XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-08-15 / 13. szám

Holopné Schramek Kornélia a kerületi oktatásügy aktualitásairól 105 éves a kerület legidősebb polgára Tudvalévő, a szülő dolga, hogy iskolába járassa gyerme­két, a gyermeké pedig, hogy tanuljon. A gondjukban osz­tozni tartozik a társadalom anyagi teherbíró képessége erejéig, s tudásuk és felelőssé­gük teljességével kötelessé­gük részt vállalni belőle az or­szágos és helyi politikusok­nak és kiemelkedően a peda­gógusoknak és a pedagógiai szakembereknek. Holopné Schramek Kornélia egy közü­lük, pedagógiai képesítése, múltja és gyakorlata alapján e ciklus elején őt választotta tagjai sorából a képviselő-tes­tület kerületünk oktatáspoliti­kájáért felelős alpolgármes­terré. Az ő előterjesztésében tárgyalta és fogadta el a testü­let júniusi ülésén az oktatás- politikai koncepció és a köz­oktatási intézkedési terv idő­arányos teljesítéséről szóló beszámolót. Kérdéseink hoz­zá ezzel kapcsolatosak.- Miben különbözik egy­mástól koncepció és intézke­dési terv?- A koncepciót 1999-ben készítettük el, s habár nem volt rá törvényi előírás, ez a vezérfonal a kerületi oktatási feladatokhoz, s ehhez kapcso­lódnak természetszerűen isko­láink pedagógiai programjai és nevelési tervei. Azt viszont törvényi szabályozás írta elő 2000-ben, hogy közoktatási intézkedési tervet dolgozzunk ki, ami nem ellentéte az okta­tási koncepciónak, hanem ki­egészíti és bővíti mindazt, amiket a koncepcióban meg­fogalmaztunk. A közoktatási intézkedési tervben például azt határoztuk el, hogy az in­formatikai oktatás színvonalát emeljük. Ez a fejlesztés azt je­lenti, hogy a gyerekek a gim­náziumi éveik alatt megszer­zik azt a bizonyos hét modult, s ezután a nemzetközileg is el­ismert számítógép-kezelői jo­gosítványt. Ezen túlmenően úgy döntöttünk, hogy isko­láink internetes hozzáférhető­séggel rendelkezzenek, sőt to­vábblépésként a szaktanter­mekbe is vezessük be az inter­netet. Most már 5 iskola él ez­zel a lehetőséggel és az új tan­évben még 7 iskola fog csatla­kozni ehhez a programhoz. Az iskolák ezt a saját költségve­tésükből fedezik, ami nem kis segítség a szülőknek és gyer­mekeiknek, hiszen manapság nem éppen csekély összegbe kerül az interneten szörfözni és onnan információkat gyűj­teni. Az internet természete­sen megmarad a játék és szó­rakozás eszközének, emellett az is kétségtelen, hogy a tanu­lásban hatékonyan alkalmaz­ható.- Többek között a nyelvta­nulásban is?- Az is beletartozik az in­tézkedési tervünkbe, hogy az idegen nyelvek oktatását is megerősítjük. Ahhoz, hogy Magyarország Sikeresen csat- lákozhasson az EU-hoz, fel­tétlenül szükséges jfhagya fel­növekvő ifjúság iét idegen nyelvet jó színvonalon beszél­jen. Gondolkodni kezdtünk azon, hogy mit adhatnánk pluszban ahhoz az emelt szin­tű nyelvoktatáshoz, ami az is­koláinkban csoportonként ed­dig is folyt. A többlet, amivel újabban a középiskoláinkban a Ill.-osok, illetve a XI.-esek élhetnek, hogy 200 órás nyelvtanfolyamokon vehet­nek részt, amelyeknek végén tudásszintjüktől függően kö­zép-, illetve felsőfokú nyelv­vizsgát tehetnek, aminek a vrasgaköltségét az önkor­mányzat finanszírozza. Ha a szülő igényli, mi ezt ezzel tá­mogatjuk, hiszen nem minden szülő engedheti meg, hogy különórákra járassa a gyerme­két. Ezzel az esélyegyenlősé­güket szolgáljuk. Már az első évben sokan éltek ezzel a le­hetőséggel és számuk a jövő tanévben várhatólag növeked­ni fog.- A tudásanyag bővítése mellett mit tesznek a tanuló személyiségének fejlesztéséért?- Az intézkedési terv egyik fontos pontja, hogy a nevelt- ségi szintet emelni kell. Habár tudvalévő, hogy a gyermekek gármesteri hivatal, amikor 1999-ben megszerezte az ISO 9001 minősítést, s ezzel pél­dát mutatott valamennyi ön- kormányzati intézmény szá­mára. Nagyon örülök annak, hogy iskoláink, ha eleinte tar­tottak is ettől a feladattól, hi­szen járatlan úton indultunk el, de pedagógusaink eléggé kreatívak voltak ahhoz, hogy ennek a kihívásnak megfelel­jenek. Ily módon elérjük, hogy 2002 végére valamennyi oktatási intézményünk minő­ségbiztosított lesz. Ezzel egyedülállóak leszünk nem nak lépést tartani a követel­ményekkel, és nem képesek megvenni a tanszereket. Több éve az elsősök ingyen kapják a tankönyveket. Az előző év­ben nem csak az étkezést, ha­nem a tankönyveket is szociá­lis alapon kapták a kereseti ki­mutatás után a gyerekek, tehát ahol kisebb volt az egy főre jutó kereseti átlag, ott na­gyobb volt a támogatás mérté­ke. A képviselő-testület dön­tött arról, hogy ettől az évtől kezdve a családtámogatási rendszert bővíteni fogjuk, kezdve attól, hogy a bölcsőde ingyenes lesz. Az óvodákban a nyugdíjminimum 1 és fél százalékát meg nem haladó családi átlagkeresetig ingyen kapják az étkezést és az isko­lákban a tankönyveket is, s e keresethatáron felül sem kell 100%-ot fizetni értük, hanem szociális kategóriánként ennél kevesebbet, akár az ingyenes­ségig is. Tanácsolom, hogy a kereseti kimutatásokat már most szerezzék be. Mindezen felül minden általános iskolás tanuló egységesen kap egy 1000 forintos tanszervásárlási utalványt. Ezzel könnyűjük a gyermekes családok helyze­tét, hiszen tudjuk, hogy a tan­évkezdés igencsak megrendíti a családi kasszát.- Ebben az évben ősztől a pedagógusok is számolhatnak megélhetésük javulásával. Ez nálunk hogyan történik?- E tény igén örvendetes. Azt hiszem, Trefort Ágoston pta nem volt ilyen mérvű bér; emelés %. pedagógustársada­lomban, mint amilyet a 'MedgyéSsy-kormány valósit meg az első száznapos prog­ramjában. De mivel az 50%- os emelés nem egyénekre, ha­nem a bértömegre vonatkozik, azt ig|n meggondolt szem­pontok szerint differenciálni kell, s ez igen komoly előké­szítő munkálatokat igényel a kerületi vezetőktől és érdek- képviseleti szervektől is. még­pedig már most nyáron. Talán mondanom sem kell, szívesen csináljuk. A koordinációs tár­gyalások megkezdődtek. Ab­ban állapodtunk meg, hogy azokat a kerületi vívmányo­kat, vagyis keresetkiegészítő pótlékokat, amiket nálunk a pedagógusaink eddig is meg­kaptak, s amelyek összesen 400 millió forintot tesznek ki, a kötelező béremelés mellett az oktatási ágazattól ezután sem vonjuk meg. Ezt a szak- szervezetek is szívesen fogad­ták - mondta beszélgetésünk befejezéséül Holopné Schra­mek Kornélia alpolgármester. Sas György 2002. augusztus 9-én volt 105 éves Szenti Györgyné, a XIII. kerület legidősebb polgára. Kedvenc időtöltése a tévénézés, legjobban a sportműsorokat szereti. Szívesen mesél gyermekko­ráról, szereti a verseket, az operetteket és a cigánydalokat. A jeles alkalomból dr. Tóth József, a XIII. kerület pol­gármestere köszöntötte a Madarász Viktor u. 33. számú házban lévő lakásán. Fenti képünkön az ünnepelt leányával és fiával. A lenti képen az ünnepséget műsorral színesítő Gyöngyösi utcai óvodások két „képviselőjének” születésnapi tortakóstolója. Fiatalos hangulat a Balzac utcai gulyáspartin Július 25-én a szokottnál is élénkebb nyüzsgés töltötte meg a Balzac utcai idősek klubja összes termét és udvarát. Már kora délelőtt ínycsiklandó fűszeres illatok kavargása - és fakanalak kavargatása -jelezte, hogy ízes buli van készülőben. Fortyogtak a kondérok és forgolódtak kéjesen a közösen megmunkált csi­petkék az isteni paprikás lében. Jöttek a tagok nem csak az anyaintézmény kebeléből, hanem a Tátra utcai testvérklubból is. Alighogy kiürültek a tányérok meg a testes élelem kíséretére rendelt enyhe nedűk, a nagyon is élő zenére megkezdődött a tánc. Erre a fotónk a tanú. Nem állhattuk meg, hogy a vidám fa­latozók és szórakozók közül magunkkal ne hozzuk a 72 éves dr. Hangody Györgyné, Rózsika képét a kondér mellől. Ő is öz­vegysége óta itt, ebben a klubban talált családra, és bármilyen közös programban aktívan benne van. alapvetően egy kisebb közös­ségben, a családban szociali­zálódnak, vagyis az alapvető szabályokat ott sajátítják el, mégis abban a közegben, ahol nap mint nap tartózkodnak, az iskolában ezt a feladatot nem lehet másodlagosnak tekinte­ni. Tehát a nevelésnek és az oktatásnak egyenrangúnak kell lennie az iskolákban. Ezt az elvet mindig is egyenran- gúként emlegette és emlegeti a szakirodalom, de nyilvánva­ló, hogy a tananyag növelése azt vonja maga után, hogy az iskolákban kevesebbet tud­tunk foglalkozni a neveléssel. Felismertük, hogy erre jobban oda kell figyelnünk. Többek között ezt segíti elő, hogy az iskolákban szabadidő-szerve­zőket alkalmazunk, mert azo­kon a foglalkozásokon, ame­lyeket ők szerveznek, ezekkel az alapvető szabályokkal is megismerkedhetnek a tanu­lók, különösen az olyan gye­rekek, akiknek az otthoni kör­nyezetében hiányzik ennek a lehetősége. Már az óvodákban fejlesztő pedagógusokat al­kalmazunk. Óvodáinkban - de iskoláinkban is - tanulnak olyan gyermekek, akik a csa­ládjukban szociális és anyagi hátrányokkal küzdenek, s ez nyilvánvalóan kihat az életre való felkészülésükre. Ezt kompenzálni kell. Ezért, ha egyik-másik óvodában csök­ken is a gyermeklétszám, az óvónőket onnan sem bocsát­juk el, hanem ott tartjuk őket felkészítő pedagógusokként, s így különórákon vehetnek részt az említett gyermekek annak érdekében, hogy mire iskolába kefülnek, leküzdhes- séÉ ári|t|S|yutót.(Vannak kis létszáhlü osztályok az isko­lákban is, ahol ezeket a hátrá­nyokat igyekeznek kompen­zálni, de a fejlesztő pedagógu­si rendszert most indítottuk útjára, s úgy látjuk, hogy ez- zeljóútön haladunk.- Milyen partnereknek bi­zonyulnak a kerület pedagó­gusai a felsorolt új törekvé­sekhez?- Kiválóaknak. És erről az utóbbi időben igazán bizony­ságot tettek, amióta a minő­ségbiztosítási-rendszert - a törvénynek megfelelően - az oktatási területen is ki kellett építeni. Élenjárt ebben a pol­csak a fővárosban, hanem ta­lán az egész országban.- Milyen előnyeit látja en­nek a teljesítménynek?- Jó ez a pedagógusoknak, mert egy szabályozott rend­szerben dolgozhatnak, hiszen a minőségbiztosítás tulajdon­képpen folyamatszabályozás, jó a szülőknek, mert tudják, hogy mit kapnak, és jó a gyer­mekeknek, mivel olyan rend­szerben tanulnak, ami az^ ő számukra is kiszámítható. Ál­líthatom, hogy az első nehéz­kes lépések után a pedagógu­sok is megszerették, pedig jól tudják, hogy ezzel még nincs egyszer és mindenkorra vége a próbára tevésüknek, hiszen évről évre visszajárnak majd, akik megkérdezik, hogy vajon tudják-e azt a minőséget to­vábbra is produkálni, amit a folyamatszabályozás előír a számukra. Mert ha nem, el is lehet veszíteni a tanúsítványt. Ez pedig kockázatos, hiszen amióta kevesebb a gyerek, pi­aci helyzet alakult ki az okta­tás területén is, és a szülők oda viszik a gyermekeiket, ahol jobb szolgáltatást kap­nak.- A szociális szempontokat miként veszik figyelembe az oktatásban ?- Régi program nálunk, hogy támogatnunk kell azo­kat, akik anyagilag nem tud­ájj íEainéwib^in Ibwiull ra dtárnoíraD BSaalaa a iajm

Next

/
Thumbnails
Contents