XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-03-22 / 5. szám

Klipp Mix, Aréna, Koktél bár, Bumeráng, Kész átverés Bochkor Gábor, az impulzív Sokan „csípik” a humorát, egyesek vi­szont nagyképűnek tartják. Ismerve őt a médiából, én is vegyes érzésekkel készültem a megbeszélt találkozóra. Úgy gondoltam, végig fogja hülyés­kedni az interjút vagy félvállról vesz. Nem így történt. Készségesen, kedve­sen és komolyan válaszolt minden fel­tett kérdésemre. Külsőre éppen olyan, mint amilyen­nek a tévénézőik is láthatják. Magas, jóképű és ártatlan kék szeme van. B ochkor Gábor, akit sokan Bocsinak becéznek, napjaink egyik vérbeli média­sztárja. 37 éves, a Kos jegyé­ben született, intelligens és si­keres. Gyakran találkozha­tunk vele a tévé képernyőjén a Kész átverés show-ban, de ha korán kell ébrednünk, megte­hetjük, hogy az ő hangjára „térünk” magunkhoz, hiszen a Sláger rádió egyik hajnali mű­sorvezetője is. Gyermekkorában a Sziget utcában laktak, de valószínű­leg lakhelyet és iskolát is többször váltott, mint egy „át­lag” gyerek, és nem csak a XIII. kerületen belül.- Édesapám újságíró volt az MTI-nél, ő már nem él. Ki­küldetésben 5 évig éltünk Bonnban, majd hazajöttünk, aztán 7 évig Berlinben, majd újra itthon - sorolja lakhelyei­ket. Jelenleg édesanyjával él egy háztartásban, de később szeretne egy önálló otthont te­remteni, valahol Budapest környékén. Négy évvel idő­sebb bátyja 13 éve Ameriká­ban él. Gábor a bonni időkben kez­dett rockzenét hallgatni és lel­kesen püfölt egy gyerekdob- felszerelést.- Amikor haza készültünk, a szüleim - nagyon okosan - megmagyarázták, hogy ezt nem lehet ám hazahozni. Va­lószínűleg azért, mert baromi hangos volt. A lényeg, hogy meggyőztek, pedig fájt a szí­vem érte - emlékszik vissza azokra az évekre. Pár év múlva átnyergelt a basszusgitárra. Játszott egy gimnáziumi zenekarban, de itt véget is ért a zenész karrierje. Kamaszként nem voltak konkrét álmai arról, hogy mi szeretne lenni, ha felnő.-Azt tudtam, hogy újságíró nem akarok lenni, mert az a tudósítói munka, amit én új­ságírásnak láttam apámtól, nem vonzott különösebben. Többek között azért mentem egyetemre, hogy húzzam az időt, hogy ne kelljen dönteni, döntse el a sors, és valóban így lett... eldöntötte - nyug­tázza Gábor. Német nyelvész szakon végzett, kitűnően beszél an­golul és szeretne spanyolul is megtanulni.- A spanyol könnyű és el­terjedt nyelv, meg tetszik is, jó lenne, ha megtanulhatnám ezt a nyelvet, de egyszerűen nincs rá időm. Iskolába nem me­gyek, tanárt fogadni nem tu­dok, olyan rendszertelen az életem, hogy nem tudom beil­leszteni. 22 évesen a Danubius rádió német nyelvű turisztikai mű­sorában kezdett el ismerkedni a médiával. Innentől kezdve szép lassan és fokozatosan egyik munka hozta a másikat. Később a német nyelvű rádió- állomás áttért a magyar nyel­vű adásra, de őt megtartották. A rádiózásban egyre sikere­sebb lett. 1990 környékén mű­sorvezetője lett egy popzenei műsornak a Magyar Televízi­óban. Ez volt az első nagy tévés szereplése. Azután követke­zett a Klipp Mix, az Aréna, majd a Koktél bár című zenei műsorok vezetése, ami igazán meghozta számára a népsze­rűséget, hiszen - többek kö­zött - olyan nemzetközi sztá­rokkal készített interjúkat, mint Phil Collins, Jon Bon Jovi, Alice Cooper, Brian May a Queenből vagy Slash a Guns and Rosesből. Jelenleg az egyik munkaadója a Sláger rádió.- Ez az első ideális munka­helyem, mert itt teljesen sza­bad kezet kapunk, ezt így kell elhinni; olyannyira, hogy ez a műsor mindig az élen táncol, mindig a határon, néha a ha­tárt túllépve mozog és ennek természetes velejárója, hogy olykor feljelentenek bennün­ket az ORTT-nél, itt-ott- amott. Ilyenkor a főnökség maximálisan tartja a hátát. Van olyan feljelentés, ami el sem jut hozzánk - mert azt ők kezelik -, hogy ne befolyásol­jon bennünket. A főnököm nyilatkozta egy interjúban nemrég, hogy attól nem politi­kus ez a műsor, hogy a veze­tőség nem szól bele, mit ho­gyan csináljunk, mit ne kriti­záljunk a politikában. Persze, mi nem kritizálunk, inkább csak picit viccesen, torz tü­körben karikírozunk... Társműsorvezetőjével a rá­dióban és a tévében is együtt dolgozik. Többek szerint ket­tőjük közül Boros Lajos a „bohócabb”, bár nem ezért esett rá a választás. Igaz, sen­ki nem válogatta össze őket, ők választották egymást.- Borosnak olyan csavarok vannak a gondolkodásában és olyan nem átlagos humora van, ami jó tud lenni a rádió­ban. Teljesen más gyökereink vannak, generációs különbség van köztünk, más az ízlésvilá­gunk, a múltunk, és ez az, ami által ő abból a szemszögből, én meg ebből tudok működni, viselkedni, rávilágítani vala­mire, vitatkozni valamin. így egészítjük ki egymást. Nem is lenne jó, ha két hasonló ember dumálna a rádióban, az annyi­ra nem izgalmas. így a hallga­tó eldöntheti, hogy kivel szimpatizál abban a megszó­lalásban - teszi hozzá, miköz­ben rágyújt. A tévés Kész átverés show- ról is sokan vitatkoznak. Ez csapatmunka, több forgató- csoport dolgozik rajta, és van, amikor ők még tovább „ötle­telik” az eredeti elképzelést, így belekerül néha egy-egy olyan mozzanat, ami nekik sem tetszik.- Ugyanakkor, ha maga az áldozat nem ijedt meg annyi­ra, hajói sült el és tudott rajta nevetni a végén és beleegye­zik, akkor leadható. Gondo­lom én! - mondja Gábor - másnak más a véleménye és ez teljesen rendben van. A közelmúltban jelent meg közös CD-jük, A Boros és A Bochkor 2 fura fazon címen, ami nem a saját ötletük volt. A BMG lemezkiadó két főnöke kérte fel őket egy fellépés után, ahol a Favágók nevű ze­nekar vendégelőadói voltak - több médiasztár mellett -, és olyan sikerük volt, hogy ők maguk is meglepődtek.- Ez egy nagyon jó meló volt, kimondottan örömmel dolgoztunk a lemezen és ez hallatszik is - jegyzi meg. Bochkor Gábor kedvenc színe a kék, itala a bor, főleg a keleti konyhát kedveli. Szíve­sen olvas életrajzi könyveket és szeret szivarozni. Hogy nyugodt típus-e, nos, erre a kérdésre igen diploma­tikusan válaszolt.- Nyugodtnak nem monda­nám magam, eléggé impulzív vagyok - mondjuk így. Az amerikai főnököm Hurrikán Gábornak hív, ezt próbálom olykor kordában tartani. Le­hetnék bizonyos helyzetekben higgadtabb is. Van, amikor si­kerül, van, amikor nem... - vallja magáról. Van néhány nagyon jó ba­rátja, de nem emel ki egyet sem a többi mellől. Ezek mind legjobb barátok. Mivel min­dig hajnalban kell felkelnie, hét közben már nem bulizgat. Hétvégén pótolja és ápolja a barátságokat.- Ami régen nem így volt, sokkal nagyvilágibb életet él­tem, most már nem tehetem meg. Ez önfegyelem kérdése. Ha reggel produkálni akarsz, nem lehet másnaposán dolgoz­ni. A hallgató talán nem na­gyon veszi észre, de egyszerű­en nem lehet napról napra, éveken keresztül úgymond to­pon maradni, hogyha az ember lefárasztja magát előző nap. A rajongói zaklatás Ma­gyarországra nem jellemző. Általában a kedvesebb meg­nyilvánulás az, amit Gábor ta­pasztal. Ezek többnyire leve­lek vagy gyakran odamennek hozzá az utcán vagy bárhol azok, akik szeretik. De a nép­szerűségnek gyakran árnyol­dala is van.- Hál’ istennek, akik a mű­soraid alapján utálnak, ritkáb­ban jönnek oda és mondják meg a szemedbe. Inkább ti­tokban utálnak, de ez nem is baj. Ez.a kulturáltabb viselke­dés, mert ha odajön és „lebun- kóz”, akkor a célja a megbán- tás és nem a kritika... Amúgy meg nagyon sok jó oldala van, mert például, ha az ember bár­hova belép, háromszor olyan kedvesek vele. A kirakatban élés a magán­életére vonatkozóan is zavaró néha, de Gábor szerint ez nem annyira bántó.- Az igaz, hogy az ember nem tud úgy elmenni valaki­vel, hogy másnap ne halljam vissza, hol voltam, kivel vol­tam és rossz esetben még egy újság is megírja. Ilyenkor ki­fejezetten bujkálni kell... nincs mesel Volt olyan, hogy exbarátnőmmel egy étterem­ben vacsoráztunk. Két nappal később egy bulvárlapban megjelent egy cikk arról, hogy együtt vacsoráztak, de nagyon rossz volt a hangulat kettőjük között. Lehet, hogy valami baj van? Egyáltalán nem volt rossz hangulatunk. Halál fáradtak voltunk mind a ketten, és elmentünk vacso­rázni. Ennyi! Szoboszlai Éva Tisztelt kerületi vállalkozó! A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény és a BKIK 2000. február 25-én elfogadott alapszabálya az önkén­tes kamarai tagságot választó vállalko­zások számára - kerületi szinten is - vá­lasztások lebonyolítását kezdeményezi. A BKIK alapszabályának 22.3. számú pontja szerint „A kamara elnöksége, ab­ban az esetben, ha BKIK-nak az adott kerületben székhellyel vagy telephellyel rendelkező legalább 30 tagja, mint »ala­pító«, 2001. március 31-éig kerületi tag­csoport elnökség választása céljából összehívott értekezlet keretében ezt írás­ban kezdeményezi, kerületi tagcsoport létrejöttét állapítja meg.” A fentiek és a kerületi vállalkozók véle- \ ______________—______*__________ m ényének ismeretében a kerületi tag­csoport vezetésének nevében 2001. március 27-én (kedd) 17.00 órakor területi választási gyűlés megtartását kezdeményezem. Helyszín: 1136 Budapest, Pannónia u. 18. sz. alatti vállalkozók klubja A területi választási gyűlés napirendi pontjai a következők: 1. Az önkéntes kamarai tagságú BKIK eddigi tevékenységének rövid ismer­tetése 2. Kerületi tagcsoport megalakításának kezdeményezése 3. Kerületi kamarai tagcsoport elnöké­nek és elnökségének megválasztása a területi választási szabályzat szerint 4. Egyéb A választási gyűlés fontosságának isme­retében megjelenésére feltétlenül számí­tunk, és egyben kérem, hogy az eddigi hagyományoknak megfelelően haté­kony kerületi kamarai tagcsoport meg­alakításával segítse elő, hogy a kerüle­tünkben működő vállalkozásoknak a jövőben is megfelelő képviselete le­gyen. Budapest, 2001. február 23. Tisztelettel: Boda F. György a BKIK kerületi tagcsoport elnöke XIII. Kerületi Pedagógiai Napok - tizenegyedszer A Pedagógiai Szolgálató Köz­pont rendezésében 11. alka­lommal került sor február 12. és március 1. között a már ha­gyományos pedagógiai ese­ménysorozatra. A kerület ok­tatásügyének vezetői mellett erdélyi és horvátországi ven­dégek is részt vettek az ese­ményen. Idén a környezeti nevelés áll az előadások középpontjá­ban. Február 22-én a József Attila Művelődési Központ színháztermében dr. Tóth Jó­zsef polgármester bevezető szavai, amelyek a kerületi környezetvédelmi programot is érintették, mottóként indí­tották el a előadássorozatot. „A ma környezeti nevelése a holnap környezeti kihívásaira készít fel.” Dr. Rókusfalvy Pál a pszi­chológus szemével láttatta a problémát, s a szemléletmód alakítására, a megelőzés fon­tosságára helyezte a hang­súlyt. Dr. Grétsy László nyel­vész a globalizáció hatásaitól féltette anyanyelvűnket az ok­tatás felelősségét hangsúlyo­zó, nagy sikerű előadásában. Horváth Kinga középiskolai tanár a téma történelmi vonat­kozásait vázolta fel. Rombo­lás, ökológiai válságok kísér­ték végig a társadalmak fejlő­dését, s megdöbbentő módon az európai kultúra volt az, amelyből a természet tisztele­tének eszméje először kive­szett. Minden korszakban vol­tak nehézségek, próbálkozá­sok, de változást csak a jövő hozhat. Ennek a gondolatme­netnek a folytatásaként dr. Treiber Pálné, a Herman Ottó Általános Iskola igazgatója a gyakorlati megvalósítás egyik lehetséges módjáról, az erdei iskolákról beszélt. Az erdei is­kola mint cselekedtető prog­ram fontos és eredményes színtere a környezeti nevelés­nek. A népszerűség bizonyíté­ka, hogy a konferenciára ösz- szeállított, az erdei iskolázta­tás kerületi adatait és tapasz­talatait feldolgozó kiadványt nagy érdeklődéssel forgatták a résztvevők. Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény ve­zetője, Juhász Katalin az in­tézményekről, a szűkebb kör­nyezet, a lakóhely megisme­résében rejlő lehetőségekről tájékoztatott. A konferencia zárásaként Lehoczky János, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója „Égre nyíló tanterem” címmel tartott elő­adást. A környezeti szokások kialakításának bonyolultságá­ról, a tudásra és az érzelmekre egyaránt építő érték- és él­ményközpontú pedagógia fontosságáról vallott nézeteit osztotta meg a résztvevőkkel. Ugyanezen a napon több helyszínen is kínáltak változa­tos programot az érdeklődők­nek. Az Ének-zenei és Testne­velési Általános Iskolában „Drogelemzés” címmel tartott előadást a BRFK munkatársa, dr. Veress Tibor bűnügyi szak­értő. A Csata Utcai Általános Iskolában a kerületi rajzver­seny és egy új sportjáték, a „KORF-BALL” bemutatója zajlott. A napközis munkaközös­ség kapcsolódott a konferen­cia témájához és a környezeti nevelés lehetőségeit vitatta meg a Herman Ottó Általános Iskolában. A napközi otthoni szabadidős tevékenységekkel a gyakorlatban is megismer­kedhettek az érdeklődők, hi­szen három környezeti neve­lésre épülő bemutató foglal­kozást is tartottak. A Pedagógiai Szolgáltató Központban az informatika- és könyvtáros tanárok Komenczi Bertalannak, az Egri Tanár­képző Főiskola adjunktusának előadását hallgathatták meg „Digitális Európa - digitális oktatás” címmel. A XIII. ke­rület helyzetéről Varsányiné Salgó Julianna, a Pannónia Általános Iskola igazgatónője tájékoztatott. A pedagógusok továbbképzése terén kiemel­kedő iskola bemutatása után Szalayné Tahy Zsuzsanna, az Ady Éndre Gimnázium tanára mutatta be a 9. évfolyam szá­mára készített programját, amellyel a matematikatanár a függvények transzformációját szemléltetheti. A példa, a ta­pasztalat meggyőzhette a je­lenlévőket, hogy a számítógép jelentősen segítheti a szakta­nár munkáját. Ezt követően Mészáros Tamásné módszer­tani felelős beszélt a kerületi MultiCenter szolgáltatásairól. Zárásként a nyolcadikos in­formatikai tudásmérés felada­tainak megbeszélésére került sor. Aznap kezdte meg mun­káját a számítástechnika te­hetséggondozó szakkör is, mely a Pedagógiai Szolgáltató Központ géptermében azóta is rendszeresen működik, s a ki­emelkedő teljesítményt nyújtó tanulók versenyekre való fel­készítését, tehetségük és tudá­suk továbbfejlesztését szol­gálja. Február 26-án óvodai kon­ferencia volt a Pedagógia Szol­gáltató Központ nagytermében „Környezeti nevelés - a fenn­tarthatóság pszichopedagógiá- ja” címmel. Dr. Havas Péter, az Oktatás Kutató Intézet igaz­gatója az óvodai életből vett példákkal fűszerezett, élveze­tes előadást tartott, s ezt dr. Kállainé Harangi Rita szerve­zetfejlesztő pszichológus cso­portjátékai, feladatai színesí­tették. Másnap a ll. Számú Óvodában (Pannónia u. 77-79.) bemutató foglalkozá­sokat tartottak, amelyek a gyermekek környezetvédő at­titűdjének megalapozását tűz­ték ki nevelési célként. Ugyan­itt a gyermek és felnőtt kézmű­ves munkákból nyílt kiállítás, a „Spárga Tárlaf’-ot is megte­kinthették az érdeklődők. _ A 90 éves Csata Utcai Álta­lános Iskola rajzkiállítást szer­vezett és „Kommunikációs kultúra, szép beszéd” témakör­ben tartott alsós magyar irodal­mi bemutatóórát, melyet beszédcentrikus német nyelvi óra követett. Hetedikes osz­tályfőnöki óra keretében a vi­selkedés- és környezetkultúrá­ra nevelés egy lehetséges útját ismerhették meg a résztvevők. Március 1-jén a Pedagógiai Napok záró eseményeként ke­rült sor a minőségbiztosítás te­rületén szerzett módszertani tapasztalatok bemutatására, cseréjére a Pedagógiai Szol­gáltató Központban 1998 óta a program félidejéhez érkezett, s az egymástól való tanulás, a számadás és az előretekintés jegyében zajlott a fórum. A résztvevők betekintést nyer­hettek hat kerületi általános is­kola (Pannónia, Számítástech­nikai, Berzeviczy, Vizafogó, Eötvös, Csata utca) és a Né­meth László Gimnázium mi­nőségbiztosítási programjába. Pó'cze Gábor és Horváth Atti­la mellett a szaktanácsadó konzulensek is szót kaptak, s mindannyian igen pozitívan értékelték az eddigi munkát: a bemutatkozó iskolák nevelő­testületeiben már kialakult egy kép a minőségbiztosításról, amely mögött sok saját él­mény és tapasztalat van. A mi­nőségügy terminológiájának elsajátítása elindult, követke­zik az újabb feladat: a meg­szerzett tapasztalatokat általá­nosabbá téve átvinni más, újabb és újabb területekre is. Pappné Vőneki Erzsébet XIII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents