XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2002-11-14 / 18. szám
A nagy falat A fiatal Markovits Lászlót választották a Vasas új ügyvezető elnökévé 1970. április 4-én született, több mint egy évtizedig a magyar teniszsport egyik kiemelkedő egyénisége volt, 1986-ban minden idők legfiatalabb játékosaként nyert egyesben országos bajnokságot a Vasas színeiben. Négy évvel később is ő volt egyesben az aranyérmes, bajnoki dicsőséglistáját a Köves Gáborral szerzett három páros elsőség és a négy különböző partnerrel aratott öt vegyespáros diadal tette teljessé. A válogatottban 1987 és 1997 között 18 találkozón szerepelt, Köves Gábor oldalán az 1988-as szöuli olimpián egészen a nyolcaddöntólg jutott. Teniszezői pályafutását 1998-ban fejezte be. Október közepétől a Vasas új ügyvezető igazgatója: Markovits László.- Alig múltál harmincesz- tendó's és máris az egyik legpatinásabb magyar sport- egyesület vezetőjévé választottak. Nagyfalat. Nem jött ez túl korán, egyáltalán miképpen állsz a kihívás elé?- Valójában az ügyvezető elnöki posztért szóló pályázatomat én egyfajta próbának tartottam. Természetesen, ha már elindultam, itt is a győzelemre játszottam, de mint fiatal pályázó elsősorban a tapasztalatgyűjtés volt a célom. Megpróbálni és megnézni, mit rejt magában egy ilyen megmérettetés. Megpróbáltam, bejött és ennek természetesen nagyon örülök. Szeretem a kihívásokat és állok elébük.- Pályázatod elkészítésénél mennyire voltál tisztában az angyalföldi klub jelenlegi helyzetével?- Mint ahogy azt a pályázati anyagomban jeleztem, a pontos anyagi, gazdasági hátteret nem ismertem, nem ismerhettem, hiszen nem voltam bennfentes a klubnál. Az első hetek éppen ezért a felméréssel telnek. Minden szakosztálytól kértem egy helyzetjelentést. Ezeket fogom most kielemezni és ezután kerítek sort a személyes találkozókra a szakosztályvezetőkkel.- Akkor lehet, hogy még túl korai a kérdés, de mégis mik lesznek az első teendőid?- A polgármester úrral történt bemutatkozó beszélgetésen hangzott el Tóth úr szájából, hogy a Vasasnál egyszerre van szükség tűzoltásra és házépítésre. Ezt a nézetet vallom én is, így teendő lesz bőven, de a konkrétumokról majd csak a helyzetfelmérés után beszélhetünk. Annyi biztos, hogy az új társadalmi elnökkel, Pongrácz Antallal együtt új egyesületi modellt szeretnénk kidolgozni. Egy olyan modellt, ahol minden terület élén profi szakemberek állnak, és mindenki pontosan tudja, hogy mi a feladata. Egy olyan modellt, ahol a szabadidő, az utánpótlás és a minőségi (profi) sport egyforma törődést fog tapasztalni.- Pongrácz Antal az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. Ez azt is jelenti, hogy pénz áll a házhoz?- Igen is, meg nem is. Hiszen Pongrácz úr közvetlenül nem hoz pénzt a Vasashoz, de kapcsolatai révén természetesen igyekszik minél több támogatót megnyerni a klubnak. Nagyon örülök, hogy mellettem áll egy ilyen kiváló, jelentős sportvezetői múlttal rendelkező szakember. Úgy vélem, hogy ez az egész Vasasnak nagyon sokat jelent.- Hogyan képzeled el az együttműködést a kerületi ön- kormányzattal, tervezel valamiféle változtatást a korábbiakhoz képest?- Szeretném az együttműködést folytatni, sőt szeretném még szorosabbra fűzni, olajozottabbá tenni a kapcsolatot az önkormányzattal. Úgy gondolom, hogy a polgármester úr személye garancia lesz a jó viszonyra. A bemutatkozó beszélgetésünk során úgy tapasztaltam, hogy a polgár- mester úr tisztában van a Vasas helyzetével, tudja, mit jelent a kerület számára a Vasas. Én személy szerint olyan Vasast szeretnék, amely az angyalföldi létesítménye centiről centire történő kihasználásával még több szolgáltatást tud nyújtani a kerületi lakosoknak, mint korábban.- Az önkormányzat támogatásán kívül kiknek a segítségére számítasz még?- A célom, célunk az, hogy még több kerületi vállalkozó támogatását nyerjük el, na és persze a mindenkori kormány segítségére is számítunk. A mi feladatunk, hogy az önkormányzat, kerületi vállalkozók, kormányzat hármasból megtaláljuk azt az egészséges arányt, mely a leginkább képes a kitűzött célt, az egyesület fejlődését elősegíteni.- Hét és fél évvel ezelőtt fejezted be tanulmányaidat a kaliforniai Santa Barbara egyetemen. Több idegen nyelvet beszélő, fiatal, agilis menedzser típus vagy. Akár sikeres üzletember is lehetnél, mégis mi késztetett arra, hogy a Vasas ügyvezető elnöki közel sem bársonyszékét válaszd?- Egyértelműen a sport és a Vasas szeretete. Egyrészt én továbbra is inkább sport-, mint üzletembernek tartom magam, másrészt a Vasas családban nőttem fel. Sokáig a piros-kék színekben sportoltam, édesapám, Markovits Kálmán szintén a Vasassal ért el sikereket, a Vasas-teniszpálya mellett laktam. Kell ennél több? Úgy gondolom, hogy ennél nagyobb lehetőség, minthogy szeretett klubomért dolgozhatom, nem adódhat. Minden erőmmel azon leszek, hogy ezt a lehetőséget megszolgáljam. Szabados Tamás Az új ügyvezető és társadalmi elnök mellett, új elnökséget is választottak, a tagok: Deák Péter Ferenc ügyvédi jogtanácsos, Izsó Ignác ügyvéd, Kacsó Tibor üzletember, Károlyfi László, a Rica Hungária Kft. tulajdonosa, Kiss István, a Magyar Ipar- szövetség Oktatási Központ főigazgatója, Kocsis István, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója, Pál László, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója, Rácz Gábor, a DACH Holding Kft. cégtulajdonosa, Szőke Károly, a Vasas szakszervezeti szövetség elnöke és Temesfői István, a Globus Konzervipari Rt. többségi tulajdonosa. T” Ma már nemcsak múltja, öq biztató jövője is van a magyar szürke marhának A Lőportár utca 16.-ból vigyáznak rájuk hát az - szégyen, hogy ezeket a történelmi múlttal rendelkező nemes magyar háziállatokat állatkerti, vadasparki bemutatón kívül a fővárosi nagy- közönség máshol nem is láthatja, csak nála. Oroszlánt, fókát és tevét igen, magyar szürke marhát azonban nem. (Nem véletlen, hogy azok az általános iskolák. ahol erről Amikor pár hete az Andrássy úton egy szép nagy ökrös szekér (mely lassacskán ballagott...) elé fogva láttam a két csodálatos nagy szarvú jószágot, a két jól megtermett magyar szürke marhát, nem gondoltam arra, hogy akár ide, a kerületünkbe, pontosabban a Lőportár utcába is ellátogathatnának a gazdájukkal, ha már erre járnak, elintézni néhány dolgot a „Központban”, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztőit Egyesületében... Persze Bogár Károly, aki a Budakeszi Vadaspark mellett lévő „kis tanyáján” az őshonos magyar állatfajták sorában a magyar szürke marhát is szívesen megmutatja az arra járóknak, ez alkalommal nem „ügyet intézni” jött a városba, hanem az állatok világnapja alkalmából az állatvédólc által rendezett hagyományos felvonulásra. Pedig biztosan lett volna elmondani valója az egyesületben is. Ha más nem, tuanaK, egesz evoen szervezne a kirándulásokat, nemcsak a Budakeszi Vadasparkba, de ma már „célzottan” az ő kis tanyájára is. Ő pedig mindig szívesen látja, meg is szeke- rezteti az érdeklődő kisiskolásokat.) Tehát a Lőportár utca 16.- ban található a magyar szür- kemarhások egyesülete. Nincsenek egyedül, hiszen ez a szépen felújított irodaház ad otthont a Magyar Állattenyésztők Szövetségének és számos fajtatenyésztő „alszö- vetségnek” is. A piramisszerűen felépülő érdekvédő képviselőrendszerben a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete a Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségéhez tartozóan egy a nyolc tagszervezetből. A magyar szürkemarha-ügyet felvállalok szerint azonban az egyesület jelentősége jóval meghaladja a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét. Hiszen a múlt század második felének felelőtlen tenyésztési politikája következtében csaknem teljesen eltűnt magyar szürkemarha-állomány újbóli gyarapítása nem csupán „nosztalgiából” fontos, hanem az egész szarvasmarhatenyésztés érdekében, egy igen értékes génállomány megóvása, továbbörökíthető- sége miatt is. Ma, amikor a biogazdálkodás egyre nagyobb szerepet kap a mezőgazdaságban, vétek lenne nem tudomásul venni, hogy az úgynevezett őshonos állatfajták talán a legalkalmasabbak a biohús, biotej, biotojás előállítására. (A magyar szürke szarvasmarha mellett például a rackajuh, a sárga, fehér és kendermagos magyar tyúk, vagy az erdélyi kopasznyakú tyúk, a gyöngytyúk, a fodros szárnyú lúd, és a mangalica sertés.) Persze nemcsak ezek alkalmasak, de ezeknél a fajtáknál könnyebb megvalósítani, hogy a természetes kömyezettükben, természetes takarmányokkal etetéssel a „produktum”, a belőlük nyert élelmiszer is természetes, azaz „bio” maradjon. A magyar szürke szarvas- marháról sokáig úgy tudtuk, hogy honfoglaló őseinkkel együtt jöttek a Kárpát-medencébe (ahogy ezt Feszty Árpád is ábrázolta nevezetes körképén). A kutatások szerint ma azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a tatárjárás után befogadott kunokkal együtt kerültek hazánkba. De az is elképzelhető, hogy a kereszténység felvétele után - a ló- húsevést pogány szokásként elvetve - őseink már itt tenyésztették ki (mégis csak a honfoglalók magukkal hozott, de kisebb termetű állataiból és az itt talált őstulokszármazékokból „összehozva”). A ma ismert nemes megjelenésű, nagy szarvú szürke marha jobbára az Alföld, Hortobágy, Nagy- és Kiskunság jellegzetes állata volt, de legeltették más, földműveléssel nem hasznosítható vízjárta területeken is, a Rétközben, Bodrogközben, az Ecsedi- lápon, a Nagy- és Kis-Sárré- ten, Sárközben, Szigetközben, folyók szabályozatlan völgyeiben, de ritkásabb erdős területeken is. Évszázadokon át a legkeresettebb árucikk volt Európa állat vásárain, a szilaj- gulyákat egészen Norin- bergáig (Nürnberg) hajtották el lábon a magyar pásztorok. Igénytelen, szívós fajta, kevés, de zsíros tejet ad, húsa természetesen ízletes (és ma éppen ezért nagyon drága, a normál marhahúsnak akár az ötszörösébe is belekerül...). A hetvenes években már csak pár száz darabot „jegyeztek” belőlük. Védett gulyákban, elsősorban a Hortobágyon, szinte csak muzeális jelleggel. Dr. Bodó Imre professzor érdeme, hogy erre az egyúttal hihetetlenül értékes géntartalékra alapozva szép lassan gyarapodhatott az állomány, és ma már nemcsak múltja, de biztató jövője is van a magyar szürke marhának. Gera István, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatójától megtudtuk, százötven tenyésztő tagjuk van szerte az országban, s ami fontosabb és többet is mond: a 4400 tehén és azoknak a számos ivadéka biztosítja, hogy a szilaj magyar szürke marhát ne veszélyeztesse többé a kihalás réme. Azonban még nagyon az elején tartanak, ha azt vesz- szük, hogy például a Hortobágy pusztáit a múlt század harmincas éveiben még legalább harmincezer marha legelte, „tartotta karban”. Ma is nélkülözhetetlenek, hiszen nélkülük a védett ősgyep sorsa is meg lenne pecsételve. Azonban legalább tizenötezer állatra lenne szükség ahhoz, hogy az optimális ökológiai egyensúly biztonsággal fennmaradjon. Végezetül köszöntsük e helyről mi is a napokban hetvenedik születésnapját ünneplő Bodó Imre professzort, akinek tehát elévülhetetlen érdemei vannak a magyar szürke marha fennmaradásában, s akiről még nem mondtuk el: ma ő a Magyar Szürke Szarvasmahát Tenyésztők Egyesületének az elnöke. 1956-ban szerzett diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1961-ig állattenyésztő agrármérnökként a herceghalmi és az iregszem- csei kísérleti gazdaságokban dolgozott, majd 1961—71 között a Hortobágyi Állami Gazdaság szarvasmarha-tenyészetét irányította. Később ő lett a gazdaság főállattenyésztője. 1971-től 1974-ig a Herceghalmi Állattenyésztési Kutatóközpont tudományos munkatársa volt, 1974 és 1997 között az Állatorvostudományi Egyetemen kutatott és oktatott adjunktusként, docensként, egyetemi tanárként, az Állattenyésztési Tanszék vezetőjeként. 1998-tól a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanára. (Most is ottani elfoglaltságai miatt nem sikerült személyesen utolérnünk.) Fő kutatási területe: a géntartalékok megőrzése az állattenyésztésben - mely témában számos könyve, tanulmánya jelent meg itthon és külföldön. Mint például a Húsmar- hatenyésztés (1985), a Hortobágy állattenyésztése (1991), A magyar szürke szarvasmarha (1994), a Lótenyésztők kézikönyve (1997). És az Eleven örökség (2000) című munkája, amelyben többek között arra a mérhetetlen felelősségünkre hívja fel a figyelmet, hogy ha nem őrizzük meg azokat a ma még létező természeti értékeket, így a még élő őshonos állatfajainkat, megbocsáthatatlan bűnt követnénk el az unokáink ellen. Török J. Tibor Szürkemarhák a képzőművészetben. Csontváry Kosztka Tivadar: Vihar a Nagy Hortobágyon t Markovits László, mögötte az „új bevetésre” váró Vasas focipálya A Lőportár utca 16.-ban található a szürke marhák felügyelete is
