XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-04-18 / 7. szám

I Pályakezdésem óta sok generációt ismertem meg Egy világhírű nyelvész: Benko Lóránd Bátorság nemcsak ahhoz kell, hogy valaki a motorverseny­zői vagy a síugrói pályát vá­lassza. Hány fiatalember vál­lalná, hogy a magyar nyelv- történet kutatásának szenteli az életét? Benkő Lóránd 1921-ben született, és a ko­lozsvári egyetem magyar- olasz-történelem szakos hall­gatójaként ezt választotta. Ta­nulmányait a budapesti Páz­mány Péter, később Eötvös Lóránd Tudományegyetemen folytatta, és fejezte be 1945- ben. Aztán az ÉLTE maradt munkahelye tanársegédként, adjunktusként, docensként, tanszékvezető professzorként. Számos nyelvtudományi egyesület elnöke, az MTA rendes tagja, az Európai Nyelvtudományi Szövetség magyar képviselője, a TIT volt elnöke. Nyugdíjasként is tanár maradt. Aki az ELTE bölcsészkarát az elmúlt fél év­században elvégezte, ha vélet­lenül tanítványa nem is volt, tankönyvei, tanulmányai nél­kül nem szerezhetett diplo­mát. Ami kitüntetést tudós kaphatott, megkapta, legutóbb a Széchenyi-díjat 1996-ban. Lakájp a Radnóti Miklós ut­cai ház harmadik emeletén (miután maga tette közzé lak­címét a Ki kicsodában, ki merjük adni) a régi, nagy tu­dósokéra hasonlít. A könyvek között, amelyek a szoba falait, íróasztalát borítják, azért hagynak helyet a kényelmes foteleknek, a meghitt beszél­getésnek. Harmonikus, ked­ves házigazdánk barátokhoz, tanítványokhoz szokott, az utóbbi évek gyanakvó vissza­húzódása vasrácsok mögé meg sem érintette.- Három ilyen szép szak kö­zül miért esett választása ép­pen a magyar nyelvtörténet­re?- Még Kolozsváron, ahol az egyetemet elkezdtem, fede­zett fel mesterem, a híres er­délyi nyelvtörténész, Szabó T. Attila. Magyar-történelem- olasz szakos voltam, de min­dig a magyar volt a legfonto­sabb, irodalmár akartam len­ni. De Kolozsvárt akkoriban belengte valami patinás törté­• netiség, a magyar múlt iránti érdeklődés. Ehhez sokat segí­tett másik két szakom. Azóta is történeti folyamatként szemlélem a nyelvet, tehát ér­dekelnek mai vonatkozásai is, de nyelvhelyességi vitákba nem szólok bele. A jelenből a jövőre is tud következtetni egy nyelvtörténész, hiszen a fejlődésnek törvényei vannak. Finnugor összehasonlító nyel­vészettel elsősorban köze­lebbről nem foglalkozom, megtanultam, levizsgáztam belőle, de engem elsősorban a magyar nyelv is a honfoglalás előtti nyelvtől, az Árpád-kor­tól érdekel.- A honfoglalás korában még nem is volt magyar írás­beliség, az Árpád-korban pe­dig latin volt. Néhány szór­ványt, a Halotti beszédet, az Ómagyar Mária-siralmat le­számítva honnan lehet tudni, hogyan beszéltek akkor a ma­gyarok? Még a felvilágosodás korában is latinul születtek a művek, és legfeljebb németül beszéltek az arisztokraták. Honnan lehet tudni, hogyan beszélt az írástudatlan nép, amely feltehetó'en az 1847-es nyelvtörvényig, amely hivata­los nyelvvé tette a magyart, egymaga hagyományozta az évszázadokon át?- A magyar nyelvnek elő­ször a latin nyűgét kellett le­ráznia, amely egyébként in­kább az észak-olaszhoz ha­sonlított, mint a klasszikus la­tinhoz. De ezekben , a szöve­gekben is ott van számtalan magyar helységnév, a latin mondatfűzésben a hungariz- musok, amelyek bizonyítják, hogy szerzője magyar anya­nyelvű volt. Latin és olasz jö­vevényszavaink, például mint istálló, iskola, sirokkó s-sel vették át a latin sz-t, ami észak-itáliai hatás. Ma is bor­sódzik a hátam, ha olyat hal­lok, hogy sztátusz. Az státus volt. Az államférfiak pedig státusférfiak. Azért foglalkoz­tam a felvilágosodással, mert ott alakult ki a magyar közéle­ti és tudományos nyelv gyak­ran latin tükörfordításokból. Persze vannak német tükör- fordítások is, mint például a világnézet. A kölcsönzés so­sem ártott a nyelvnek, inkább gazdagította.- A latin-görög idegen szavak beilleszkedtek a ma­gyar mondatba. És magyarul nem létező fogalmakat jelöl­tek. De az új angol, illetve amerikai szavak a cégtáblá­kon, reklámokban nem he­lyettesítenek semmit. A mu- sicra van magyar szó, a pro­jekt terv, a tender pályázat, a Shopping Haus áruház, a he- lyettesíthetetlen számítógépre vonatkozó műkifejezések, a file, a Windows pedig már nem is fognak megmagyaro- sodni.- Ez társadalmi kérdés. Sznobizmus. A tulajdonosok sem hiszik, hogy vásárlóik többsége angolul tudó külföl­di lesz, de azt remélik, a ma­gyar vásárló jobban bízik az angol márkanevekben. Hogy jobb kávéház, amelyet Caffe- nak, jobb a csokoládé, ha chocolate-nak írják, a szardí­nia, ha Sardines van a doboz­ra írva. Az angol nyelv az egész világon hódít, ezek a je­lenségek nemzetköziek, de a magyarok még rátesznek egy lapáttal. Befogadó nép va­gyunk. Nemcsak etnikailag, hanem szellemileg. Sok külső hatás érte az országot, eddig keleti, most nyugati. És mi a változás lázában be akarjuk hozni* a lemaradást. Az angol idegen szavakat nem is első­sorban a kereskedelem vagy a nemzetközi cégek terjesztik, hanem elsősorban a médiu­mok, a politikusok. Ezt pedig utánozzák azok, akik modem­nek, előkelőnek akarnak lát­szani. De én csak megfigye­lem, hiszen engem ez csak történeti szempontból mint folyamat érdekel. Sokat mond a múltról. A garázst is írták garage-nak, a dzsemet jam- nek, a dzsesszt jazznak. Most megint úgy írják, mert úgy előkelőbb.- Akkor majd elmúlik. A számítógépet sem mondják már computernek, egér van hozzá, kattintás, de térjünk vissza a múlthoz, a tanár úr igazi területéhez. Mit ad a nyelv történetéhez a felvilágo­sodás? Történelmi regények­ben olvastam, keveredett a magyarral a német és a latin, ezt hívták makaróninyelvnek. Zrínyi Miklós, Csokonai is pa­naszkodik, milyen nehéz ma­gas műveltségi szinten ma­gyarul írni.- A felvilágosodás korában a kéziratok még sokszorosan felülmúlták a nyomtatott könyveket. A nyomtatás drága volt, bonyolult, Kazinczy életművének nagy része kéz­iratos másolatokban maradt fenn. Még a XVIII-XIX. szá­zadban is a másolás volt a gyakoribb. A kódexeket újra és újra leírták. így maradt fenn a Halotti beszéd is egy kódexben, de hál’ istennek eredetiben. A kéziratok pedig magyarok voltak, hiszen a né­pet szólították meg, már a Ha­lotti beszéd is ezért készült magyarul. Anonymus például csak másolatokban maradt fenn, és sok benne a kései visszavetítés a honfoglalás korába. De a több száz ma­gyar név magyar helyesírással nagy kincs. Kézai Simon gestája a XVIII. században került elő.- És a névmagyarosítások? Azt tanultuk, az is a nyelvújí­tás egy fajtája volt. Hol sike­rült, hol nem. A magyarosítok szép neveket akartak, ha tud­tak, y-nal a végén, lefordítot­ták a német nevet, de nem vol­tak tisztában a névviselés sza­bályaival: nemeseknél hely­név, polgároknál foglalkozás­név, parasztoknál ragadvány­név. Akinek sikerült ezt betar­tani, ma már patinás neve van.- A névmagyarosítás a XIX. században kezdődött, de inkább névváltoztatásnak ne­vezhetném, mint magyarosí­tásnak. Máig vitatkoznak, me­lyik névváltozat a helyes, a Balassi vagy a Balassa. Mind­kettő. Ő maga hol így írta, hol úgy, és ugyanazt jelenti: Ba­lázsnak fia. Voltak ilyen lehe­tetlen ötletek is, mint Fellegi, és máig tartja magát az a tév­eszme, hogy az y előkelőbb, mint az i. Az igazság az, hogy Kelet-Magyarországon az i-t használták (Apafi, Rákóczi, Báthori), Nyugat-Magyaror- szágon az y-t (Vörösmarty, Batthyány stb.). Jellemző, hogy Jókai eredeti családneve is Jókay volt, csak a polgári forradalom iránti lelkesedése miatt, szinte írói névként, szo­lidaritásként a köznép iránt nevezte el magát Jókai Mór­nak. Ma inkább fordítva törté­nik.- És a tanítványok? Úgy hallom, professzor úr, még ma is tanít.- Sok előadást tartottam életemben, de mindig a sze­mináriumot szerettem jobban. A szobámban a hosszú asztal­nál legfeljebb húszán fértek el, velük már lehetett egyen­ként is foglalkozni, és az óra olyan volt, mint egy beszélge­tés. Ezt nyugdíjazásom után is folytattam (75 évesen mentem nyugdíjba), csak mostanában, betegségem után hagytam ab­ba, nem a tanítást, csak az egyetemre járást. Most már csak itthon tartok speciális szemináriumot. Az a 8-10 ta­nítvány, aki ezekre jár, való­ban válogatott cigánylegény. Ha nem érdekelné őket a nyelvtörténet, nem jönnének. És nem is egyszakosok jön­nek, hanem két-három szako­sok.- Azt mondják, ezt a gene­rációt csak az autó, a számító­gép, az angol nyelv és a pénz érdekli.- Pályakezdésem óta igen sok generációt ismertem meg. Mindegyik más volt. Ez is. Nem rosszabb, más. Más vi­lág. A lelkek változtak meg. A technika nem javítja a lelket, sőt. A régi eszmevilághoz ra­gaszkodó embernek persze ez olykor furcsa. De lehet, hogy ez csak egy öregember véle­ménye, aki végigélt több mint fél évszázadot ugyanazon az egyetemen. Más a látásuk, a befogadókészségük. Van vi­déki, van pesti tanítványom, fogékonyak, nyitottak.- Hogy került ide, az Újlipót\>árosba ?- Zuglóból. 1954-ben la­kást cseréltem. Feleségem - szegény régóta halott -, szere­tett volna Budára költözni, de én soha. Közel van az egye­tem, az Akadémia, a központ­ban érzem magam. Van egy kis balatoni nyaralóm, oda én nem lejárok, hanem feljárok. Májustól szeptemberig heten­te többször is. Egy napra is megéri. Ott a természet, a csönd, a kertészkedés, a friss levegő. Néhány óra is felüdít. Ha Budán laknék, sose ismer­tem volna meg ezt az élményt, a különbséget a kétféle élet­forma, hangulat között. Most már nem enged az orvos ve­zetni, de még így is gyakran megyek a Balatonra. De az otthonom ott van, a Radnóti Miklós utcában, megszoktam, megszerettem. Ma már, ha kergetnének, se mennék el. Kartal Zsuzsa Tóth Árpád: AZ ÚJ TAVASZBA Az új tavasz játékos ujja Rügyet sodort az ághegyen S most lágyan enyhe szája fújja, Hogy szétnyíljék és lomb legyen. Már bús bivaly ballagva rázza Igáját s barnul új barázda S zeng a pacsirták éneke: A sziveket is újra Vágja, Már mélyre szántja újra, fájva, A Vágy, a Vágy, a Vén eke... A szívem kérdem: árVa, gyarló Szív, rajtad szánt-e régi láz? Sarjad-e még a fáradt tarló Borús rögén Vidám kalász 7 Tavaszi sóhaj pitypang-pelyhe A holt ugrat díszíti még7 Vagy lomha dudVa lep be tengVe S már csak a Vérző naplemente Komor pompája lesz tiéd7 Tompán tűnődőm. Csend a tájon. S mint aki mélységbe bukott, Ha mozdul, szisszen jajja fájón, Felelnék, jaj, de nem tudok. Minden oly furcsa, torz és Visszás, Idegen a tavaszi tisztás És ferde ívű minden ág... Ki lovagolt el ott a fák közt az elhulló fehér Virág közt7 A Szerelem7 - az Ifjúság7 A tavaszi sűrűben állok, S már oly kábultan nézem én, Mint búvár a bizarr koráitok bokrát a tenger fenekén; A fény is olyan messzi, tört fény S a lég oly lomha, súlyos örvény, Fulladva, fájva görnyedek, S száz halk polip-karjával roppant Lassan átfon s átélni roppant A bú, a renyhe szörnyeteg. Oh, fent az égen felleg úszik, Aranyfelhő, angyal-hajó, Egy angyal tán a szélre kúszik, Isteni Volna néki jó: Oh, angyal, nézd, megöl a bú már, elpusztulok lent, árVa búvár, A kék örvények rej te kén... Testvérem, angyal, szállj le értem, Ringass a hűvös, szűzi térben, Míg lázat és bút elfelejtek én... AntennaBank® Új bevételi lehetőség Az AntennaBank® segítségével a társasházak, lakásszövet­kezetek és más ingatlanok tulajdonosai jelentős jövedelem­hez juthatnak az ingatlanok egyébként hasznosíthatatlan részeinek - tetők, tetőterek, tűzfalak, homlokzatok, föld­területek stb. - távközlési célokra történő bérbeadásával. Hazánkban a rendszerváltás óta magánkézbe került ingatlanállomány jelentős része súlyos forráshiánnyal küszködik. Ezeknek a lakóingatlanoknak a több­sége elavult, korszerűsítésre szorulna. Mivel a közös költség drasztikus emelése komoly terheket róna a lakókra, a társasházak jelentős része a közös területek hasznosításából szeretné fenntartását finanszírozni. Megfelelő, hosszú távon jól fizető bérlőt találni azonban korántsem egyszerű feladat. Az AntennaBank* az ingatlanokban rejlő új lehetőségek kiaknázására kínál merőben új alternatívát. Az AntennaBank' a távközlési társaságok terjesz­kedését kihasználva segíti a tulajdonosokat az ingatlanok legjobb feltételekkel történő hasznosításában. Egy átlagos társasház vagy lakásszövetkezet kasszájában a távközlési hasznosítással elérhető, és évekre előre biztosított bérleti díj igen jelentős tételt képvisel. Sőt, ha az adott ingatlan több távközlési cég tetszését is elnyeri, .az említett díjak többszörösére számíthat a ház. A SINDEO-Spitzer szakemberei egyedileg kialakított konstrukciókkal állnak a lakóközösségek rendelkezése, hogy azok a bemutatott lehetőség szerint mielőbb részeseivé válhassanak az AntennaBank'1 kínálta előnyöknek. SINDEQ-Spitzer Telecom Solutions Kft. Imperial Krisztina Plaza Irodaház »1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B Tel.: (06-1) 225-2510 • Fax: (06-1) 225-2511 e-mail: info@sindeq-spitzer.hu • www.sindeq-spitzer.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents