alábbi következtetések vonhatók le: A bevételi főösszeg 25 396 E Ft Ebből adóbevétel 6 656 E Ft 26,2% iparűzési adó 3 887 E Ft 15,3% Tőkejellegű bevétel 1 498 E Ft 5,9% Az összevetésből nyilvánvaló, hogy a kerület összbevételéből több mint 10 milliárd forintot tesz ki a kerület vállalkozóinak, lakosságának és önkormányzatának piaci tevékenységéből adódó hányad. Néhány más adónem is kapcsolódik a vállalkozásokhoz (pl. közterületi díjak stb.), azonban ezek arányai a fenti tételekhez képest nem módosítják jelentősen a bevételi főösszeg és a vállalkozásokhoz kapcsolódó önkormányzati bevételek arányát. A területhatékonysági vizsgálat mint koncepció mindaddig vitatható, ameddig az iparűzési adó és az szja, mint a két meghatározó tétel politikai alku tárgyaként kerül forrásmegosztásra. Az önkormányzatiság fő eleme a helyi fejlesztés és jogalkotás törvény szabta önállósága. Önkormányzati feladatnak tekinthető, hogy a forrás- megosztásról alkotandó törvényben az önkormányzat fejlesztési eredményei szignifikáns módon érvényesüljenek. Az önkormányzati tulajdonban maradó ingatlanok értékesítésénél, továbbá a magánforgalomban értékesülő ingatlanok építési és működési engedélyek kiadásánál be kell vezetni az ún. „területhatékonysági vizsgálat” fogalmát. A területhatékonyság fogalma azt jelenti, hogy az önkormányzatnak a mindenkori törvények szabta keretek között, a maga sajátos eszközeivel és saját döntései alapján kibővíthető hatáskörével, adóbevételi optimumra kell törekednie a betelepülő gazdasági tevékenységek előmozdításával vagy korlátozásával. Az elbírálásnál figyelembe veendő szempont, hogy az adott gazdasági tevékenység közép- és hosszú távon milyen mértékű önkormányzati adójövedelemnövekedést biztosít. Célok és akciók meghatározása: Cél IV. 1. A közérdek és a befektetés trendek összehangolására ki kell dolgozni az önkormányzat piacbefolyásoló szerepének középtávú stratégiáját Akció 1.1.: Gazdasági tanulmány készítése a „területhatékonysági mutató” formulájának bevezetésére és alkalmazási modelltömb kijelölésére. Akció 1.2.: Gazdasági, település- fejlesztési tanulmány a betelepülő gazdasági ágak serkentési és korlátozási eszközeire, a meglévő vállalkozói karakterek erősítésére. Akció 1.3.: Az övezeti besorolások változásainak prognosztikus Hírnök. vizsgálata a befektetői és gazdasági trendek alapján. Cél IV. 2. Vagyongazdálkodási és lakásgazdálkodási fejlesztési célkitűzések összehangolása Akció 2.1.: Folyamatos monitoringrendszer kidolgozása a lakossági összetétel változás hatásvizsgálatára-jövedelmi- adózóképességi,- képzettségi, szempontjai szerint. Cél IV. 3.: Az önkormányzati ingatlangazdálkodás, valamint a gazdasági ágazatok betelepülésének szabályozása révén maximális adójövedelmek elérése Akció 3.1.: A területhatékonysági vizsgálati modell (Akció IV. 1.1.) alapján, a modellterületek folyamatos adómonitoringjának megszervezése. Cél IV. 4.: Az önkormányzati jövedelmezőség, a közérdek és a befektetői a trendek összehangolása Akció 4.1.: Ki kell dolgozni az önkormányzat piacbefolyásoló szerepének középtávú stratégiáját. Akció 4.2.: Megvalósíthatósági tanulmány készüljön, hogy a pénzügyi forrásokból az egyes célok milyen időparaméterekkel lennének megvalósíthatók OSSZEFOGLALAS Budapest legdinamikusabban fejlődő területe ma a XIII. kerület. Mindehhez az alapot a tudatos és folyamatos városfejlesztés teremtette meg, így a kerület az elmúlt években gyarapodott, gazdagodott. A kerületről való gondolkodás előterében mindig a lakosság életminőségének javítása, a szükségletek mind teljesebb kielégítése állt. A vitára bocsátott településfejlesztési koncepció nem előzmény nélküli, alapjául szolgált a képviselő-testület által 1999-ben elfogadott „Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzatának középtávú célkitűzései és főbb feladatai” című munka. A fejlesztési célkitűzésekben megfogalmazott főbb feladatok megvalósulásának, valamint az ágazati koncepciókban elfogadott irányelvek teljesülésének értékelését, illetve egyes feladatok átértékelését is tartalmazza az előteijesztés. A településfejlesztés több mint egy város- fejlesztési koncepció, mondanivalója kiterjed nemcsak klasszikus szabályozási előírásokra, figyelembe veszi a humán (az oktatás, az egészségügy és a szociális) területeket is. A megfogalmazott célok párhuzamosak, nem alá-, fölérendeltek, külön- külön is megvalósíthatók. A településfejlesztés komplexitásra törekszik, figyelembe viszi, hogy Budapest egységes egész, bizonyos fejezetek — közlekedés, környezetvédelem, közművek - csak fővárosi kitekintésben értelmezhetők, de ennek kerületre gyakorolt hatásuk meghatározó. A koncepció a főváros tekintetében nagytávlatú, akár tizenöt évre is kijelöl feladatokat, a kerületre meghatározott célok és akciók megvalósítása az elkövetkező négy feladata lesz. A javasolt cél és eszközrendszer megfelel a terület- és településfejlesztési koncepció EU által igényelt kidolgozottságának.
